Nagyvilág europoli

Az EU vezetői meglepően gyorsan mondtak igent a Belarusz elleni szankciókra

Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Az Európai Tanács csúcsértekezletének első estéjén az EU vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben egy sor újabb szankcióra hívták fel az EU-t a belarusz vezetés ellen. Mindez azután történt, hogy egy belarusz vadászgép eltérített és a földre kényszerített Minszkben egy Ryanair-gépet, amely Athén és Vilnius között közlekedett, hogy letartóztasson egy rajta utazó újságírót.

Raman Prataszevics a Nexta nevű Telegram-csatorna főszerkesztője, ezt a csatornát egymilliónál is többen követték, mint a fehéroroszországi tüntetések legfontosabb információforrását. Prataszevics nyaralni volt Athénban, valamint közvetítette Szvjatlana Cihanouszkaja, az elüldözött belarusz ellenzéki elnökjelölt ottani szereplését, és a barátnőjével repült vissza Vilniuszba, ahol jelenleg él. A hírek szerint a belarusz KGB négy embere is a gépen utazott, és egy később hamisnak bizonyult bombafenyegetésre hivatkozva térítették el a gépet. Protaszevicsről azóta kijött egy videó, amelyen egy láthatóan kikényszerített vallomást mond el.

Aljakszandr Lukasenka kormánya ezúttal megtette azt a szívességet az Európai Uniónak, hogy akkor követett el állami terrortámadást egy olyan repülőgép ellen, amely két uniós főváros között közlekedett, amikor az EU vezetői éppen csúcsértekezletre gyűltek össze. Mivel az Európai Unió mostanában nem volt szerencsés külpolitikai lépésekben, várható volt, hogy most gyorsan fognak reagálni.

A legtöbb uniós vezető, Emmanuel Macrontól Angela Merkelig már a csúcsértekezlet előtt elmondta, hogy kemény és gyors fellépésre van szükség. A nagy kérdés Orbán Viktor volt, aki eddig semmit nem mondott erről az ügyről, viszont a belarusz tüntetések előtt szinte egyedüli európai kormányfőként állt ki a párbeszéd mellett Lukasenka kormányával. Sőt, korábban többször is felszólalt a Belarusz elleni szankciókkal szemben, és egy darabig azon aggódott az európai közvélemény, hogy megakadályozhatja azokat.

Úgy tűnik, hogy végül, ahogy legutóbb is, támogatta a magyar miniszterelnök a szankciókat, amikor tétje volt a dolognak. Pontos részleteket persze nem tudni, mert a csúcsértekezlet előtt a kormányfőknek le kellett adniuk a mobiltelefonjukat, hogy ne szivárogjon ki semmilyen információ. Szijjártó Péter mindenesetre közepesen lelkesen biztosította támogatásáról az uniós nyilatkozatot.

Ebben arról van szó, hogy az EU vezetői

  • követelik Prataszevics és Szofija Szapega azonnali szabadon bocsátását,
  • a nemzetközi repülésügyi hatóságokat kérik, hogy vizsgálják ki az ügyet,
  • a tanácsot arra kérik, hogy fogadjon el további belarusz személyek elleni szankciókat,
  • arra is felkérik a tanácsot, hogy további gazdasági szankciókat fogadjon el, és hogy ezekről minél hamarabb nyújtsák be a tervezeteket.
  • Minden uniós légitársaságot a belarusz légtér elkerülésére szólítanak fel,
  • a tanácsot felszólítják arra, hogy a belarusz légitársaságokat tiltsa el az uniós légtér és repülőterek használatától.
  • Továbbá szolidárisak Lettországgal a lett diplomaták kiutasítása miatt.

Ezek diplomáciai szempontból kifejezetten gyors és kemény követelések, bár egyelőre természetesen nem lesz gyakorlati következményük, ugyanis ezeket a lépéseket mind ki kell dolgoznia az EU jogászainak. A gyors és határozott lépések látszatára mindenesetre tökéletesek, és valóban határozottabb elképzelések ezek, mint amit ilyen helyzetben egy 27 tagországot számláló szervezettől megszoktunk.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik