Nagyvilág

Olaszországba újra több menekült érkezik

Szeptemberben eddig 80 százalékkal több menekült érkezett az olasz partokhoz, mint egy évvel korábban. A nemrégiben még belügyminiszter, mára ellenzékbe szorult Matteo Salvini szerint ennek oka az EU-s menekültpolitika fordulata, de egy kutató szerint az időjárás a legfontosabb tényező.

Hétfőn Németország, Franciaország, Málta és Olaszország belügyminiszterei összeültek, hogy egy ideiglenes menekültelosztási mechanizmusról állapodjanak meg. Azokat a hajóval útnak induló menekülteket, akik mentőcsónakkal érkeznek Málta vagy Olaszország partjaira, kvóta alapján osztanák szét azokban az EU-s országokban, amelyek önkéntesen vállalják ezt. 25-25 százalékukat Németország és Franciaország, Olaszország – hivatalosan nem megerősítve – 10 százalékukat, a többieket pedig Horvátország, Finnország, Írország, Litvánia, Luxemburg és Portugália venné át. A belügyminiszterek október 8-i EU-s találkozóján tisztázhatják a megállapodás részleteit.

Horst Seehofer német belügyminiszter ideiglenes vészmechanizmusnak nevezte a rendszert, amivel Olaszországnak és Máltának akarnak segíteni, ugyanakkor Ausztria exkancellárja, Sebastian Kurz migrációs politikai fordulatnak jellemezte a megállapodást, ami miatt újra „nyitottabbak a határok”, és ami szerinte „nem jó jel Afrika irányába”. A Spiegel cikke szerint viszont igazából nem is a migránsok mentésének és elosztásának javítása a cél, hanem Európa eddiginél is komolyabb elszigetelése. Ugyanis az EU továbbra sem küldene mentőhajókat, a többi felett viszont folyamatos kontrollt akar elérni, és az is cél marad, hogy az észak-afrikai parti őrséget megerősítsék privát szervezetek segítségével.

Christophe Castaner francia, Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter, Dimítrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja, Michael Farrugia máltai, Maria Ohisalo finn és Horst Seehofer német belügyminiszter sajtótájékoztatója a máltai Vittoriosa St. Angelo-erődjében. Fotó: Domenic Aquilina / EPA / MTI

Számok

A Kurzhoz hasonló véleményen levő olasz Matteo Salvini még belügyminiszterként a migránsok előtt zárt kikötőkre alapozta bevándorláspolitikáját, az új, szélsőjobb nélküli kormány ezt azonban nem folytatja, az elmúlt két hétben kétszer is engedélyezte mentőhajók kikötését, összesen 264 menekült szállt így partra Olaszországban.

Salvini úgy véli, míg az ő politikája elrettentette a migránsokat attól, hogy Olaszországba induljanak, 75 százalékkal vissza is esett a hajóval érkezők száma, az új koalíció máris növelte a menekültek kedvét. És az adatok azt mutatják, Salvini igazat mondott, az idén január 1-jétől augusztus 31-ig 5089 menekült ment így Olaszországba, ami valóban 75 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, amikor több mint 20 ezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül. Szeptemberben pedig valóban több menekültet regisztráltak, mint 2018 szeptemberében. Akkor a tengeri útvonalon 947 ember érkezett Olaszországba, míg idén, ugyanebben a hónapban – 25-éig – már 1900-an.

Matteo Villa olasz migrációkutató szerint azonban nem arról van szó, hogy a lazább szabályozás miatt többen indulnak el. „Három éve, 2016 szeptemberében 17 ezer ember érkezett a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba, októberben 27 ezer. Az idei 1900 ezzel összehasonlítva semmiség” – nyilatkozta, de a növekvő trend valóban megfigyelhető, sőt ő már három hónapja erre figyelmeztet.

  • Idén májusban még 80 százalékkal kevesebb menekült érkezett Olaszországba, mint 2018 májusában,
  • júniusban ez már csak 61 százalékkal volt kevesebb,
  • júliusban 38 százalékkal,
  • augusztusban 17 százalékkal,
  • míg most szeptemberre meg is fordult a helyzet.

