Nagyvilág

Kiderült: emberi fekáliából nem lehet jó kést készíteni

A tudás, amire olyan nagy szüksége volt az emberiségnek. Bár a tudósok magyarázata egyáltalán nem butaság.

Mint minden évben, most is kiosztották az IgNobel-díjat, amit olyan tudományos eredményekért osztanak ki, amik „megnevettetnek, aztán elgondolkodtatnak”. Az idei győztesek között vannak a Kenti Állami Egyetem és a Természettörténet Clevelandi Múzeumának kutatói, akik olyan késeket készítettek és teszteltek le, amelyek fagyott emberi székletből készültek. Kakikés.

A nagyjából egy éve publikált tanulmányukban részletesen beszámolnak a kés fagyasztásának, öntésének részleteiről, ahogy arról is, mire jutottak, ha sertésbőrt akartak elvágni vele.

Miért???

Egy antropológus, Wade Davis írt korábban egy könyvet Shadows of the Sun (A Nap árnyai) címmel, amely egy idős inuit (vagyis eszkimó) emberről szól, akit arra kényszerítenek, hogy hagyja el otthonát, és az eszközeit is elveszik tőle. Ő viszont nem esik kétségbe, lehúzza a nadrágját, és a jégre végezte el a nagydolgát. Ezután pengéé csiszolta a fagyott székletet, amit nyállal élesített.

Szóval a kutatók most azért fogtak össze, hogy igaz-e a történet, sokan ugyanis szkeptikusok voltak. Nem vették félvállról a dolgot, először is „sarki diétára” fogták magukat, vagyis olyan étrendre álltak át nyolc napra, amely magas protein- és zsírtartalmú. A negyedik naptól kezdték el gyűjteni a székletüket, öt napon át. Ezután a fekáliát kézzel és formával késsé formázták, majd -58 Fahrenheit-fokon tartották, hogy megfagyjon. Ha kész volt, akkor disznóbőrt, -izmokat és –inakat próbáltak meg vele elvágni. A bőrrel egyik kés sem bánt el.

Nem vették félvállról 2.: más kutatók fekáliájával megismételték  kísérletet, akik inkább nyugati étrendet követtek, de az eredmény ugyanez lett.

Székletből próbáltak fegyvert készíteni
A kutatók egy 1998-ban leírt történetet vettek alapul.

Vagyis arra jutottak, hogy a kakikés nem működik. Hozzátették, az inuit férfi módszeréből a nyálat kihagyták, de nem gondolják, hogy ez komoly változást hozott volna a kísérlet végeredményében.

A tudósok szerint erre a tanulmányra azért volt szükség, mert az antropológusoknak is meg kel vizsgálnia az állításokat, pletykákat, feltételezéseket, mert a nem bizonyított állítások rossz hatással lehetnek az őslakosok megítélésére.

De nem csak a kakikésesek nyertek idén IgNobelt, egy olyan kutatás is nyert, amely a szemöldök és a nárcisztikus személyiség közötti összefüggést vizsgálta, valamint az az öt kínai bérgyilkos is a menedzsereknek szánt elismerést kapták meg. Róluk szintén írtuk, itt egy vállalkozó egy bérgyilkost azzal bízott meg, hogy gyilkolja meg a vetélytársát, a bérgyilkos azonban egy alvállalkozónak adta ki a munkát, aki szintén mást bízott meg a feladattal és így tovább.

Versenytársa meggyilkolására felbérelt egy bérgyilkost, aki felbérelt egy bérgyilkost, aki felbérelt egy bérgyilkost, aki felbérelt egy bérgyilkost, aki felbérelt egy bérgyilkost. A versenytárs él és virul
Ha valamilyen feladatra az alvállalkozó alvállalkozójának is alvállalkozója van, akkor ott tudni lehet, hogy baj van. Így van ez valaki meggyilkolásánál is.

A béke-IgNobelt pedig az Indiai és a Pakisztáni kormány kapta, amiért a diplomatáik kölcsönösen az éjszaka kellős közepén csöngettek be a másik országbeli kollégájukhoz, aztán elfutottak, hogy senki se vegye őket észre.

A győztesek teljes listáját itt lehet elérni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik