Nagyvilág
27 August 2018, Chemnitz, Germany: Demonstrators of the right-wing scene gesticulate and threaten the counter-demonstrators with violence. A 35-year-old man was stabbed to death in downtown Chemnitz on Sunday night. The aforementioned crime was the motive for spontaneous demonstrations, during which hunting scenes and outbreaks of violence also occurred. Photo: Jan Woitas/dpa-Zentralbild/dpa

Miért éppen Chemnitzben tört ki a bevándorlók elleni erőszak?

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 08. 30. 16:01

Szászország négymillió lakosa többet termel, mint a tízmilliós Magyarország, a munkanélküliség relatíve alacsony, döntően az autóiparra épül a gazdaság: ennek ellenére ebben a német tartományban, Chemnitz városában robbantak ki utcai zavargások. Mi több, szélsőjobboldaliak hajtóvadászatot is indítottak a külföldinek látszó járókelők ellen. Íme a lehetséges okok.

Azt találgatják a német szakértők, miért az egykori NDK területén tört ki az utcai erőszak, a külföldinek, bevándorlónak látszók utáni hajtóvadászat egy vasárnap hajnali késelés után. A chemnitzi, szászországi gyilkossággal egy szíriai és egy iraki bevándorlót gyanúsítanak. Ennél súlyosabb esetek, még tömeggyilkosságok is történtek az elmúlt időszakban Németország más részein, mégsem fordultak elő hasonló randalírozások az utcákon, nem kezdtek bandákba verődött szélsőjobboldaliak megfélemlítő jellegű akciókba, önbíráskodásba.

Az okokat három csoportba oszthatjuk, ezekből világosan látszik: évszázados, évtizedes és aktuális problémák egymásra halmozódása okozza a rendkívüli feszültségeket a leggazdagabb egykori NDK-s tartományban.

1. Évtizedes civilizációs probléma: a kommunizmus utóhatása

Ha minden nyugati elemzőnek nem is, de a kelet-európai társadalmak történetével foglalkozó kutatók számára nyilvánvaló a szászországi jelenségek alapvető oka.

A történészek körében mára közhellyé vált térségünkben az, amit tudományos művek sokasága választ címnek is régiónkban: „kommunizmus után nacionalizmus”.

A társadalomtudósok számára ugyanis egyértelmű, hogy a szovjet típusú rendszerek az emberek egymás iránti elidegenítésének „legtökéletesebb” módszereivel érték el a hatalom egy kézben való összpontosítását. A civil szervezetek felszámolásáról, a magánkezdeményezés és a magántulajdon megszüntetéséről, a szabad, piaci ármechanizmus helyett bürokratikus koordinációról van szó, amely az egyes embert teljesen kiszolgáltatottá tette a hatalommal szemben.

Chemnitz, 2018. augusztus 27.
Szélsõjobboldali tüntetõk és rendõrök a kelet-németországi Chemnitzben két nappal ezelõtt történt gyilkosság miatti tiltakozáson 2018. augusztus 27-én. A chemnitzi rendõrség és az ügyészség korábban arról tájékoztatott, hogy a belvárosban tartott szabadtéri fesztivál szombati programjai után, éjjel összetûzésbe keveredett egy csoport "különbözõ nemzetiségû férfi". Egy ember életét vesztette, ketten súlyos sebesüléseket szenvedtek. Az emberöléssel egy 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki állampolgárt gyanúsítanak. (MTI/EPA/Filip Singer)
Fotó:Filip Singer/EPA/MTI

Ez a kiszolgáltatottság, bénultság ma is érvényesül az egykori NDK területén. Az egykori NDK lakói közül sokan máig úgy gondolhatják: a politika egy tőlük távol eső dolog, nincs beleszólásuk abba, hogy „mi történik odafenn”. A kiszolgáltatottság érzése tör ki időnként abban, hogy a szélsőséges irányzatok kapnak támogatást az „új tartományokban”, mint például Szászországban, és ott fajulnak önbíráskodásig a dolgok.

Ez még az egykori NDK leggazdagabb tartományában, a 121 milliárd eurós GDP-jével Magyarországot is leköröző Szászországban is így van: itt nemcsak a szélsőjobboldal, hanem a radikális baloldal is rendkívül erős. Ezt mutatja, hogy a jobboldali extremitásokat kihasználó, bevándorlóellenes AfD párt 25, a posztkommunista-baloldali Linke 18 százalékon áll. A legnagyobb párt a közvélemény-kutatások szerint azonban még mindig a kereszténydemokrata CDU (Angela Merkel kancellár pártja) 30 százalékkal.

A mérsékelt baloldalnak, a szociáldemokratáknak viszont – és ez is kelet-európai sajátosság – gyenge a bázisa Szászországban, mindössze 11 százalékon vannak. Ez sem véletlen, hiszen a kommunista-államszocialista állampártok éppen a munkások önszerveződését, a szakszervezetek valódi tevékenységét akadályozták évtizedeken át, így a szakszervezetekkel együttműködő szociáldemokráciát tiporták el erőteljesen Magyarországon is 1948 és 1989 között. Az NDK-ban sem volt ez másképp. A szakszervezetek máig nem tértek magukhoz az egykori Kelet-Európában, félévszázados kemény elnyomás után, miközben a hivatalos ideológia a „munkásosztály” uralkodását hirdette az 1945 utáni évtizedekben.

24 August 2018, Armenia, Yerevan: German Chancellor Angela Merkel (CDU) speaking at a press conference with Paschinjan (not in the picture), Prime Minister of Armenia. The Federal Chancellor will visit the former Soviet Republics of Georgia, Armenia and Azerbaijan until 25 August 2018. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Fotó: Kay Nietfeld/dpa / AFP

Ugyanakkor a szovjet típusú rendszerekben a hatalom óriási, arctalan közösségeket próbált kreálni: a „dolgozó nép” vagy a már említett „munkásosztály” például ilyen álközösség volt, jóllehet az utóbbinak volt némi alapja – ma már tudjuk, hogy az egységes munkásosztály fogalma inkább ideológiai termék, rendkívüli módon rétegzett társadalmi csoportról van ugyanis szó.

Az arctalan és demagógiával irányított óriási tömegekre a megfelelő propagandával lehetett hatni 1945 után évtizedekig. A kommunizmus sok helyen ráadásul a nacionalizmussal kapcsolódott össze már a rendszerváltások előtt is – erről Tamás Gáspár Miklós a nyolcvanas években, emigrációban megjelent, Ceausescu Romániáját alapul vevő, Idola tribus című kötete szólt.

A hatalmas közösségekhez való tartozás egyfajta biztonságérzést kelthet a lakosság jelentős részében. A kommunizmus bukása után az ideológiában a közösséget immár nem a „dolgozó nép”, nem a „munkásosztály”, hanem egyszerűen a „nép” (Németországban a „Volk”, azaz a „nép”, illetve a „népi”, azaz „völkisch” ideológia ráadásul a nácizmusig megy vissza), illetve a „nemzet” kerül a közösségi ideológiák középpontjába.

Ez következett be Kelet-Közép-Európában az 1989-90-es rendszerváltások után. Magyarország, Szlovákia, Románia, Lengyelország, Horvátország, Szerbia… Ezek az országok mind-mind arra példák, hogy az államszocialistának vagy szovjet (esetleg jugoszláv) típusúnak minősített kelet-európai rendszerek 1989/90-es összeomlása után a kommunizmust egy másik közösségi ideológia váltja fel: a nacionalizmus.

2. A Marxról elnevezett városban nem a vulgármarxizmus magyarázza a helyzetet

Ráadásul jól látszik: hogy mindez nem az anyagi helyzet függvénye, tehát a vulgármarxizmussal nem jutnánk sokra az egykor Marx Károlyról elnevezett Chemnitzben. (A települést az NDK idején Karl-Marx-Stadt néven találhattuk meg a térképen.)

Szászország az egykori NDK leggazdagabb tartománya (ha eltekintünk a szupergazdag Nyugat-Berlinnel egyesített Kelet-Berlintől), mégis itt az egyik legerősebb párt az idegengyűlöletéről ismert AfD. Ennek oka egy áttételes hatás, ami azért nem is olyan bonyolult. Itt, Szászországban ugyanis rendkívül erős az autóipar szerepe a gazdaságban, erre is a ZDF vitaműsorában mutattak rá az elemzők.  Mindez azért érdekes, mert az egyik leggazdagabb nyugatnémet városban, Ingolstadtban, az Audi központjában, ahol 2 százalékos a munkanélküliség, ott is rendkívül erős az AfD – ez is elhangzott a műsorban.

Right-wing demonstrators march at a sculpture of Karl Marx on August 27, 2018 in Chemnitz, eastern Germany, following the death of a 35-year-old German national who died in hospital after a "dispute between several people of different nationalities", according to the police.
The far-right street movement PEGIDA called for a second day of protests in Chemnitz in ex-communist eastern Germany after the alleged fatal stabbing of a German man by a foreigner. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Baloldali tüntetők a Karl Marx szobornál Chmnitzben
Fotó: Odd Andersen / AFP

Mindez jelzi, hogy a jelenleg sok munkást dolgoztató autóipar összefonódik a bizonytalansággal. Nem véletlenül: Németországban a dízelbotrány terjedése óriási bizonytalanságot kelt.

Közismert, hogy ha elektromos járművekre állnak át az autógyárak, akkor kevesebb alkatrész és még kevesebb munkás kell majd a cégeknél. Vagyis egy most még prosperáló, de kifutóban lévő ipari kultúráról van szó a robbanómotorok technológiája esetében, a bizonytalanság tehát óriási a szektorban. Mindezt már a számok is mutatják. Bár Szászország a nyolcadik legerősebb gazdasággal rendelkezik a német tartományok között, átlagon aluli volt a gazdasági növekedése 2017-ben: az árváltozást is figyelembevevő számítások szerint csak 1,4 százalékos volt a GDP-bővülés tavaly.

Ezért a hat-hétszázalékos munkanélküliség – ami Németországban kiváló mutatónak számít – Szászország esetében nem fejezi ki az ott lakók és dolgozók gazdasági helyzetét, s még kevésbé jelzi pontosan a biztonságérzetüket. Ráadásul itt is meg kell említenünk a több évtizedes szovjet típusú rendszer hatását: a polgárság felszámolása azt jelentette, hogy a keletnémet lakosoknak nincs több generáción át felhalmozott anyagi tartaléka, egy-egy válság pusztító hatással járhat a térségben.

Valójában ugyanis a legfőbb oka a szélsőségekre való nyitottságnak az egykori NDK területén – de az egész posztkommunista Kelet-Európában is – az, hogy a középosztály rendkívül bizonytalan helyzetben van. A „keleti” középosztály tartalékai szűkösek, és eleve sokkal vékonyabb rétegről van szó, mint Nuygat-Európában vagy akár Nyugat-Németországban. Ez a középosztály fél a lecsúszástól, az idegenektől, az új technológiától, mindentől, ami veszélyezteti nehezen elért és labilisnak tűnő jólétét. Ezért nem meglepő, hogy a leggazdagabb ex-NDK-s tartományban törnek ki a szociális feszültségek, és nem a tényleg szegényebb Mecklenburg-Vorpommernben (Mecklenburg-Előpomerániában, Rostock környékén). Az egykori NDK legelmaradottabb vidékein ugyanis már nincs mit veszteniük az embereknek, a négymillió szászországi lakos viszont a törékeny jólétét félti bárkitől és bármitől.

3. A tartományi CDU-vezetés tehetségtelensége

Nem véletlen az sem, hogy az AfD nevű párt, amely világszerte a bevándorlásellenes retorikájáról ismert, a volt NDK területén egészen más kampányt folytatott a tavalyi, számukra sikeres országos választáskor. Ha nem is a „dolgozó népre”, de a „dolgozó emberre” fókuszálták a szélsőségesek kampányukat.

Ráadásul egy sikeres helyi AfD-kampányban, Görlitzben – egy másik szászországi városban – megbuktatták a helyi CDU-s parlamenti képviselőjelöltet. Ő aztán a tartományi miniszterelnökséggel vigasztalódhatott. Ez a tehetségtelen politikus, Michael Kretschmer volt az, akinek most Chemnitzben, a zavargások idején kicsúszott a kezéből az irányítás. Ezután pedig olyan randalírozás kezdődött a szászországi városban, hogy a szövetségi hatóságok, sőt maga Merkel kancellár is kénytelen volt felajánlani, hogy pótlólagos rendőri erőket küldenek a tartományba – ha erre szükség lesz.

