Az Európai Tanács csúcsértekezletén nemcsak az unió hétéves költségvetési keretét fogadták el, de egy brutális méretű, 750 milliárd eurós csomagot is, amellyel az EU szeretné felpörgetni a koronavírus-járvány miatt jelentős visszaesést elszenvedő gazdaságokat.
Az unió költségvetése bonyolult, a tárgyalása is sok időt vesz igénybe, ezért nem évente, hanem hétévente állapodnak meg róla a tagállamok, hogy aztán ezt a tanács évente újra leossza. A költségvetési keret körülbelül ezermilliárd euró, irgalmatlanul sok pénz – és a helyreállítási csomaggal most a gyakorlatban szinte megduplázzák.
Ezzel az EU kivételesen időben reagált egy kihívásra, amiben segített, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait éppen akkor kezdték el megérezni a tagállamok, amikor a finisbe ért a többéves költségvetési keret tárgyalása. A 750 milliárdos csomagot úgy finanszírozzák, hogy az unió vesz fel hitelt, és ezt osztja szét – részben vissza nem térítendő támogatásként, részben kölcsön formájában – a tagországoknak. Ez majdnem az euró bevezetéséhez mérhető lépés a pénzügyi szövetség felé, ugyanis a tagállamok garanciát vállalnak egymás hiteleiért. Az EU adósbesorolása pedig nagyon jó, ezért olcsón tud hiteleket felvenni – szemben számos tagállammal, amelyek így sokat nyernek ezen a megoldáson.
A költségvetési csúcson hatalmas vita volt a NextGenerationEU nevű csomag elosztásáról. A „fukar országok” – Hollandia, Svédország, Dánia és Ausztria – azt szerették volna, ha a keret nagyobb része hitelekből áll. Ekkor ugyanis nem az unió közösen, hanem az adott ország fizeti vissza a pénzt, amit kapott. Az Európai Bizottság által bemutatott eredeti tervben csak a keret egyharmada állt hitelekből, a többi olyan támogatás volt, amit az unió közösen fizet vissza. Ez végül úgy módosult, hogy körülbelül fele-fele lehet a hitelek és támogatások aránya.
A hétéves költségvetés összege nem csökkent jelentősen, miközben nagyon átalakult. Korábban a szegényebb tagországok és régiók felzárkóztatására ment el a pénz nagy része, mostantól viszont sokkal több jut majd kutatás-fejlesztésre, zöld beruházásokra, és inkább projekt alapon osztanak ki pénzeket.
A Magyarországnak jutó források
Ez Magyarországnak nem jó, mert a szegénységi mérce alapján nekünk eddig sok pénz járt. Az előző hétéves költségvetési ciklusban Magyarország a teljes keret 7 százalékát kapta meg, míg a csúcsértekezlet előtti tervek szerint a jövőben csak 2,5 százalékot kaptunk volna mindent egybevéve.
Orbán Viktor a napokban sokat beszélt arról, hogy öt nap alatt szerzett az országnak hárommilliárd eurót, ami nem rossz órabér. Azt viszont kevésbé hallottuk, hogy mire is jár ez a pénz.
A titok nyitja a most megszületett megállapodás 57. pontjában olvasható, amely így szól:
A konvergenciára irányuló erőfeszítések konszolidálása céljából, valamint annak érdekében, hogy az átmenet zökkenőmentes és fokozatos legyen, az alapokból egy-egy tagállam számára kiosztott teljes összeg minimuma az adott tagállamnak a 2014–2020-as időszakra nyújtott teljes költségvetési juttatás 76 százaléka. Az olyan tagállamok esetében, amelyekben a lakosság legalább egyharmada az uniós átlag 50 százalékát el nem érő egy főre jutó GDP-vel rendelkező NUTS 2 szintű régióban él, az alapokból juttatott minimális teljes támogatás a tagállam 2014–2020 közötti időszakra kapott teljes támogatása 85 százalékának felel meg. Az e követelmény teljesítéséhez szükséges kiigazítások arányosan alkalmazandók az alapokból származó támogatásokra, az európai területi együttműködési cél szerinti támogatás kivételével.
