Nagyvilág

Vesztett Ciprasz pártja, mert megbízhatóbbá tette országát, de cserben hagyta választóit

Görögországban nem került be a parlamentbe az újfasiszta Arany Hajnal nevű párt, elvesztette viszont a választást az egykor baloldali populista programot hirdető, de kormányzásakor egyáltalán nem populistaként működő Sziriza. Így visszatért a hatalomba az a párt, amelyik válságba juttatta a balkáni államot. Ezek után ember legyen a talpán, aki megmondja, mi lesz Hellász sorsa.

Görögországot lehet mediterrán, de lehet balkáni államnak is nevezni. Ami biztos: pénzügyi értelemben fegyelmezetlenek. Akkora adósságot halmoztak fel, akkora statisztikai hamisításokat követtek el 2004-ben és 2008-ban, és olyan drága olimpiát rendeztek 2004-ben, hogy évtizedek óta Athén csodájára jár a világ. Hiszen

a modern Görögország születése, a függetlenség visszanyerése, az 1820-as évek óta szinte folyamatosan a csőd szélén tántorog. Ötször váltak fizetésképtelenné, de legalább még kétszer kisegítették őket hasonló helyzetben, és kétévszázados modernkori történelmük csaknem felét, 90 esztendőt államcsődben töltötték. Ám ez a görögöket csak időnként izgatja, politikusaikat pedig még kevésbé.

Az, hogy nem izgatja őket, abból is látszik, hogy most éppen azon pártok egyikét juttatták hatalomra,  amelyik egy kétpárti (szocialista PASZOK kontra konzervatív Új Demokrácia, ÚD) váltógazdaság korábbi tagjaként a legutóbbi pénzügyi és gazdasági krízisbe taszította az országot. Ez a PASZOK-ÚD-váltógazdaság eredményezte azt, hogy a görög államadósság 2012-ben már elérte a GDP 165,3 százalékát, és az ország 2010-2012 között két nagy hitelcsomagra és átütemezési megállapodásra kényszerült, mintegy 240 milliárd dollár értékben. Négy évvel ezelőtt, 2015-ben ezért bukott meg az Új Demokrácia a választásokon.

A konzervatív ÚD párt tehát ennek az országot a csőd szélére sodró politikának a dacára nyerte meg most a választásokat. Az ÚD július 7-én majdnem 40 százalékot kapott, 83 mandátummal növelve parlamenti helyeinek számát. Így most 158 honatyája ülhet be a törvényhozásba. Az eddigi fő kormánypárt, a baloldali Sziriza csak 31,5 százalékig jutott, 59 mandátumot veszítve, így csak 86 képviselője maradt a parlamentben. (A harmadik helyen végző mérsékelt baloldal 22 mandátumot szerzett: ez a KINAL nevű párt részben a PASZOK politikai örököse.)

A korábbi miniszerelnök Alekszisz Ciprasz távozik Kiriakosz Micotakisz új miniszerelnöktől Fotó:  ANGELOS TZORTZINIS /AFP

Az ÚD miniszterelnök-jelöltje, Kiriakosz Micotakisz hétfőn már át is vette a kormányrudat elődjétől, a baloldali Sziriza miniszterelnökétől, Alekszisz Ciprasztól. Micotakisz – akinek már az édesapja is kormányfő volt – hétfőn délelőtt  fel is esküdött miniszterelnöknek Athénban. A Micotakiszok egyébként rokonságban állnak az ország legendás államférfijával, Eleftheriosz Venizelosszal, az 1910 és 1933 közötti nyolcszoros miniszterelnökkel, aki persze szintén csődbe juttatta országát…

Sokan – így például az Aljazeera – feltették a kérdést: ezzel véget ér-e a populizmus korszaka Görögországban. A válasz nem könnyű, hiszen több populista és szélsőséges párt is eltűnt, meggyengült vagy vereséget szenvedett a mostani választásokon. Mégis, éppen a most hatalomra kerülő – mandátumainak számát 83-mal növelő – győztes párt, az ÚD ígér adócsökkentést, ami alighanem sokaknak hangzik ígéretesen.

De nézzük előbb a populisták helyzetét: Görögországban többségében ilyen pártokat találunk, akkora a válság az országban. A munkanélküliség 18 százalékos, a kivándorlás óriási mértékű, és sokéves gazdasági hanyatlás után az utóbbi időben kimutatott 2 százalékos növekedés gyakorlatilag érzékelhetetlen a lakosság számára.

Mindeközben a szélsőjobboldali Arany Hajnal párt most be sem jutott a parlamentbe, ám erősödött a jobboldalon a populista (mások szerint: szélsőjobboldali) hangokat pengető Görög Megoldás párt. Ez utóbbi újonnan került be a parlamentbe, tíz mandátummal. A görög Kommunista Párt nem változtatott korábbi mandátumainak a számán, ha ezt a politikai erőt is a populisták közé soroljuk, akkor azért őket sem nevezhetjük sikeresnek. A mostani választáson el sem indult a szintén populistának minősített párt, a Független Görögök nevű tömörülés, amelyik eddig a Szirizával kormányzott együtt.