Okok

Villa állítja, a politikának is lehet köze a változásokhoz, de az időjárás a legfontosabb tényező:

Napsütésben, nyugodt tengernél, szélcsendben több menekült indul útnak, mint mikor az európai menekültpolitikában változás mutatkozik.

Az adatai szerint az sem tényező, hogy a líbiai vagy tunéziai partok közelében mennyi mentőhajó van, sokkal inkább az a döntő, hogy a hajóval rendelkező milíciák mikor látják jónak az elindulást.

A szeptemberi emelkedésnek az is oka lehet, hogy az eddigi első számú kiindulási helynek számító Líbia helyett egyre többen Tunéziából indulnak útnak. Emögött valóban politikai ok van, Tunéziában szeptember 15-én elnökválasztást tartottak, ami miatt a biztonsági erők oda helyezték át a figyelmüket, így több felfújható csónak tudott észrevétlenül elindulni az ország partjaitól. Ugyanakkor a Nemzetközi Migrációs Szervezet szóvivője szerint nincs vészhelyzet, 2017-hez képest 93 százalékkal esett vissza az érkezők száma.

Balkán

A Frankfurter Allgemeine Zeitung közben azzal a címmel közölt cikket: „Virágzik az emberkereskedelem Európában”. Ami szintén erős túlzásnak tűnik a menekültválság időszakához képest, de tény, hogy az embercsempészek nem adták fel, és a balkáni útvonalon is tudnak pénzt keresni. Ez látható azokból az esetekből, amikor csempészek lebuknak, legyen ez egy célzott akció eredménye, vagy egy közúti ellenőrzésé, esetleg baleseté.

Fotó: Louisa Gouliamaki / AFP

Nem messze a török partoktól, a görög sziget Kioszon egy embercsempész hálózat bukott le. Mivel Kioszból a szárazföldre tartó kompokat szigorúbb ellenőrzésnek vetették alá, kitalálták, hogy egy kis kerülővel, csónakokkal Pszara szigetére viszik át a bevándorlókat. Ezen a szigeten csak pár százan élnek, hajó is mindössze hetente egy megy Athénba, és az ellenőrzés is jóval enyhébb, így onnan könnyebb már a kontinensre csempészni az embereket.

Júliusban két gyanúsítottat – egy irakit és egy iránit – tartóztattak le, akik fejenként 4000-6000 euróért, vagyis 1,3-2 millió forintért a török-görög határtól Görögország nyugati partjáig csempésztek bevándorlókat, ahol vagy csónakok vártak rájuk, hogy átvigyék őket Olaszországba, vagy csak ezzel hitegették őket. A két férfi végül akkor bukott le, mikor egy kamionban 49 menekültet rejtettek el. Ezzel egy időben, valamivel északabbra, Észak-Macedóniában tartóztattak fel egy kamiont a rendőrök, a tehergépkocsi rakterében 79 migránst találtak.

De nem csak az útvonalakkal kísérleteznek az embercsempészek és a bevándorlókból hasznot húzók. Júliusban derült ki, hogy Számoszon hat orvos, három ápolónő és egy fordító pénzért hamis igazolásokat állít ki, amivel olyan betegségeket tulajdonítanak menekülteknek, amelyekben valójában nem szenvednek, de amiket a szigeten nem tudnak kezelni, ezért át kell szállítani őket Athénba. Végül elég amatőr módon buktak le: Athénban feltűnt a túl sok hasonló igazolás. Egy másik esetben 16 görög és hét külföldi bukott le. 1200 euró – 400 ezer forint – ellenében hamis görögországi tartózkodási engedélyeket árultak, amivel tovább utazhattak Európán belülre azok, akik szert tettek a dokumentumra. A banda görög tagjaiból öt köztisztviselő, hét pedig ügyvéd volt, hálózatukkal jelen voltak Athéntól a török-görög határig sok helyen.

Kiemelt kép: Alessandro Serrano / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.