„Klasszikusan európai katasztrófa.” Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász fogalmazott így a New York Timesban azzal kapcsolatban, ami most az Európai Unióban történik vakcinaügyben. A katasztrófa szó értelmezése egyértelmű: az unió átoltottsága nagyon alacsony Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz képest, aminek több következménye is van. Egyrészt többen halnak meg a járványban, másrészt később tud újraindulni a gazdaság, harmadrészt komoly politikai arcvesztéssel jár, ami a tagállamok vezetőit, illetve az egész EU-t érinti.
A „klasszikusan európai” kifejezés értelmezése már trükkösebb. Az utóbbi hónapokban sokan keresték az okát annak, hogy Európába ennyire kevés vakcina érkezik (még akkor is, ha a fejlődő államokban sokkal rosszabb a helyzet). Eddig Krugman adta a legjobb leírást.
Európa vezetői ugyanis a rossz kockázatokat próbálták elhárítani. Az európai uniós vakcinabeszerzésről írtunk már korábban, és akkor is látszott, hogy az EU rosszul tárgyalt. Ahelyett, hogy minél hamarabb és minél több vakcinát szerzett volna be az európai állampolgároknak, hónapokat pazarolt el arra, hogy minél olcsóbban tudjon vakcinákat venni, illetve minden felelősség a gyártókra háríthasson, ha az oltóanyagokkal bármi baj történik.
Krugman szerint az EU vakcinavásárlását legjobban H.L. Mencken, a legendás amerikai újságíró idézete írja le a legpontosabban. Mencken a puritanizmusról írta, hogy az nem más, mint
az állandó félelem, hogy valaki, valahol boldog lehet.
Az EU-ban lényegében ugyanez a helyzet: a kontinens vezetői attól rettegnek, hogy valaki valahol keresni fog a járványon. Ez egyébként közgazdaságtanilag is értelmezhetetlen aggodalom, hiszen a vakcinák beszerzése talán a legnagyobb megtérülési mutatóval rendelkező befektetés a világtörténelemben: bármennyi pénzt megér, hogy az emberek minél hamarabb visszatérjenek a munkába, és minél kevesebben haljanak meg. Persze az árakkal kapcsolatos averziókat nem csak az unió, hanem a tagállamok vezetői is osztották, hiszen a magyar kormány a hírek szerint például azért nem vett többet a Moderna működő, megfelelő mennyiségben szállított vakcinájából, mert túl drágának találta. Igaz, ezután drágábban vásárolt be a hamarabb érkező kínai oltóanyagokból.
A kockázatokkal szembeni félrecsúszott félelem látszott azokban a döntésekben is, amikor több tagállam leállította az oltásokat az AstraZeneca vakcinájával, mert felmerült a minimális esélye annak, hogy vérrögöket okozhatnak. Később a WHO és az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA is megerősítette azt, amit addig is lehetett tudni, hogy a vakcinák használata biztonságos. De a kockázatelemzés itt is félrecsúszott, hiszen a koronavírus elleni oltások haszna messze, nagyságrendekkel túlmutat azon, amekkora kockázatot a vérrögképződés jelenthet.
Példaként érdemes emlékeztetni arra, hogy az emberek nagy része rendszeresen mérlegel kockázatokat a saját egészségével kapcsolatban, és hoz olyan döntéseket, amelyek az AstraZeneca használatánál jóval rizikósabbak. A vérrögképződésre ugyanúgy esélyünk van a repüléstől és az egészségtelen étkezéstől, mégsem mondunk le ezekről azért, hogy minimalizáljuk a kockázatokat.
