Izgalmas politikai ősz elé néz Németország. Romlanak a gazdasági kilátások az autóipar általános vergődése közepette. Júliusban merényletek rázták meg az országot, így folytatódtak a vasútállomásokon elkövetett szörnyű cselekmények, a vonat alá lökések is. Minthogy az elkövetők döntően külföldről érkeztek, a migrációról és az általános határellenőrzésről szóló viták erősödtek fel:
Mindez együttvéve elsősorban a szélsőjobboldal, azaz a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) elnevezésű tömörülés kezére játszik. A folyamatok másik haszonélvezői viszont a baloldali Zöldek. Szeptember 1. és október 27. között három tartományban is választásokat tartanak Németországban, ahol így a közvélemény-kutatásokat a gyakorlatban is tesztelhetik a pártok. Mindhárom tartomány (Thüringia, Szászország és Brandenburg) Kelet-Németországban található, így tulajdonképpen az egykori NDK határozhatja meg az országos politikai folyamatokat.
Ezek közül négy tendencia emelhető ki:
- Az egész szövetségi köztársaságban polarizálódnak a politikai vélemények, a hagyományos középpártok gyengülnek, a radikálisabb bal- és jobboldali tömörülések erősödnek.
- Keleten jóval erősebb a polarizálódás a nyugati tartományokhoz képest. Az AfD így az egykori NDK pártjává válhat, mindhárom tartományban az első vagy a második helyen áll a felmérések szerint.
- A szociáldemokrácia válsága mélyül, a német szocdemeknél, az SPD-nél most újabb vezetőváltásra készülnek.
- A migráció ugyan már nem okoz akut krízishelyzetet, de a CDU, a mérsékelt jobboldali kormánypárt pozícióit széles választói rétegekben kezdi ki. Ezért radikalizálódnak e párt egyes politikusai is.
Mindez azért is fontos, mert most Németország öt legszegényebb tartománya közül három választ ősszel. Szászország, Thüringia és Brandenburg csak két másik ex-NDK-s tartományt előz meg az egy főre eső GDP-t tekintve: Szász-Anhaltot és Mecklenburg-Előpomerániát. Az egykori NDK területén pedig egyre erősebbek a radikális pártok. Korábban a baloldali radikalizmusra volt nagyobb igény itt: a Linke (amelyben az NDK volt kommunista állampártjának korábbi tagjai is tisztségeket töltenek be) az átlagosnál jóval népszerűbb még ma is keleten. Ám
Nemrég már írtunk arról, hogy a szélsőséges AfD a most megüresedő 148 mandátumból a három egykori keletnémet tartományban akár ötvenet is megszerezhet.
Országosan viszont az első tendencia a meghatározó: a bal- és a jobboldalon is a nem hagyományos, nem középpárti tömörülések állnak egyre jobban. A Bild által közölt felmérés szerint a jelenlegi vezető kormánypárt, a CDU 26, a Zöldek viszont 22 százalékon vannak szövetségi szinten. Mögöttük a jelenlegi nagykoalíció másik pártja, az SPD jön, holtversenyben az AfD-vel (14-14 százalék). A liberális FDP és a Linke 9 százalékra számíthatna szövetségi szinten.
Politikailag kettészakad Németország
Ám Keleten a Bild szerint teljesen más a helyzet, s emiatt az ország politikai kettészakadásának esélyéről is beszélhetnénk. Itt, a volt NDK területén az AfD jelenleg a legnépszerűbb párt, amely nemcsak bevándorlásellenes jelszavakat hangoztat, hanem igyekszik megszólítani a piaci bizonytalanságokkal szemben kiszolgáltatott „dolgozó kisembereket” is.
Az egykori NDK-ban
- az AfD 24 százalékkal vezet,
- a CDU csak 22 százalékot kapna,
- a harmadik a szintén inkább kelet-német specialistának nevezhető Linke, 16 százalékkal.
- Az SPD 12 százalékon áll,
- míg a Zöldek keleten csak 11 százalékot kapnának,
- a liberális FDP pedig hét százalékra számíthat a nagyobb pártok közül.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt a legnépszerűbb politikai erő Németország keleti részén, a volt NDK területén, ahol ősszel helyi választást tartanak három tartományban.
Nyugaton teljesen más a kép: itt a CDU és a CSU (Bajoroszágban) vezet 27 százalékkal, második helyen a Zöldek állnak 24-gyel, a harmadik az SPD 14 százalékkal. Az AfD Nyugaton csak a negyedik legerősebb párt, 12 százalékkal. Az FDP viszont nyugaton erősebb (9 százalék), a Linke támogatottsága pedig feleakkora, mint Keleten (8 százalék).
