Nagyvilág

Lexi Jarman: Meg kell törni a Facebook és a Google uralmát

A Financial Times tartalomigazgatójával interjúztunk a médiapiac jövőjéről. Arra kerestük a választ, hogy milyen lehetőségei vannak a minőségi újságírásnak a túlélésre.

Ha egyet választhatna, mit mondana a médiapiac legfontosabb új trendjének?

Nem gondolom, hogy ez kifejezetten új trend, de még mindig a Facebook és a Google dominanciáját vélem a legfontosabbnak. Ez megöli a hirdetési piacot, amely segít fenntartani a hagyományos híreket gyártó médiacégeket. Az algoritmusokat látszólag úgy tervezték, hogy az ilyen cégek hátrányt szenvedjenek, mindeközben a techcégek igyekeznek elhárítani ennek a következményeit. Amíg valamit nem tesznek, hogy megtörjék ennek a két cégnek az úgy nevezett „duopóliáját”, addig ez marad a legnagyobb fenyegetés a minőségi újságírásra nézve.

Egyetért azzal a közhellyel, hogy ezek a hagyományos hírgyárak manapság mind komoly pénzügyi problémákkal küzdenek a fentiek miatt?

Nem nyilatkozhatok mások helyett, de a Financial Times (FT) különböző bevételi forrásokra támaszkodva képes fenntartani magát. Ezek teszik lehetővé, hogy olyan újságírói tartalmakat szolgáltathassunk, amilyeneket máshol nem találnak meg az olvasók.

A nem nemzetközi médiacégeknek sokkal kisebb piachoz van hozzáférésük, ami financiálisan nyilvánvalóan hátrány. Vannak olyan aspektusok, amiben ez nem hátrány? Ha nem a FT-nál, hanem egy helyi lapnál dolgozna, mit csinálna máshogy?

Nem hiszem, hogy a helyi médiák feltétlenül hátrányban vannak, a saját olvasóik számára olyan tudnak mutatni, ami egyedülállóan érdekes. Ez a fókuszált tartalomszolgáltatás kiegészíti a globális médicégeket, együtt képesek segíteni a világunk teljes megértését. Ha helyi médiumnál dolgoznék, semmit nem változtatnék ezen a megközelítésen.

A FT évek óta alkalmaz paywallt. Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek?

Nem tudom őszintén mondani, hogy bármilyen hátrányt szenvedtünk. Mi voltunk az első újság, amelyik paywallt vezetett be, és elsőnek lenni mindig kihívásokkal jár. A paywallnak egyértelműen vannak pénzügyi előnyei, amit újságírásba fektetünk, ezért az előfizetők látják a befektetésük megtérülését.

Lexi Jarman

Melyik a valószínűbb forgatókönyv: az olvasók szívesebben fognak fizetni a hírekért, vagy inkább az ingyenes tartalmak felé fognak mozogni? Ha a második forgatókönyv jön be, az a média halálához vezet?

Nem látom ezt egy vagy-vagy szituációnak. A médiamixben az ingyenes tartalmaknak és a fizetős tartalmaknak is van helyük. Egy olyan világban, ahol mindennapos a fake news, az olvasók egyre inkább hajlandók megérteni, hogy a minőségi, megbízható tartalmakért fizetni kell, amíg világosan látják a befektetésük értékét. Számunkra nem az az elsődleges, hogy ingyenesek legyünk, hanem hogy igazak.

A fake news akkor kifejezetten veszélyes, ha egy állam termeli azért, hogy megingassa a hitet a megbízható médiumokban. Mi a legjobb módja egy szerkesztőség részéről a fake news elleni harcnak?

A fake news egyetlen ellenszere az őszinte és megbízható újságírás.

Azt hiszem a médiaiparban most azt láthatjuk, hogy az inga visszaleng a minőségi, pártatlan szerkesztőségek irányába.

A minőségi újságírói tartalmak viszont drágábbak minden másnál. Lát jövőt ennek a területnek?

Csak ennek látom a jövőjét!

A videók, vagy valami más megölheti a szövegeket? Milyen új képességekre vannak szükségei manapság egy újságírónak?

Ma a videó, holnap az audió: mindig van valami, ami fenyegeti az írott szöveget. Az újságíróknak és a szerkesztőségeknek mindig fejlődniük és adaptálódniuk kell az új trendekhez, hogy ezzel kielégítsük a közönség igényeit. Vannak történetek, amelyek egyszerűen elmesélhetetlenek bizonyos formátumokkal. A lényeg, hogy megtaláljuk a megfelelő formátumot, vagy formátumok kombinációját. Az újságíró csapatot is úgy kell használni, hogy érvényesülhessenek a különböző képességek. Nem mindenkit lehet használni kamera előtt, de ezek az emberek például írhatnak nagyon jó forgatókönyveket videókhoz, vagy csinálhatnak nagyon jó podcast interjúkat, és így tovább.

A printnek van jövője, vagy végül meg fog halni?

Egyértelműen van jövője, legalábbis a FT-nál biztosan. Ez a nyomtatott sajtó már nem a száz évvel ezelőtti lesz, és még csak nem is biztos, hogy a maira fog hasonlítani. Nagyon sok előfizetőnk digitális tartalmakat fogyaszt, de még mindig van egy jól körülhatárolható print közönségünk, akik szeretnek a kezükben tartani egy újságot. Az újságunkba a FT legjavát nyomtatjuk, ami kiegészítő a digitálisan elérhető legfrissebb híreket. Másrészt egy újságba bele lehet olyanokba is futni, amibe az ajánlásokra épülő digitális világba nem. Hol máshol lapozhatna valaki egy USA-Kína kereskedelmi háborúról szóló cikkről Martin Wolf liberalizmust védő heves írására?

És általában a médiának van jövője? Vagy a közösségi média, a vloggerek, az influenszerek, vagy ki tudja ki végül meg fogják fojtani a hagyományos médiát?

Ki tudja, hogy közöttük nem az újságírók új generációját látjuk-e? Mindannyiuknak van helyük a médiaiparban. Ha a hagyományos médiával harcolnak, az egy teljesen másik történet. Ezek a platformok relatíve rövid ideje vannak jelen, de sok új trendet túlélt már a hagyományos média. Ezt a hullámot sem látom másként. Válhatnak a médiapiac új szereplőivé, de el is tűnhetnek.

Lexi Jarman az idei BrandFestival egyik nemzetközi előadója. További részletes programok a BrandFestival honlapján. A 24.hu a BrandFestival médiatámogatója.

Kiemelt kép: Soeren Stache/dpa-Zentralbild/ZB

Ajánlott videó

Olvasói sztorik