MTI / AP / Rafik Makbúl
Közélet europoli

Globális vakcinaháború lehet az EU és az AstraZeneca összefeszülésének vége

Egészen komoly konfliktus lehet az Európai Unió és az AstraZeneca e heti harcának vége, annak ellenére, hogy a gyártó koronavírus elleni vakcináját Európában még jóvá sem hagyták.

Az ügy azzal kezdődött, hogy a svéd-brit AstraZeneca nemrég bejelentette, hogy nem fogja tudni leszállítani az Európai Unió számára korábban megígért vakcinamennyiséget, csak annak a felét. A döntést akkor nem indokolták, a pletykák arról szóltak, hogy a cég inkább az unión kívülre adna el vakcinákat, mert onnan több pénzt kap értük.

Az Európai Uniót érzékenyen érintette a döntés, mert nem sokkal korábban az amerikai Pfizer – amelynek a német BioNTech-kel közös vakcináját már engedélyezték és használják is Európában – szintén bejelentette, hogy egy darabig nem fogja tudni teljesíteni a megígért mennyiség szállítását. Igaz, legalább hozzátette: erre azért van szükség, hogy bővítsék kapacitásaikat, és utána az eddiginél több vakcinát küldjenek, de az európai kormányok egy ideje így is azzal szenvednek, hogyan szerezhetnének minél gyorsabban oltóanyagot.

Lehetséges vakcinák

Az EU hat céggel szerződött, közülük háromnak a vakcinája használható már, és kettőt használtak eddig az EU-ban. Ez a két vakcina, a Pfizer mellett a Modernáé viszont drága, és előbbi kifejezetten nehéz tárolni és szállítani is. Ezért várta annyira a legtöbb ország azt, hogy végre engedélyezzék az AstraZeneca és az oxfordi egyetem közös oltását, ez ugyanis a már jóváhagyott kettőnél nagyságrendekkel olcsóbb, és szállítani is könnyebb. A maradék három vakcina még a jóváhagyás közelében sem jár, ezért egyelőre ez a három oltás az esély arra, hogy a félmilliárdos Európa nagy részét minél hamarabb beoltsák, igaz, az Európai Gyógyszerügynökség februárban az oxfordihoz hasonló technológiát alkalmazó orosz Szputynik V vakcina vizsgálatát is elkezdi.

Az AstraZeneca ebbe rondított bele egy elég rosszul kommunikált döntéssel. A gyár vezérigazgatójának szerda reggeli interjújában már hangzottak el részletek arról, miért kell lassítani. A vezérigazgató szerint nem igaz, hogy az unión kívülre szeretnének eladni, ugyanis ott sem keresnek semmit a vakcinán, azt mindenhol önköltségi áron adják. Szerinte a lassításnak két oka van: az egyik, hogy az Egyesült Királyság hamarabb állapodott meg a céggel nagy mennyiségű oltóanyagról, ezért először azt kell legyártaniuk. A másik ok pedig az, hogy a vakcina előállításához szükséges anyagok nagyon lassan szerezhetők be a cég belga gyárában. Szerinte onnantól, hogy továbbküldik a vakcinát Olaszországba hígításra, már nincsenek problémák.

Russell Cheyne – WPA Pool / Getty Images

Legjobb tudásuk szerint

Ez a magyarázat még elfogadható is lenne, de Pascal Soirot eközben olyanokat mondott, hogy az EU-val kötött szerződésben, amely alapján az unió már százmillió eurónál többet fizetett ki előre, és amelyben szinte minden jogi kockázatot átvállalt a gyártól, ők nem ígértek konkrétumokat.

Soirot azt mondta, magabiztos, mert a szerződés szövegezése úgy hangzik, hogy „a legjobb tudásuk szerint” leszállítják a mennyiséget, amiben megegyeztek. Elsőre az is elterjedt, hogy a cég, miután nem volt hajlandó rendes válaszokat adni az EU kérdéseire a hétvégén, el sem megy arra a válságértekezletre, amelyet most hívtak össze. Később ezt pontosították, jelezve, hogy ott lesznek a megbeszélésen, de az biztos, hogy az AstraZeneca rohamtempóban veszíti el a jóindulatot az Európai Unión belül.

Azt már megírtuk, hogy az EU odacsapna az AstraZenecának, csak azt nem tudni pontosan, hogy hogyan. Az Európai Bizottság szerint az ő javaslatuk nem arról szólt, hogy megtiltanák a vakcina exportját az EU-n kívülre, a legtöbb tagállam kormánya viszont ezt szeretné elérni, élükön Németországgal.

A megoldás a kérdés

Csakhogy az EU az a szervezet, amely a létezését is a szabadkereskedelemnek köszönheti, és annak lelkes támogatója minden konfliktusban. Hivatalnokai számára a legtöbbször a nagyobb szabadság a megoldás, nem a kisebb, most viszont a tagállamok az utóbbit követelik.

Hasonló történt korábban, a járvány kezdetén a maszkokkal és védőfelszerelésekkel is, amikor több tagállam (Magyarországot is beleértve) exporttilalmat vetett ki, és csak akkor voltak hajlandók visszavonni, amikor az EU megígérte, hogy kívülre nem fognak szállítani, amíg itt nincs megfelelő mennyiségű védőfelszerelés.

Egy hasonló intézkedés most akár vakcinaháborúhoz is vezethet. A vakcinák és a koronavírus elleni gyógyszerek ellátási lánca nagyon hosszú, több országon át ér, ezért ha az EU úgy dönt, hogy nem enged Európán kívülre oltóanyagot, bárki más is úgy dönthet, hogy nem küld hozzánk gyógyszereket és alapanyagokat. Ez pedig a gyakorlatban lelassítaná vagy akár el is lehetetlenítené a járvány elleni küzdelmet. Így valószínűbb, hogy az EU csak az exporttilalom lehetőséget lengeti be, és szigorúbb kontrollt akar majd afelett, hogy mennyi vakcina készül a gyárakban, és hova küldik azokat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.