A kelet-nyugati választóvonal a most választás előtt álló Türingiában, az egykori NDK egyik tartományában is jól érzékelhető. Itt az AfD jelenleg a második helyen áll a radikális baloldalinak és szalonképtelennek számító Linke mögött, a másik két egykori NDK-s tartományban, ahol ősszel választanak, azaz Brandenburgban és Szászországban viszont a legnagyobb párt lehet az Alternatíva Németországért.
Az AfD erősödése nem jár botrányok nélkül. Most éppen Türingiában vert fel nagy port egy pártadományokkal kapcsolatos ügy. Björn Höcke keveredett gyanúba, aki a párt listavezetője a keleti tartományban. A listavezető utazásai miatt a szövetségi parlament alsóháza vizsgálódik. Höcke az AfD-n belül is a radikálisabb szárnyhoz tartozik, amelyet a német belbiztonsági is vizsgált. Elsősorban a Flügel (Szárny) elnevezésű csoportnak a Fiatal Alternatíva ifjúsági szervezettel közös kapcsolódásai keltették fel a hatóságok figyelmét. A parlament azt a gyanút vizsgálja, hogy a fiatal aktivisták találkozóira a megrendezésükhöz szükségesnél jóval több pénz folyt be, és ezeket már pártadományként kellett volna nyilvántartani.
Ám akármilyen botrányról ír is a baloldali sajtó, az utóbbi hetek közvélemény-kutatásai szerint
A többség közelébe a lehetséges kétpárti koalíciók közül még leginkább a CDU-Linke furcsa páros kerülhet – ennek azonban csak elméleti az esélye.
A CDU felveszi a jobbos kesztyűt
Még fontosabb ugyanakkor, hogy a CDU miként pozicionálja magát az AfD-hez képest. A Türingiával szomszédos tartományokban változatos a kép. A szászországi CDU kategorikusan elutasít mindenféle koalíciós lehetőséget az AfD-vel, Szász-Anhaltban viszont a frakcióvezető-helyettes el tudna képzelni valamiféle összefogást a bevándorlásellenes párttal. Elméletileg lehetséges, hogy CDU-SPD-Zöldek-FDP koalíció alakuljon, de kérdéses, hogy képesek lennének-e ezt összehozni, hiszen már a CDU, a Zöldek és az FDP tárgyalásai is elbuktak a legutóbbi szövetségi választások után, így maradt fenn a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció.
Türingiában a jelenlegi SPD-Linke-Zöldek koalíció mindenesetre bukásra áll Bodo Ramelow (Linke) tartományi miniszterelnök vezetésével. Ez az összefogás egyébként is egyedülálló volt Németországban 2014-ben, amikor létrejött, de egy ilyen trió most csak kisebbségi kormányzással számolhatna a felmérések alapján. A Linke csak akkor tarthatná meg a tartományi miniszterelnökséget, ha az AfD-t is bevonná egy nagyobb koalícióba a szocdemek vagy a Zöldek partnereként, de erre szintén semmiféle esély sincs.
Az AfD azért megkerülhetetlen Türingiában, mert az előző tartományi választások óta nagyjából megduplázta szavazóbázisát, és most már több mint 20 százalékot jósolnak nekik. A legnagyobb vesztese e folyamatnak a CDU: 2014-ben még 33 százalékon álltak a kereszténydemokraták, most jóval 30 százalék alá eshetnek vissza.
Nem véletlen, hogy szövetségi szinten
Nemcsak Angela Merkel utódját keresik, hanem próbálják visszaszerezni az elvesztett szavazók támogatását, ami „radikalizálódáshoz” is vezethet a CDU-n belül. Jó példa volt erre az elmúlt napokban, hogy Carsten Linnemann, a CDU frakcióvezető-helyettese azzal állt elő: azok a gyerekek, akik nem tudnak elég jól németül, ne kerüljenek be az általános iskolába.
