Paul Yeung / POOL / AFP
Nagyvilág koronavírus

Az egész világnak a vakcináját kínálja, de alig olt Kína

Kína az az ország, ahol kitört a koronavírus-járvány, ahol aztán – nagyrészt csak diktatórikus rendszerben alkalmazható szigorral – hatékonyan sikerült megállítani a vírus terjedését, olyannyira, hogy Vuhanban, ahonnan indult a pandémia, már jó pár hónapja tömegrendezvényeket tartanak, mintha nem történt volna semmi.

Ehhez képest Kína legfontosabb ünnepén, az egy héten át, február 17-ig tartó holdújévkor a hatóságok megkérték az embereket, ne utazzanak haza a családjukhoz, sehova. Nem hiába, mert bár Kína két hatékony vakcinát is kifejlesztett a koronavírussal szemben (hamarosan érkezhet a harmadik is), és szerte a világban értékesíti azokat, maga meglepően rosszul áll az oltással.

Az ünnepekre mindössze 40 millió dózis vakcinával rendelkezett, amit a nélkülözhetetlen munkát végzőknek és állami alkalmazottaknak adtak be: az egészségügyben és a logisztikában, valamint a kormányhivatalnokban dolgozóknak, illetve azoknak, akik külföldön tanulnak, dolgoznak.

Igaz, a kommunista állam 40 millió adagnyi oltóanyaga még így is a második legtöbb jelenleg, csak az Egyesült Államok haladja ezt meg, ott már 65 millió darab áll rendelkezésre. A száz emberre jutó vakcinák száma azonban Kínában csak három.

Összehasonlításképpen

  • Izraelben 88,
  • az Egyesült Arab Emírségekben 57,
  • az Egyesült Királyságban 27,
  • az Egyesült Államokban 19,
  • az Európai Unióban és Magyarországon 6-7 oltás jut száz emberre,

és a világátlag is alig kevesebb, mint a kínai adat.

A Bloomberg számítása alapján, ha ilyen ütemben halad az oltás, az Egyesült Királyságban hét, az USA-ban tíz, az Egyesült Arab Emírségekben öt, Magyarországon pedig 17 hónap múlva érik el a nyájimmunitást, vagyis ekkorra lesz túl a lakosság 75 százaléka mindkét dózison. Kínában ez 3,6 év. Igaz, ez az adat napról napra változhat.

Egy decemberi Ipsos-közvéleménykutatás arra jutott, hogy Kínában öt emberből négy beoltatná magát. Ez a legnagyobb arány a felmérésben szereplő 15 ország közül. A saját gyártású oltóanyagokban pedig – a hiányzó klinikai kutatási adatok mellett – annak ellenére bíznak, hogy több botrány volt körülöttük az elmúlt években: 2019-ben lejárt szavatosságú vakcinát adtak be csecsemőknek gyermekbénulás ellen, illetve az egyik már engedélyezett vakcinájuk gyártója, a Sinovac – amely 2003-ban a SARS-nál és 2009-ben a sertésinfluenza elleni vakcinánál is első volt a piacon – vesztegetési ügybe keveredett akkoriban. A Sinovac koronavírus elleni vakcinája ráadásul Brazíliában csak 50 százalékos hatékonyságúnak bizonyult. (Magyarország nem tőlük, hanem a Sinopharmtól rendelt, amely ennél jobb, 79-86 százalékos hatékonyságúnak mondott vakcinát árul.)

Igaz, a meggyőzésbe besegít az állami propaganda, amely megkérdőjelezi az új, mRNS alapú vakcinák biztonságát, mint amilyen a Pfizer/BioNTech és a Modern oltóanyaga, miközben Kína maga is rendelt az előbbiből.

Miért ilyen alacsony az oltottak aránya? Egyrészt még nem kezdték el beoltani az időseket. Csak Pekingben kezdtek tömeges oltásba, ott is csak a 18 és 59 év közöttieknél, miközben a Sinopharm-vakcinát Szerbia után Magyarországon is életkori korlátozás nélkül adják be a 18 éven felülieknek.

