Nagyvilág
2697631 09/10/2015 Refugees from the Middle East at a railway station in Munich. Sergey Stroitelev/Sputnik

Két gyilkosság sokkolta Németországot, kiújult a vita a migrációról

Németországban az elmúlt napokban két közfelháborodást keltő gyilkosság is történt. Mindkettőt Európán kívüli országból érkező férfiak követték el, bár az egyik esetben még nem teljesen tisztázott a tettes nemzetisége.

A hét közben nagy visszhangot kapott az az eset, amikor egy eritreai férfi, aki hosszú évekig Svájcban élt, a vonat alá lökött egy kisgyereket Frankfurtban. A nyolcéves fiú szörnyethalt az érkező szerelvénynek csapódva. A gyerek anyját is megpróbálta megölni a férfi, de az asszony elugrott az érkező vonat elől. Egy idős nőt is a vonat alá akart taszítani az elkövető, ám ő nem esett a sínek közé. A tettest hamarosan elkapták.

A 40 éves, háromgyerekes afrikai férfi egy ortodox keresztény családból származik, és bár 2006-ban illegálisan érkezett az országba, 2008-ban menekültstátuszt kapott Svájcban. Az eritreai férfi sokáig a bevándorlók integrációja szempontjából példaképnek számított, aztán egyszer csak történt vele valami – késsel támadt nemrégiben a szomszédjára, megfenyegette, bezárta, majd elmenekült. A svájci hatóságok emiatt napok óta keresték, ezért utazott Németországba, ahol elkövette szörnyű tettét.

A német Spiegel magazin megszólaltatott egy pszichiátert, aki Németország egyik legismertebb törvényszéki szakértőjeként vizsgált két hasonló esetet is. Szerinte mindkét korábbi elkövető skizofréniában szenvedett, és egyik támadás sem volt kiszámítható (ilyesmire eleve nehéz felkészülni).

30 July 2019, Hessen, Frankfurt/Main: The people are standing in front of Frankfurt's main station during a funeral ceremony of the station mission after an eight-year-old boy had been pushed and killed by a man in front of an ICE train the day before. Photo: Andreas Arnold/dpa
Temetési ceremóniát tartanak a frankfurti pályaudvar előtt, ahol egy nappal korábban egy 8 éves fiút a vonat alá lökött egy ortodox keresztény családból származó eritreai férfi Fotó: Andreas Arnold/dpa

Határeset

Mindez persze a politikusokat Németországban nem hatja meg. Horst Seehofer belügyminiszter cselekvésre szánta el magát, szeptemberre a határok szigorúbb ellenőrzésére dolgoz ki egy koncepciót – ezt ígérte pénteken a svájci határ esetében. Azt is mondta a Spiegel magazinnak a bajor politikus, ezúttal nem számít arra, hogy a tavalyihoz hasonló módon elbukik a terve Angela Merkel kancellár ellenállásán. Szerinte a kormányfő egyetért az általa képviselt irányvonallal.

Az illegális migráció megfékezése amúgy is Seehofer fő törekvése. Ezt akkor is hangsúlyozta, amikor sajtótájékoztatót tartott július közepén az EU belügyminisztereinek informális találkozója után. Pedig akkor elvileg a Földközi-tengeren érkező menekültek humánusabb kezelésére tett német-francia javaslatot ismertette (a terv kivitelezését Matteo Salvini olasz belügyminiszter akadályozza). A belügyminiszter már akkor is kitért rá: nem akar második menekülthullámot kiváltani, mostanra azonban az üzenet súlypontja afelé tolódott el, hogy

szigorúbb határellenőrzésre van szükség, akár még a svájci határon is.

Seehofer óriási nyomás alatt áll: Németország keleti felén egyre erősödik az összes határ lezárását, pontosabban teljes ellenőrzését követelő bevándorlásellenes párt, az Alternatíva Németországért (AfD). A közvélemény-kutatások szerint a Kelet-Németország három tartományában hamarosan esedékes helyi választásokon a 148 elérhető mandátumból akár ötvenet is szerezhet a szélsőjobboldali tömörülés. Országosan sem áll valami jól a CDU-CSU, azaz a kereszténydemokrata-keresztényszocialista koalíció. 26 százalék körüli a népszerűségük, akárcsak a Zöldeké, míg a keresztény pártok koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD folyamatosan veszít támogatottságából.

A szélsőséges AfD persze rögtön rávetette magát a frankfurti gyilkosság ügyére: meddig mehetnek még tovább a dolgok így? – kérdezik a párt vezetői. Hány embernek kell még áldozatul esnie a „willkommenskultur”-nak, azaz a bevánorlók befogadásának? – szólalt fel például Alice Weidel.

És bár az AfD frankfurti tragédiát kihasználó kampányát szégyentelennek nevezte a Zöldek politikusa, Konstantin von Notz, a frankfurti gyilkosság után még az SPD is azt követelte, hogy több rendőrt küldjenek a pályaudvarokra. Mire Seehofer széttárta a kezét – ő már régóta több pénzt kér a rendőrség utcai, közterületi jelenlétének fokozására. Most is azt szeretné elérni, ha alaposabban ellenőriznék a közterületeket: a korábbinál több kamerával figyeltetné az utcákat, tereket, pályaudvarokat.