Szászországban (ahol szeptember 1-jén szavaznak) a CDU nagykoalícióban kormányoz, az SPD-vel közösen, akárcsak országosan. Ugyanakkor bukásra áll a páros itt is, vagy a Zöldekre, vagy az AfD-re szüksége lenne a közvélemény-kutatások szerint a CDU-nak a hatalmon maradáshoz. Ám a szász miniszterelnök, Michael Kretschmer kijelentette: az AfD-vel való koalíció számára kizárt. A helyi kampányban mindazonáltal a CDU igyekszik a jobboldali szavazókat megnyerni: a rendőrség erősítését ígéri, illetve a kitoloncolások felgyorsítását. Ám ahogy a Spiegel egy helyi választási gyűlésről beszámolt, a német szavazók nem buták. Szép, amit mondanak – derült ki egy hozzászóló szavaiból a vitában –, de ha a Zöldekkel fognak össze, akkor ebből semmi sem lesz. Erre az egyik kampányoló CDU-politikus, az alkotmányvédelmi hivatal korábbi vezetője, Hans-Georg Maaßen gyorsan kizárta a koalíció lehetőségét a Zöldekkel is. Persze ez nem sokat jelent, hiszen Maaßen nem a helyi politikában fontos személyiség. És bár Kretschmer miniszterelnök sem lelkes a Zöldekkel való lehetséges együttműködéstől, ha nem velük, akkor kivel fog majd össze a CDU? A legvalószínűbb CDU-SPD-Zöldek koalícióval szemben mindenesetre növekszik az ellenállás a CDU-n belül, sokan inkább kisebbségi kormányzásra vállalkoznának.
A szocdemek egyre nagyobb bajban
Az SPD eközben tartósan gyengül. Ennek egyik jele, hogy egyre több jelölt kerül szóba a párt leendő vezetőjeként. A Spiegel kombinál is közöttük: esélyes szerinte az alsó-szászországi miniszterelnök, Stephan Weil, ő maga viszont elhárította az erről szóló kérdéseket. Weil elvileg Andrea Nahles helyére léphetne, aki alig több mint egy év után távozott a posztról a májusi sikertelen európai parlamenti választás után. Lebegteti jelöltetését a párt főtitkára, Lars Klingbeil is, de ő ugyanabból a nyugati tartományból származik, mint Weil, Alsó-Szászországból.
A korábbi Európa-ügyi államminiszter, Michael Roth neve szintén forog pártelnök-jelöltként. A korábbi észak-rajna-vesztfáliai családügyi miniszter, Christina Kampmann is indulhat, de rajtuk kívül is vagy féltucatnyi jelölt neve került elő. A kiválasztás hosszadalmas, így a szociáldemokrata párt még további fél évet vergődhet, mire decemberi kongresszusán első számú vezetőt talál.
A szintén választásra váró Brandenburgot a német egyesítés óta az SPD miniszterelnökei irányítják, jelenleg Dietmar Woidke. Ő szívesen folytatná az együttműködést mostani partnerével, a Linkével. Ám a felmérések itt is inkább fordulatot jeleznek előre: a szocdemek mindössze 17 százalékon állnak (2014-ben még 31-et értek el). A Linke is gyengült: jelenleg 17 százalék alatt vannak. A második helyért velük konkurál a CDU és a Zöldek, az egyértelmű első helyet viszont az AfD szerezné meg, ha most lennének a tartományi választások. Éppen ezért várható, hogy a jelenlegi SPD-Linke koalíció a jövőben a Zöldekkel egészül ki.
Brandenburg tartományra jellemzőek azok a viták, amelyek a nagypolitikát is mérgezik Németországban: polémia folyik a határok korábbinál szigorúbb ellenőrzéséről (Brandenburg keleti határa egyben a német-lengyel határ is), továbbá a barnaszén-ágazat leépítéséről. A határok kérdésében természetesen az AfD a legradikálisabb: teljes ellenőrzést követel. Nem véletlen, hogy a pályaudvarokon elkövetett merényletek után a szövetségi belügyminiszter, a bajor CSU politikusa, Horst Seehofer is szigorúbb kontrollt akar – ám egyelőre csak a svájci-német határon.
Ami a barnaszén-ágazatot illeti, ennek a korábban tervezettnél előbbi leépítésére már a CDU brandenburgi listavezetője is hajlandónak mutatkozik. Egy potsdami lap szerint elsősorban azért, hogy a kereszténydemokraták koalíciós esélyeit növelje a Zöldekkel. A Zöldek ugyanis az ágazat leállítását nem 2038-ban szeretnék látni, hanem már 2030-ban. Ugyanakkor a CDU Brandenburgban pozitív jelzéseket adott már a radikális baloldali Linkének is. Így a választások izgalmasan alakulhatnak, és az országos politikától eltérő koalíciók is létrejöhetnek. Dietmar Woidke SPD-s miniszterelnök ugyanis elutasítja a Zöldek tervét, Brandenburgban tehát