Uniós nyelvről magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy nem szerették volna, ha az egy-egy tagállamnak megítélt támogatások nagyon visszaesnek, ezért kikötötték, hogy az előző ciklusban kapott pénz 76 százalékát mindenképp meg kell kapnia minden tagországnak. Ez az, amit korábban úgy emlegettek, hogy 24 százalékkal csökken a magyarok számára elérhető pénzmennyiség.
De nem ennyivel fog visszaesni, mert Orbán ebbe a pontba becsempésztetett még egy szegénységi feltételt. Magyarország lakosságának bőven több mint az egyharmada él az uniós GDP-átlag fele alatt teljesítő régiókban, ezért ránk nem a 76 százalékos minimum vonatkozik, hanem a 85 százalékos. Így a támogatások mértéke legfeljebb 15 százalékkal esik csökken az előző hétéves ciklushoz képest.
A Portfolio.hu szerint a felzárkóztatási forrásaink 23,7 milliárd euróról 20,1 milliárdra mérséklődnek majd, az agrártámogatásoknál pedig csak 7 százalékkal, 4,6 milliárd euróról 4,3 milliárdra csökken a Magyarországnak jutó pénz.
Ez azért is érdekes, mert az Orbán-kormányt kifejezetten zavarta a durva visszaesés a teljes keretből nekünk jutó 7 százalékról a tervezett 2,5 százalékra. A végső megegyezésben a teljes keret 3,2 százaléka jut nekünk, ami a korábban tervezettnél ugyan több, ám az előző ciklushoz képest így is jóval kevesebb.
Megmenti a segélycsomag
Pontosabban kevesebb lenne, ha nem állna ott a többéves költségvetési keret mellett a segélycsomag, ez ugyanis masszívan ellensúlyozza a nekünk ítélt támogatások kiesését. Itt is változik a rendszer a támogatások korábbi elosztásához képest, ugyanis nem szegénységi alapon ítélik oda a pénzeket, inkább azt nézik, hogy az adott régiókat mennyire viselte meg a koronavírus-járvány.
Nálunk is volt gazdasági visszaesés, a mértékére egyelőre csak becslések vannak, de várhatóan nem akkora, mint a járvány által jobban sújtott tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy valamivel kevesebb pénzt is kapunk. Szintén a Portfolio becsléseire támaszkodva: körülbelül kilencmilliárd euró jár nekünk, de ez egyelőre bizonytalan, mert a támogatások harmadáról csak 2022-ben döntenek.
A hitelkeret egy másik kérdés, ugyanis mi döntjük el, élünk-e a lehetőséggel. Mivel az EU jobb adós, mint Magyarország, valószínűleg olcsóbban tudnánk finanszírozni magunkat, ha kihasználnánk a keretünket. Csakhogy a fukar tagországok követelései miatt ezeket a pénzeket nagyon szigorúan fogják ellenőrizni, és azt is megmondják, mire költhetjük azokat. Ráadásul Magyarország az utóbbi időszakban mindenáron szerette volna elkerülni, hogy emelkedjen az államadósság, ami a hitelkeret felélésével biztosan megtörténne.
Emelkedett a támogatások tagállami önrészének kötelező aránya is. Ez azt jelenti, hogy ha uniós támogatásokat hívunk le, akkor a magyar államnak több pénzzel kell majd beszállnia, mint korábban.
Ha nem lenne a történelmi segélycsomag, a helyzet mostani állása szerint jelentősen kevesebb pénz jutna Magyarországra a következő években, hiszen arányaiban kevesebb mint a felére esett vissza a költségvetési keretből ránk eső támogatások aránya. A segélycsomag viszont ellensúlyozza ezt a visszaesést, így a teljes elérhető összeg magasabb, mint amit korábban kaptunk. Igaz, máshogy is kell majd elköltenünk.
Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu
