Nagyvilág koronavírus

Egyaránt megszenvedik a koronavírust a szegény és a gazdag afrikai országok

Néhány afrikai országban nem csak az egészségügy összeomlását okozhatja a világjárvány, de katonai konfliktusok és más betegségek is fenyegetnek.

A napokban három embert kellett kórházba szállítani Nigériában, miután túladagolták magukat klorokin tablettával. Ez nem sokkal azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök arról beszélt: az alapvetően a malária megelőzésére használt gyógyszer hatásos a koronavírus ellen.

Trump megszólalásának hatására rengeteg nigériai tankolt fel a gyógyszerből, a CNN-nek pedig egy, a nigériai fővárosban, Lagosban élő férfi azt mondta, percek alatt 400 százalékkal drágult a klorokin tabletta. Ráadásul úgy, hogy mind az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA), mind a nigériai egészségügyi minisztérium felhívta a figyelmet arra, egyelőre semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a klorokin hatékony lenne a Covid-19 ellen.

A gazdagok

A jelenség rávilágít arra, hogy az afrikai kontinens sem vonhatja ki magát a koronavírus-járvány hatásai alól. Március 24-én az összesen regisztrált esetek száma átlépte a kétezret, 54 afrikai országból 43-ban bukkant fel a vírus. Dél-Afrika kormánya csütörtöktől legalább 21 napra lezárta az országot, péntekre pedig már ezer fölé nőtt a fertőzöttek száma, és két beteg meg is halt. A lezárás azt jelenti, hogy minden dél-afrikainak otthon kell maradnia, kivéve azokat, akik létfontosságú ágazatokban dolgoznak (egészségügy, élelmiszeripar, gyógyszeripar, energiaszolgáltatók). Élelmiszer- és gyógyszervásárlás céljából el lehet hagyni a lakást, és nyitva lesznek a bankok is, azonban más üzletek, valamint az iskolák zárva tartanak.

Jóllehet, Dél-Afrikában még nincs halálos áldozata a vírusnak, Cyril Ramaphosa elnök felhívta a figyelmet arra, hogy

az országban sok a TBC-s és a HIV-fertőzött, akiknek le van gyengülve az immunrendszerük, továbbá nagy a szegénység és sokan alultápláltak.

További problémát jelent, hogy ugyan a kontinens egyik leggazdagabb országáról van szó, az egészségügy ott is nehéz helyzetben van. Az 57 millió lakosra mindössze 1000 intenzív ágy jut, amelyből 160 valamilyen magánintézményben található.

Az Al-Jazeera egyik riportjából kiderül, hogy a dél-afrikaiaknak órákat kell várniuk az orvosi kezelésre a zsúfolt várótermekben, és attól tartanak, hogy ez idő alatt elkaphatják a koronavírust. A fertőzésveszélyt fokozza, hogy számos helyen nincs megfelelő tiszta folyóvíz, hogy kezet tudjanak mosni az emberek, ráadásul az sem ritka, hogy a túlzsúfolt városokban

családok tucatjaira jut egyetlen vécé.

De más, erős gazdasággal rendelkező afrikai országban sem jobb a helyzet. Egyiptomban a 495 regisztrált esethez 21 halálos áldozat párosul. A közösségi médiában keringő helyi hírek szerint ennél jóval több a fertőzött, az egyiptomi elnök, Abdel Fatah el-Sziszi szerint azonban transzparensen kezelik a járványt. A 100 milliós országban bezárták az iskolákat és az egyetemeket, a kávézók, éttermek, edzőtermek és plázák este hétig lehetnek nyitva, a légi közlekedést pedig március végéig leállították. Két hétig zárva tartanak a mecsetek és a templomok, betiltották a közösségi imákat is.

A már említett Nigériában, amely szintén a kontinens legtehetősebb országai közé tartozik, azzal küzdenek, hogy minél több helyen tudjanak kórházi karantént biztosítani, és az állami kórházak dolgozóit is kiképezzék a különleges helyzetre. A több mint 200 millió lakosú országban eddig 65 koronavírusost regisztráltak, ám Dél-Afrikával ellentétben itt már egy halottja is van járványnak. Jóllehet, nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és a korai szűrésre, az esetszámok gyarapodása komoly gondot okozhat. Ami azonban reményt adhat, hogy az országnak az ebola miatt vannak korábbi tapasztalatai a járványok kezelésében, ezeket most fel tudja használni. Éppúgy, mint Dél-Korea tette a SARS-járvánnyal kapcsolatban.

A szegények

Burkina Faso az egyik leggyengébb lábakon álló ország Afrikában, és nem kíméli a járvány sem. Eddig 146 fertőzést regisztráltak, hárman már meghaltak, ráadásul négy kormánytag is elkapta a koronavírust, köztük a külügyminiszter és a belügyminiszter. Az országot nem csak a koronavírus fenyegeti, hanem – a szomszédos Malival és Nigerrel együtt – globális terrorista csoportokkal kapcsolatban álló militáns csapatok ellen is harcolnia kell. Hiába számít Burkina Faso gazdasága az egyik leggyorsabban növekedőnek Afrikában,

az ENSZ emberi fejlettségi indexében, amelyet a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján számítanak ki, a szubszaharai ország a 189-ből a 183. helyen áll

jegyzi meg a Quartz.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) eddig 54 koronavírusos fertőzést regisztráltak, és ketten már bele is haltak a járványba, szombattól ott is három hetes kijárási tilalom lesz. Aggodalomra ad okot, hogy a zsúfolt fővárosban, Kinshasában ismeretlen fogalomnak számít a távolságtartás, ami lelassítaná a vírus terjedését. Félix Tshisekedi elnök már korábban betiltotta az országon belüli légi közlekedést, és a nagyobb rendezvényeket, valamint bezáratta az éttermeket és a kocsmákat is, illetve nem engedik be azokat a gépeket, amelyek a járvány által érintett régiókból érkeznek. Az országnak ugyanakkor ezzel párhuzamosan a kanyaróval is meg kell küzdenie. Annak ellenére, hogy ez a betegség egy védőoltással is megelőzhető lenne, 2020 januárjáig a KDK-ban már több mint 6000 ember halt meg kanyaróban.

Amiben talán az összes afrikai ország bízhat, az az időjárás. Egy, a Massachusetts-i Műszaki Egyetem munkatársai által készített tanulmány szerint ugyanis a koronavírusos megbetegedések 90 százalékát 3–17 Celsius-fok átlaghőmérsékletű és 4–9 gramm/köbméter abszolút páratartalmú térségekben azonosították. Viszont ott, ahol az átlaghőmérséklet 18 fok, az abszolút páratartalom pedig 9 gramm/köbméter fölötti, csupán a globális esetek 6 százalékát észlelték.

A cikkünkben közölt számok a március 27-ei állapotokat tükrözik.

Kiemelt kép: Marco Longari /AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik