Nagyvilág

Tele van botrányokkal az Európai Bizottság elnökjelöltje

Lehet, hogy soha nem fogjuk megtudni, hogyan kerülhet Ursula von der Leyen Európa egyik legnagyobb hatalommal rendelkező pozíciójába. Narratívák természetesen vannak, hiszen nemcsak Orbán Viktor és a visegrádi vezetők általában, de Donald Tusk is sajátjának tulajdonítja a zárt ajtók mögött meghozott egyezséget, aminek a vége von der Leyen jelölése lett. Valószínűbb persze, hogy az Európai Tanács két legnagyobb játékosa, Emmanuel Macron és Angela Merkel, vagy ahogy közösen hívják őket, Merkron, megegyezése vezetett ide, még ha utóbbi hivatalosan ellenezte is egyik legszorosabb szövetségese jelölését, tekintettel arra, hogy a koalíciós partnerei, a szociáldemokraták már az ötlettől is ideggörcsöt kaptak.

Fotó: Carl Court/Getty Images

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) hétgyerekes német védelmi miniszterének jelölése ellentmond minden demokratikus elvárásnak az Európai Unióval szemben. Von der Leyennek nincs demokratikus felhatalmazása, nem indult az EP-választáson, nem is kampányolt előtte. Érdekes módon a magyar miniszterelnök így is támogatni tudott egy olyan jelöltet, aki szinte semmiben nem ért vele egyet, csak azért, hogy ne a Néppárt eredeti csúcsjelöltje, az ugyancsak német, a másik kormánypárthoz, bajor CSU-hoz tartozó Manfred Weber vagy a szocialista Frans Timmermans legyen a bizottság elnöke.

Orbán, Merkel, Macron és a többiek: így árulták el Európa vezetői az Európai Uniót
A tagállamok kicsinyes alkui nyomán a jelentéktelenek Európai Uniója jöhet létre. Se demokrácia, se Európa, se politika nem érvényesülhet, ha minden így marad.

Nem mindenki örült

Martin Schulz, a parlament korábbi elnöke, egyben a német szociáldemokraták meghatározó alakja alig tudta magában tartani a dühét, amikor közölte, hogy

a jelölt a német kormány leggyengébb minisztere volt, de ezek szerint ez a teljesítmény elég arra, hogy Európát irányítsa.

A háttérben külföldi lapoknak megszólaló diplomaták jó része is azt mondta róla, hogy von der Leyen semmilyen kvalifikációval nem rendelkezik, ami alkalmassá tenné a poszt betöltésére, és a jelölése két dologra jó: a német dominancia fenntartására és arra, hogy kompenzálja a Néppártot Manfred Weber bukásáért. Ez persze nem olyan kevés, főleg Merkel számára.

Von der Leyen az egyetlen nő, aki Merkel kancellársága alatt végig miniszteri posztot vitt, 2014 óta például a védelmi tárcáét, Németországban nőként először. (Mint ahogy az Európai Bizottság élén is az első nő lesz.) Pont a védelmi tárca és a német hadsereg állapota teszi igazán kétségessé, hogy milyen minőségű munka várható der Leyentől bizottsági elnökként.

Botrány a hadseregben

A német hadsereg jelenlegi állapota történelmi távlatokból nézve nevetséges. Negyedmillió katona szolgál a kötelékben, de a haderő inkább hasonlít önkéntes tűzoltóegyletre, mint Európa egyik legkomolyabb haderejére. A hadsereg állapotáról az mond el a legtöbbet, hogy a 68 Tiger helikopter alig 20 százaléka röpképes, a 136 Eurofighter repülőgépből pedig csak 30 százalék lenne képes felszállni. A pilóták frusztráltak, hogy nem repülhetnek, ezért tömegesen hagyják ott a hadsereget. Ahol egyébként is folyamatos a hiány, például a Litvániában missziót teljesítő 450 német katona, akiknek a feladata az lenne, hogy elijesszék Oroszországot, mobiltelefonokon kommunikál egymással, mert nincs elég a védett hálózaton kommunikáló rádiókból.

És akkor ott van még a német hadsereg eddig rendszeresített fegyvere, a Heckler&Koch G36, amiről nemrég derült ki, hogy ha fel van melegedve, konkrétan nem lehet vele pontosan lőni.

De az igazi botrány egy hajóból lett. A Gorch Fock a német haderő háromárbócos gyakorlóhajója, amit 1958-ban arra állítottak hadrendbe, hogy ezen képezzék ki a német tengerészet új tisztjeit A 81 méter hosszú hajó nemcsak tengerészeti eszköz, hanem jelkép is Németországban, amiről sokan a háború utáni újjáépítésre asszociálnak. Pont ezért nem tiltakozott senki, amikor 2015-ben a védelmi minisztérium bejelentette, hogy felújítják. Csak később derült ki, hogy messze nem annyiba került, mint az eredetileg tervezett tízmillió eurós összeg, hanem inkább a tízszeresébe, 135 millió euróba. Így pedig drágább lett, mintha vettek volna egy új hajót.

Fotó: Axel Heimken/dpa/AFP

Nepotizmus és pénzherdálás

Von der Leyen nehezen tudná másra hárítani a Bundeswehr hibáit, hiszen öt éve vezeti a minisztériumot, másrészt az 15 éve a CDU kezében van. Pont ezért botrányos, hogy milyen szinten itta be magát a korrupció a védelempolitikába.

Az ellenzék nemrég vizsgálatot indított, hogy pontosan mi történt a védelmi minisztériumban a külső költésekkel. Még Angela Merkel is elismerte, hogy a minisztérium százmillió eurókat költött el külső tanácsadócégekre, miközben megkerülték a közbeszerzési eljárásokat.

A minisztérium körülbelül 125 milliárd forintért kötött szerződést a McKinsey nevű hatalmas tanácsadócéggel informatikai szolgáltatásokra, amelyek a felügyelőbizottság szerint nem feleltek meg a szabályoknak. Ezután von der Leyen felvette helyettesének Katrin Sudert, aki korábban a McKinsey tanácsadója volt, hogy felügyelje a fegyverbeszerzéseket. És ez az egész csak úgy derült ki, hogy a számvevőszék felhívta a figyelmet arra, milyen fölösleges költések mentek a minisztériumban.

Von der Leyen nemcsak a hadügy miatt került bajba, volt egy Schmitt Páléhoz hasonló botránya is. Von der Leyen ugyanis plágiumgyanús bekezdéseket írt a diplomamunkájába, ami miatt egy korábbi védelmi miniszternek le kellett már mondania. De ő megúszta, mert az egyetem csak azt mondta ki, nem megfelelően hivatkozott a dolgozatban, de nem történt szándékos plágium.

Ennek ellenére kérdéseket vet fel, hogy egy annyira gyenge minisztert neveznek ki a bizottság élére, hogy annak még a saját pártja is örül, mert így végre rendet rakhatnak a minisztériumában.

Kiemelt kép: Omer Messinger/Getty Images

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik