Nagyvilág
Pro-Brexit activists march outside the Houses of Parliament in central London on February 27, 2019. - Prime Minister Theresa May will today face a vote by MPs over her newly revised Brexit strategy, which allows for a possible request to delay Britain's EU departure if her divorce deal is not approved. (Photo by Tolga AKMEN / AFP)

Folytatódik a brit abszurd, kizuhanhatnak az EU-ból

A brit politika abszurditása folytatódik: a megegyezés nélküli kilépést, a no dealt elkerülni akaró honatyák a no dealhez sodorták közelebb hazájukat, a lemondását bejelentő miniszterelnök pedig a maradását próbálja bebetonozni a távozását lebegtetve.

Hű maradt magához szerda este a brit parlament: három évvel a brexit-népszavazás után sem volt képes megszavazni semmilyen érdemi verziót az Európai Unióból való kilépés szabályozott lebonyolítására. Úgy tűnik a Westminsterben bármilyen kérdésnél megvan a kellő többség – de csak a javaslat leszavazására. Egy dolog ment át szerdán a londoni parlamenten: a brexit határidejének meghosszabbítása két héttel, legalább április 12-éig. Ha időközben az EU-val kialkudott, a kilépésről szóló egyezséget is megszavazzák, akkor a határidő május 22-ére módosulhat.

A dolog nyitja az, hogy Theresa May kormányfő talán a brit történelem leggyengébb miniszterelnöke, de azt azért képes volt szerdán megakadályozni, hogy a parlament valóban a kezébe vegye a brexit irányítását – ezt a lehetőséget honatyák a hét eleji ügyrendi jellegű határozatukkal biztosították maguknak. Ugyanakkor korábban a parlament – időnként soha nem látott többséggel – szavazta le a hivatalban lévő kormány megegyezéses kilépésre vonatkozó javaslatait. Az egyik alkalommal 230 fős kisebbségbe került a konzervatív kormány, ami történelmi vereség volt May miniszterelnök számára.

Mindez mutatja: a brit politikai élet annyira megosztott, hogy szerdán sem a munkáspárti kompromisszumos javaslat, sem a megegyezés nélküli brexit verziója, sem a kilépéstől való elállás, sem az EU-val való vámunió megőrzése, sem egy ehhez hasonló javaslat az Európai Gazdasági Térségben maradásra, sem pedig az új népszavazás kiírása nem kapott többséget. A brit parlament alsóháza a nyolc lehetséges verzió mindegyikét leszavazta.

Igaz, ha bármelyik előterjesztés elegendő támogatást kapott volna, az sem lett volna kötelező a brit kormányra nézve, a londoni parlamentben ugyanis törvényerőre emelkedő javaslatot csak a kabinet nyújthat be. De legalább a politikai akarat világos lett volna.

A handout photograph released by the UK Parliament shows Britain's Prime Minister Theresa May making a statement in the House of Commons in London on March 25, 2019 outlining the next steps that parliament will take in the Brexit process. - Prime Minister Theresa May admitted Monday she had still not secured the votes needed to get her Brexit deal through parliament, raising again the prospect that Britain could crash out of the European Union in two weeks' time. (Photo by Mark DUFFY / UK PARLIAMENT / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - NO USE FOR ENTERTAINMENT, SATIRICAL, ADVERTISING PURPOSES - MANDATORY CREDIT " AFP PHOTO /MARK DUFFY/ UK Parliament"
Fotó: Mark Duffy / UK Parliament / AFP

A helyzet megoldhatatlansága részben abban rejlik, hogy May nem rendelkezik többséggel a parlamentben. A kormányzását támogató észak-ír unionista pártnak pedig nem a brexit kérdése a döntő. A DUP-nak egy dolog fontos: a Nagy-Britanniával való unió megőrzése. A protestáns DUP ugyanis a katolikus írektől jobban tart, mint az Európai Uniótól, tehát elsősorban az Ír-sziget egységét akarja megakadályozni, s ebből a szempontból mérlegeli a megoldási javaslatokat. A DUP vezetőjének friss nyilatkozata szerint csak akkor tudnák támogatni May kormányfő EU-val kialkudott kompromisszumos javaslatát a kilépés szabályozására, ha abból kiveszik az ír és észak-ír határ szabad átjárását garantáló backstop „intézményét”.

Members of the anti-brexit campaign group "Border communities against Brexit", dressed as British Army Soldiers, pose with a wall installed on a road crossing the border between Northern Ireland and Ireland, during a demonstration in Newry, Northern Ireland, on January 26, 2019, near the Irish border. - Keeping the Irish border free-flowing has proved to be the toughest issue to resolve in negotiating Britain's exit from the European Union. The Brexit deal between London and Brussels -- overwhelmingly rejected last week by British MPs -- contains a so-called backstop provision ensuring that if all else fails, the border will remain open. (Photo by Paul FAITH / AFP)
Mi köze Deák Ferencnek a brexithez?
Az észak-ír terror feltámadásától tart Brüsszel és London is a brexit miatt: ezért akar mindenki nyitott ír határt a britek EU-ból való kiválása után is. Ám az Ír-sziget egészére vonatkozó szabad határátlépés garanciája egyben a megállapodás nélküli brexit gátja is.

A parlamenti többséget eldöntő DUP tehát más logika szerint szavaz, mint a regionális vagy pártérdekek, illetve a brexithez való viszonyulás miatt frakciótöredékekre szakadt többi honatya. Ez még akkor is van, ha csütörtöki hírek szerint Maynek több „kemény brexit”-párti konzervatívot sikerült meggyőznie arról, hogy mégis támogassák az általa kialkudott megállapodást az EU-val.

Szerda este egyébként a legkevésbé elutasított verzió (nyolc szavazat híján bukott meg) az EU-val való vámunió fenntartása volt. A másik „majdnem elfogadott” indítvány a második népszavazás kiírására vonatkozott, ennek sorsa 27 szavazaton múlott. A kormányzó konzervatív pártból és az ellenzéki Munkáspártból a brexitviták miatt kilépett függetlenek most azt szeretnék, ha a vámunióról vagy ahhoz hasonló megoldásokról hétfőn újra szavazna az Egyesült Királyság parlamentje.

Ehhez némi külső támogatást is kaptak: a német parlament külügyi bizottságának elnöke, Norbert Röttgen csütörtök reggeli nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy „Európa” minden „puhább” brexitverziót támogatna. A brit parlamentben azonban korántsem biztos, hogy hétfőn is sokan támogatnák a vámuniót. A honatyák Londonban annyira gyorsan változtatják álláspontjukat, hogy semmit sem lehet biztosra venni.

Mindez azt jelenti, hogy Theresa May már megint megerősödött annyira, hogy a konzervatív párt és így a kormány élén maradjon, bármennyire is arról szóltak a hírek szerdán este, hogy May felajánlotta vagy már-már bejelentette a lemondását.

May ugyanis továbbra is taktikázik, és akárcsak a brit parlament, valójában a miniszterelnök álláspontja sem világos a brexit vagy a saját karrierje ügyében. Bár szerdán arról beszélt, hogy lemond, de egy abszurd feltételt szabott: akkor távozik a kormányfői székből, ha elfogadja a parlament az ő javaslatát a brexitről, azaz megegyezéssel távozik az Egyesült Királyság az Európai Unióból. Ezt a javaslatot a BBC szerint akár már pénteken megint a londoni parlament elé hozhatja.

Ami  May lemondását illeti a javaslat megszavazása után, ez a Dugovics Titusz-terv (kár, hogy maga Dugovics Titusz nem létezett) ügyes húzás a kormányfőtől. Ugyanis ezzel vagy azt biztosítja magának, hogy bekerül a brit történelembe és ígéretének megfelelően „leszállítja a brexitet”, vagy pedig továbbra is bebetonozza magát kormányfőként (miután túlélte a korábbi bizalmi jellegű szavazást), és folytatódik a szigetország vergődése az EU „határvidékén”, lebegtetve a kilépést.

A brit parlament döntésképtelensége és a miniszterelnök ravaszkodása rövid távon tehát azt jelenti, hogy Theresa May várhatóan harmadszor is előterjeszti javaslatát az EU-val való megegyezéses kilépésre. Tehát pénteken a kormányfő benyújtja ismét a Brüsszellel kialkudott egyezséget a parlament elé. Ha ezt megszavazzák a képviselők, akkor a brexit határideje május végéig tolódik ki, ha pedig nem, akkor április 12-én „kizuhanhat” az Egyesült Királyság az Európai Unióból.