Fotó: Aris MESSINIS / AFP

A baloldali populista pártból, a Szirizából kivált az elégedetlen egykori pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz és tavaly pártot alakított. Ez az MeRA25 elnevezésű tömörülés nem tartotta elég radikálisnak a Sziriza kormányzását, és most kilenc mandátumot szerzett. Varufakisz gyakorlatilag a Sziriza eredeti programját folytatná, amelyet azonban a miniszterelnök Alekszisz Ciprasz „szögre akasztott” 2015-ben a hatalomra kerülésük után, amikor Görögországot a pénzügyi és gazdasági összeomlás fenyegette.

Varufakisz ekkor radikális állásponton volt, a hitelezőkkel keményen tárgyalt, de végül ő bukott meg pénzügyminiszterként, hiszen pénzügyi forradalmát gyakorlatilag egy mondatban így lehetett összegezni: nem akarta visszafizetni az adósságokat. Végül Varufakisz helyett Ciprasz állapodott meg egy harmadik görög mentőcsomagban a nemzetközi hitelezőkkel.

(Emlékezhetünk: az első kettőt még többek között az ÚD tárgyalta ki, amely mostani győztesként Görögország tekintélyének megőrzését tartja fontosnak a világ előtt…) Így 2015-ben elmaradt a Varufakisz-féle pénzügyi forradalom, viszont Görögországot sem törölték le a pénzügyi világ térképéről.

Ciprasz viszont gyakorlatilag elárulta eredeti radikális balos programját, szigorú megszorításokat léptetett életbe, és megingatta saját baloldali szavazótáborát. Hiába tartottak 2015-ben még időközi választásokat is, azt még megnyerték ugyan, és át is alakították a kormányt,  de alapvetően megroppant a párt népszerűsége az elmúlt négy év alatt.

A Sziriza annyira követte a Nyugat elvárásait, hogy nemcsak pénzügyi téren, hanem a nemzetközi politikában is komoly engedményeket tett. Így Görögország a Balkán stabilitását és Macedónia NATO- és EU-integrációját elősegítve történelmi megállapodást kötött az északi szomszéddal annak új nevéről. Így Észak-Macedóniát elismerte az athéni baloldali kormány, ami tovább rontotta a szélsőségesek és a nacionalisták szemében a megítélését.

A jobboldali Új Demokrácia mostani óriási győzelmében ez nagy szerepet játszott. Ez a konzervatív párt, akárcsak az újonnan parlamentbe került Görög Megoldás ellenzi ugyanis a macedónok névváltoztatását és ennek athéni elismerését.

Persze a most hatalomra kerülő Micotakisz ugyanazokkal a problémákkal szembesül majd, mint populista, de „megszelídült” elődje, Ciprasz.

Kemény munka kezdődik ma

– mondta hétfőn az új miniszterelnök a Kathimerini nevű görög újság angol nyelvű internetes kiadása szerint, és alighanem igaza van, hiszen az általa szintén megígért állásteremtés ugyancsak nehéz feladatnak ígérkezik.

Az Új Demokrácia párt egyik aktivistája kongatja a vészharangot. Fotó: ARIS MESSINIS /AFP

A görögök ugyanis úsznak továbbra is az államadósságban, és a gazdaság is gyenge. Kérdéses, hogy az ígért adócsökkentés hatásos lesz-e. Ugyanakkor Athén nem véletlenül úszhat az adósságban kétszáz éve: a Nyugat mindig kisegíti – ha bele is szólt időről időre a görög belpolitikába. Hellász ugyanis stratégiai helyen fekszik: tőle keletre van Törökország. Már a 19. századi függetlenség elnyerésekor is fontos volt a nyugati támogatás, de jelenleg a NATO délkeleti szárnyán Törökország a legerősebb katonai hatalom.

Ám a törökök egyre közelednek Erdogan elnök alatt Oroszországhoz. Görögország tehát továbbra is fontos a Nyugatnak: a NATO legmegbízhatóbb tagja a délkeleti szárnyon. Éppen ezért Athén pénzügyi fegyelme a Nyugat számára évszázadok óta másodlagos kérdés (még akkor is, ha időnként az eurózóna stabilitását veszélyeztetik a görögök). A török bizonytalanság még pénzügyi téren is nagyobb az utóbbi időben. Hétfőn a nemzetközi pénzpiacokat például az mozgatta meg, hogy Erdogan elnök leváltotta a nemzeti bank elnökét Ankarában. Ez a török líra árfolyamát rögtön megingatta, hiszen a nemzeti bank függetlensége miatt aggódnak a befektetők.

Sajátos módon elmondható tehát, hogy a görög radikálisok a saját meghunyászkodásukba buktak most bele: pénzügyileg és politikailag is megbízhatóbbá tették országukat a Nyugat számára, saját választóikat viszont cserben hagyták.

A Szirizát ezért büntették most meg a szavazók. Kérdés viszont, hogy az Új Demokrácia él-e vagy ismét visszaél a voksolók bizalmával Athénban.

Kiemelt kép: ANGELOS TZORTZINIS /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.