Kapcsolódó
Szerbia kipróbálta nekünk a kínai vakcinát. Mit tanulhatunk tőlük?
Szerbia maga mögött hagyta Európát az oltási programjával, a magyar kormány pedig követné ezen az úton. Mit csinálnak (másképp) a szerbek?

A kínai kormány az év végén még 100 millió adag vakcina felhasználását tervezte az ünnepekig, szóval nem csak az idősek miatt nem halad a tervek szerint az oltási terv. Kínában tavaly nyáron egy sürgősségi program indult, ennek keretében beoltottak katonákat, egészségügyi és légi dolgozókat, valamint állami vállalatok munkavállalóit, noha a vakcinák még nem jutottak túl az oltóanyag-fejlesztés harmadik fázisú kísérletein, amire normál esetben szükség van egy vakcina elfogadásához. Az ilyen próbák még mindig folyamatban vannak, de decemberben a hatóságok engedélyezték általános használatra a legnagyobb kínai gyártó, a Sinopharm vakcináját. Februárban pedig a Sinovac oltóanyagát is.

Ernesto BENAVIDES / AFP

A tervek szerint az idén 2 milliárd vakcinát gyárt le ez a két vállalat, ami a kínai társadalom 70 százalékának lenne elég. Ugyanakkor a Sinovac napi egymillió adag gyártására készült, de januárban ennek kevesebb mint a felét állította elő. A háttérben az áll, hogy – noha a hagyományos oltóanyagokat könnyebb szállítani, mivel nem igényelnek extra hűtést – nehéz inaktivált vírusból ekkora mennyiséget előállítani, ráadásul a vakcinák ampullájának nagy részét külföldről kell behozni a gyógyszergyáraknak.

Mindez nem tántorította el Kínát attól, hogy a vakcináit más országoknak kínálja. A két gyártó már félmilliárd adag vakcinára szerződött le Brazíliától Indonézián át az ötmillió adagot vásárló Magyarországig. Ezen kívül Kína az oltóanyagot 53 országnak segélyként adományozza (a 220 millió lakosú Pakisztán például 1,2 millió dózist kapott február elején, miután engedélyezte a kínaiak vakcinák klinikai tesztelését), és finanszíroz ehhez szükséges fejlesztéseket is, az etióp fővárosban, Addisz-Abebában például egy új repülőtéri teherterminált építését, ahol egy focipálya méretű hűtőt is építenek a vakcináknak. Ez is része a globális kínai befolyásszerzésnek.

Másfelől Törökországban decemberre tízmillió Sinovac vakcinát vártak, de január elejéig csak hárommillió érkezett. Más országoknak azonban Kína kénytelen leszállítani a megegyezés szerinti mennyiséget. Mivel otthon felszámolták a vírust, olyan országokkal állapodtak meg, mint a már említett Pakisztán és a Fülöp-szigetek, ahol jelen volt, hogy véghez tudják vinni a harmadik fázisú vizsgálatokat. Cserébe ők elsőbbséget élveznek a szállításánál.

Kína tehát azért sem siet saját polgárainak beoltásával, mert járvány jóformán nincs az országban, hordják a maszkokat, a tartományok közötti utak esetében letesztelik az embereket, és továbbra is zárva tartják a határokat a külföldiek előtt.

De miközben a kínaiak már egy-egy új eset miatt is felháborodnak, a gazdaság igényelné a teljes újranyitást. Ez viszont húzódik, mert a nyájimmunitás várat magára a késlekedő oltási kampány miatt. Egy számítás szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a lakosság 60 százalékának vírus elleni védelme reálisan csak 2022 végére lehetséges. Ami egy évvel későbbi időpont, mint a leggyorsabban oltó országoknál, köztük az Egyesült Államoknál, ahol a tervek szerint júliusra mindenkit beoltanak, aki szeretne élni ezzel a lehetőséggel.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.