A Miri-klán botránya után Németország szigorít a határellenőrzésen

Tovább szigorítják a határellenőrzést, és keményebben lépnek fel a menedékjoggal visszaélőkkel szemben Németországban, miután felháborodást okozott egy közel-keleti eredetű bűnözői csoport kitoloncolt vezetőjének visszatérése - írta a Bild című lap szerdán.
Korábban a témában:

Az úgynevezett Miri-klán kurd származású vezetőjét, Ibrahim Mirit júliusban toloncolták ki Brémából Bejrútba, az állampolgárság szerinti hazája, Libanon fővárosába, és hét évre kitiltották Németországból. A büntetett előéletű férfi alig száz nap múlva, október végén visszatért, ügyvédje tájékoztatása szerint embercsempészek segítségével, és egyelőre nem tudják ismét eltávolítani, mert menedékjog iránti kérelmet nyújtott be.

Ügye a demokrácia önvédelmi képességének próbája, és ha nem sikerül érvényesíteni a jogállamiság elveit, elenyészik a menekültügyi rendszerbe vetett lakossági bizalom — nyilatkozott Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a Bildnek.

A tárcavezető utasítása szerint a szövetségi rendőrség valamennyi határszakaszon megerősíti az ellenőrzést. Előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést végezhetnek az átkelőknél, és a határtól számított 30 kilométeres övezetben ideiglenes ellenőrző pontokat állíthatnak fel, amelyeknél szúrópróbaszerűen, jogsértés gyanúja nélkül is bárkit feltartóztathatnak.

Bevezetik a többi között azt is, hogy kitoloncolási őrizetbe kell venni mindazokat, akik kitiltásuk ellenére visszatérnek Németországba, hogy menedékjogi kérelmet nyújtsanak be. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) további lépéseket is sürget, az ellenzéki párt szerint el kell érni, hogy a Németországból kitoloncolt és kitiltott személyek ne kérhessenek menedékjogot.

A hontalannak nincs hová távoznia

Ibrahim Miri Brémában kitoloncolási őrizetben várja, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elbírálja kérelmét. A Bild szerint a hatóság még a héten dönt az ügyben, minden bizonnyal elutasítja a kérelmet. Azonban Ibrahim Miri megtámadhatja a döntést, így bíróságon folytatódhat az ügye.

A 46 éves férfi gyermekkorában került családjával Törökországból Libanonba, ahonnan a nyolcvanas években az akkori Nyugat-Németországba emigráltak. A hatóságok szerint Brémában szervezett és több nagyvárosban tevékenykedő csoportja mindenekelőtt kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik. A klán vezetőjeként több tucat bűncselekményért felelős, 2013-ban hat év szabadságvesztésre ítélték, miután egy közúti ellenőrzésen több kilogramm kábítószert találtak luxusautója csomagtartójában.

Ibrahim Mirit különböző törvénysértések miatt már 2006-ban az ország elhagyására kötelezték, de nem kellett távoznia, mert hivatalosan hontalan volt. A szövetségi rendőrség vezetője, Dieter Romann az úgynevezett klánbűnözés elleni küzdelem erősítésének részeként az idén személyesen tárgyalt libanoni illetékesekkel, hogy a kurd férfit elismerjék a közel-keleti ország állampolgáraként, és visszafogadják.

A klánoknak nevezett, általában több ezer fős szervezett bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból a polgárháború (1975-1990) elől az akkori Nyugat-Németországba. A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre nem vonatkozott az iskolakötelezettség. A bűnöző életmód főként ennek hatására terjedt el körükben. A klánok a szervezett bűnözés több területén, köztük a zsarolás és védelmi pénz szedése és a prostitúció területén érdekeltek. Jelenlétük leginkább Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nagyvárosaira és Berlin nyugati részére jellemző.

Kiemelt kép: Michal Fludra/NurPhoto

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.