Az unió vezetése erre a klasszikusan európai reakció által okozott problémára a klasszikus döntések ellenkezőjét hozta meg. Az Európai Unió minden esetben a szabad piac, a termékek, emberek, szolgáltatások és a tudás szabad áramlásának legfontosabb őre, az egész intézményrendszere úgy van felépítve, hogy megvédje ezeket az értékeket. Erre most bejelentették, hogy még szigorúbb exporttilalmat vezetnek be a vakcinákkal kapcsolatban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán közölte, hogy szigorítják a korábbi exporttilalmat, amely egyébként egy ideje létezik, bár csak egyszer használták eddig, amikor Olaszország megállított egy Ausztráliába induló vakcinaszállítmányt.
Von der Leyen szerint a tilalom a kölcsönösség és az arányosság elvén alapszik majd, tehát olyan országokkal szemben lehet alkalmazni, amelyek nem exportálnak az EU-ba vakcinát, de importálnak innen. Az arányosság elve már problémás, mert eszerint olyan országokba irányuló szállítmányokat is fel lehet tartóztatni, amelyek átoltottsága magasabb az unióénál.
Ezek elég alaposan körbeírt szabályok, de a gyakorlatban egyetlen ország és egyetlen cég miatt hozták meg azokat. Az AstraZeneca és az EU kapcsolata a kezdetek óta feszült, mert a cég messze nem teljesítette azokat a szerződéses kötelezettségeket, amelyeket az unióval szemben vállalt. Az oxfordi egyetemmel közösen kifejlesztett vakcina lassú beérkezése azon is múlott, hogy Nagy-Britannia sokkal korábban egyezett meg velük, mint az EU, de az AstraZeneca is komoly hibákat követett el. Például azt vállalta, hogy hat üzemben fogja gyártani a vakcinákat, miközben a gyártás kezdetekor ebből még csak egy volt készen.
A probléma most abból fakad, hogy Nagy-Britannia átoltottsága sokkal nagyobb az unióhoz képest, miközben az EU területén jóval több vakcinát gyártanak. Az unió most azt akarja megakadályozni, hogy az itt, egész pontosan Hollandiában gyártott vakcinák olyan országokba jussanak, amelyek sokkal jobban állnak átoltottságban, mint mi. Erre egyébként a holland kormány is igent mondott, és hajlandó leállítani az unión kívüli szállítmányokat.
Az ötlettel nem az az egyetlen probléma, hogy tökéletesen szembe megy mindennel, amiről az EU szól. Gond az is, hogy azok az ellátási láncok, amelyek a vakcinák készítéséhez szükségesek, messze túlnyúlnak Európa határain, és a legapróbb fennakadás is hatalmas káoszhoz vezethet, ami a többi vakcina előállítását is veszélyeztetheti. Erre egyébként a javaslattal távolságtartóbb Angela Merkel német kancellár is felhívta a figyelmet.
Az igazán európai reakciót a válságra Thierry Breton, a vakcinagyártás felgyorsításáért is felelős biztos adta. Breton nemrég mutatta be az uniós nagyköveteknek a tervét arról, hogyan lehet felgyorsítani az oltások előállítását. Ennek része volt egy egészen részletes térkép is, amelyen minden mostani és potenciális gyártóhely szerepel, valamint egy ötlet arra, miként lehetne a potenciális gyártókat bevonni a folyamatba. Breton szerint valódi esély van arra, hogy a januárban előállított 14 millió adag vakcina után áprilisra havi százmilliót állítsanak elő az unió területén.
A brit probléma viszont a fenyegetőzésektől megoldódni látszódik. Szerda estére már közös közleményt adott ki az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság, amelyben ígéretet tettek az együttműködésre, természetesen anélkül, hogy részleteket írtak volna. Ez mindenesetre mindenképp azt jelenti, hogy Nagy-Britannia megrémült attól, hogy az EU ezúttal tényleg komolyan gondolta a fenyegetéseket, és valóban leállíthatja a vakcinaexportot. Ez a deeszkaláció azért is hasznos, mert a csütörtök délután kezdődő uniós csúcson is téma lesz az export szigorítása, és a britek így megúszhatják a komolyabb odacsapást.