28.08.2018, Saxony, Dresden: Michael Kretschmer (CDU), Prime Minister of Saxony, will speak at the Cabinetts press conference. The topic of the press conference was concerned with the incidents that took place during demonstrations following the death of a 35-year-old man in Chemnitz. Photo: Monika Skolimowska/dpa-Zentralbild/dpa
Michael Kretschmer Fotó: Monika Skolimowska/dpa-Zentralbild/dpa / AFP

A tartományi vezetés tehetetlenségét mutatja a Spiegel Online két híre, illetve elemzése. A német hírforrás kitér arra, hogy az AfD a tartományban az idegenellenességet és a randalírozást megpróbálja kihasználni, a maga javára fordítani.

Az AfD egyszerre szítja a szélsőséges párt az indulatokat és ítéli el hivatalosan az utcán uralkodó erőszakot.

Az AfD országos vezetői közül Jörg Meuthen például kijelentette: „a mi demonstrációnk békés volt” – ezzel a vasárnapi spontán tüntetésre gondolt, amit az AfD hívott össze. Ám ami utána következett, az már korántsem volt békés, erről pedig már nem beszélt az ügyesen kommunikáló politikus, európai képviselő.

Ezt eddig ügyesen csinálták: a vasárnapi késelés után az AfD helyi szervezetei is meghirdették a spontán tüntetést, amely tiltakozásul indult Chemnitzben. Az elszabadult indulatokat viszont elítélték, és az önbíráskodást nem támogatták. Közben „lokális Donald Trumpként” a párt emberei a Twitteren fejezték ki szimpátiájukat a „polgári tiltakozások (Bürgerproteste)” mellett – így tett például az AfD Bundestag-frakciójából Hans-Jörg Müller –, noha persze az erőszakot hivatalosan továbbra is elfogadhatatlannak tartották.

The President of the Alternative for Germany (AfD) far-right party Joerg Meuthen attends a press conference at the Federal Press Conference in Berlin, on March 12, 2018 before the chancellor's conservative CDU/CSU party and the Social Democrats sign the coalition contract for a new government. / AFP PHOTO / John MACDOUGALL
Jörg Meuthen ,
Fotó: John MacDougall / AFP

Közben az erőszak nem szűnt meg, sőt kedden már Drezdában, Szászország „fővárosában”, egy szíriai férfit vertek meg a konzervatív Die Welt tudósítása szerint.

Az AfD kettős játékával a helyi kormány, illetve a CDU szászországi vezetése nem tud mit kezdeni.  De nem sokat tudott tenni a helyi politika a már összegyűlt szélsőségesekkel szemben se az elmúlt napokban. Amikor Chemnitzben például a hatalmas Marx-szobornál összeverődtek az időnként náci karlendítéssel, máskor idegenellenes hajtóvadászattal botrányt keltő provokátorok és hőzöngők, a rendőrség kevés embert mozgósított.

Pedig a tömeg ekkor már 7500-8000 fős volt. Nemcsak chemnitziek jöttek, hanem más országrészekből is útnak indultak az extrém jobboldali aktivisták, illetve küzdősportokban jártas huligánok. Minderről a helyi titkosszolgálat a Spiegel szerint jelzést küldött a tartományi kormányzatnak, Kretschmeréknek, de azok továbbra is azzal számoltak, hogy legfeljebb ezren szállingóznak majd a tüntetésen, amely végül nemzetközi botrányba fulladt. A titkosszolgálat így hiába jelzett előre több ezer embert a döntéshozóknak, akik ennek dacára csak 600 rendőrt mozgósítottak.

Mindez mutatja, hogy több évtizedes, szinte évszázados problémákat, halmozódó gazdasági bajokat egy gyengekezű tartományi vezetés nem képes megoldani. Ezért inkább átfogó, egész Németországot érintő változtatásokra lesz szükség. Ahhoz pedig, hogy ezeket a változtatásokat ne az AfD hajtsa végre, az kell, hogy a nagy német pártok, a CDU és a szociáldemokrata SPD végre világos stratégiát fogalmazzanak meg arról, hogy mit is akarnak kezdeni Németországgal, különösen annak keleti felével.

Kiemelt kép: Jan Woitas/dpa-Zentralbild/dpa / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Singer and actress Lady Gaga attends a photocall for the film "A Star is Born" presented out of competition on August 31, 2018 during the 75th Venice Film Festival at Venice Lido. (Photo by Vincenzo PINTO / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.