A belügyminiszter mindezen túl a német vasút és a közlekedési minisztérium szakértőit is összehívta. Brit és francia mintára azt tervezik, hogy megvizsgálják, kordonokkal, akadályokkal, beléptető-zsilipelő kapukkal mennyire tudnák javítani az utasok biztonságát a vonatok érkezésekor. Mindez több milliárd eurós kiadást jelentene.

A German (L) and an Austrian police officer control Migrants wait ahead they cross the Austrian-German border near the Bavarian town of Passau, southern Germany, on October 28, 2015. (Photo by CHRISTOF STACHE / AFP)
Fotó: CHRISTOF STACHE / AFP

Németországban nem először fordult elő, hogy vonat alá löknek embereket. Legutóbb júliusban egy balkáni, koszovói bevándorló ölt meg egy nőt hasonló módon. Az sem kivételes, hogy valaki Eritreából kövessen el súlyos és nagy visszhangot kiváltó bűncselekményeket az EU-n belül. Pár évvel ezelőtt, a 2015-ös menekülthullám idején egy késes támadást Svédországban szintén egy eritreai férfi követett el – erre a Deutsche Welle emlékeztetett.

Mindeközben a német szélsőjobboldal sem „tétlenkedik”: egy 26 éves, szintén eritreai férfit éppen Frankfurt közelében, Wächtersbach lőttek meg nemrégiben. A férfi súlyosan megsebesült. Állítólag a frankfurti pályaudvari bűncselekménynek nincs köze ehhez az esethez.

Mentális problémák

A frankfurti támadás után a német hatóságok abból indulnak ki, hogy az elkövető valamilyen mentális problémával küszködhetett. A svájci hatóságok szerint már az év eleje óta gondok voltak a férfi lelki állapotával. És a 2015-ös svédországi merénylő sem volt rendben pszichiátriai szempontból: a szintén eritreai férfi a kitoloncolástól félve öngyilkos akart lenni.

Az, hogy a migránsok kitettebbek lelki-egészségügyi szempontból, nem új dolog. Idén februárban egy a Journal of Travel Medicine című szaklapban megjelent cikk megállapította, hogy a bevándorlók bizonyos részcsoportjai

veszélyeztetettebbek mentális problémák szempontjából.

A stresszhez kapcsolódó rendellenességek gyakoribbak a körükben, elsősorban a menekültek között, ha az átlagnépességhez viszonyítjuk az előfordulásukat. Depresszió és szorongás különösen az ingatag menekültügyi státuszú személyeknél fordul elő. A mentális problémák tartama és súlyossága összefügg a különböző tényezők halmozódásával, összejátszásával is, így például azzal, hogy milyen traumáknak voltak kitéve.

2699494 09/12/2015 A Syrian refugee fainted after leaving a Vienna-Munich train at the Central Railroad Station in Munich. Sergey Stroitelev/Sputnik
Fotó:  Sergey Stroitelev/Sputnik

Hasonló eredményre jutott tavaly egy mexikói illegális bevándorlókat az USA-ban vizsgáló kutatócsoport, amely egy klinikai pszichológiai folyóiratban közölte eredményeit. Arra jutottak, hogy a megkérdezettek 23 százaléka szenvedett valamilyen mentális rendellenességben. A leggyakoribb a depresszió volt (14 százalék), a pánikbetegség 8 százalékos, a generalizált szorongási rendellenesség pedig 7 százalékos előfordulást mutatott körükben. Vagyis egyértelműen „rizikócsoportnak” minősítették az illegális bevándorlókat a kutatók a lelki egészség szempontjából.

Mindeközben Németországot a hét végén egy másik hír is megrázta. Stuttgartban a nyílt utcán karddal ölt meg egy arab elkövető egy német-kazah férfit, akit ismert is, hiszen lakótársak voltak korábban. Az arab elkövető magát szíriainak mondta, de vannak hírek, amelyek szerint jordániai vagy palesztin származású. Mindennek azért van jelentősége, mert szíriaiként számíthatott menedékjogra Németországban a Bild magazin szerint, Jordániát viszont biztos származási államnak ismeri el Németország, és akkor aligha kaphatott volna menekültjogot a férfi. A Berliner Morgenpost szerint ugyanakkor palesztin is lehet a férfi, és a hatóságok egyelőre nem tisztázták egyértelműen a személyazonosságát.

Mindennek kapcsán a Neue Zürcher Zeitung vendégkommentárjában arról írt egy szakértő, Beat Stauffer, hogy nem elég a határok lezárása a menekültek elől. Fontos, hogy az illegális bevándorlók közül gyorsan visszafordítsák azokat, akik nem jogosultak menekültstátuszra, de kéne legális lehetőséget is teremteni a bevándorlásra Európába. Különben szabályozhatatlan marad az Európa felé irányuló migráció Stauffer szerint.

Kiemelt kép: Sergey Stroitelev/Sputnik

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Plastic cups are pictured on August 13, 2019 in a recycling facility in Bourg-Blanc, western France. (Photo by Fred TANNEAU / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.