Persze április-májusig még mindig előfordulhat, hogy valamilyen esemény hatására lemondják a britek a brexitet, de ha a jelenlegi helyzetet nézzük, akkor a londoni parlamentről elmondhatjuk, hogy semmilyen brexitváltozatot nem szavaztak meg, így a helyzet a legtöbbször és leginkább elutasított verzió, a no deal, azaz az egyezség nélküli automatikus kizuhanáshoz közelít.

British Prime Minister Theresa May (R) and European Commission chief Jean-Claude Juncker arrive for a Brexit negotiation meeting on December 4, 2017 at the European Commission in Brussels. - British Prime Minister Theresa May meets European Commission chief Jean-Claude Juncker on December 4 as an "absolute" deadline to reach a Brexit divorce deal expires (Photo by JOHN THYS / AFP)
Theresa May és Jean-Claude Juncker 2017 decemberében.
Fotó: John Thys / AFP

A kizuhanás, vagyis a „no deal”-brexit a brit Guardian, illetve a német Spiegel által kiszivárogtatott információk szerint 12 területen okozhat problémákat. Az első a közlekedési rendszerekben kialakuló zavar lehet. A második és a harmadik baj a határátlépéseknél és a határokon átnyúló áruszállításoknál történhet. Az egészségügyi szolgáltatásokban, illetve az energiaszolgáltatásban és a kritikus iparágakban szintén zavarok keletkezhetnek. Gondok lehetnek az élelmiszer- és a vízellátással is, a külföldön tartózkodó brit állampolgárok szintén nehézségekkel kerületnek szembe. A bűnüldözési adatbázisokhoz való hozzáférés megnehezülhet, a pénzügyi szolgáltatásokról nem is beszélve. Észak-Írország és a különböző tengerentúli és más területek, így Gibraltár helyzete, státusza szintén bonyolult kérdéseket vet fel, mint ahogy a brit nemzetbiztonság is új kihívásokkal kell, hogy szembenézzen.

A Bloomberg gazdasági hírügynökség a no deal-brexitet ahhoz hasonlította, mintha egy autót az ötödik sebességben száguldva hirtelen „egyesbe” kapcsolnánk, és néhány területen megnézte az egyezség nélküli kizuhanás következményeit. A brexit hatásait elsősorban az Egyesült Királyságra vonatkoztatva vizsgálta a gazdasági hírügynökség.

Először is a no deal esetén az Egyesült Királyság elveszítené a vámmentes hozzáférést a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjához, az európai közös piachoz. Így a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO 1995-ben elfogadott kereskedelmi szabályait kellene hirtelen alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy vámokat vetnének ki a kétoldalú árucserére, a vámok pedig óriási árutömeg mozgását lassíthatják le pillanatok alatt. Mindez a Bloomberg szerint az Egyesült Királyság exportjának 28 százalékát érinti. S bár az EU általában 3 százalékos vámot vet ki az importált árukra, a vámügyintézés jelentősen lassítja a folyamatokat. Ráadásul a mezőgazdasági termékek esetén az EU-vám 11,1 százalékos, az állati eredetű termékekre még ennél is magasabb: 15,7 százalékos. A legrosszabbul pedig a brit tejipar járhat, miután e területen 35,4 százalékos a vámtétel.

A brit pénzintézetek is megsínylenék a no dealt: elvesztenék „európai útlevelüket”, azaz nem végezhetnének számos pénzügyi szolgáltatást anélkül az EU-ban, hogy ne lenne ott valamilyen leánybankjuk vagy -vállalatuk. A brit autógyártók szintén 10 százalékos vámmal kellene, hogy szembenézzenek, a szigetországban gyártott autók ára pedig a brit ágazati érdekképviselet szerint akár háromezer euróval is drágulhatnak végeredményben.

An advertising van with an anti-Brexit poster drives through central London on September 4, 2018. (Photo by Daniel LEAL-OLIVAS / AFP)
Fotó: Daniel Leal-Olivas / AFP

A brit import is drágulna no deal esetén. Elsősorban az élelmiszerek, az autók és a textilipari termékek kerülnének többe, bár a brit kormány azt ígérte, hogy „no deal” esetén a bejövő áruk 87 százaléka vámmenetes lenne. A brit kormány ugyanakkor különösen védené no deal esetén a hazai iparágak közül az autógyártást: 10 százalékos behozatali adót vetne ki az importált személygépkocsikra. A ruházati termékekre és a porcelánárukra pedig 12 százalékos tarifa lépne életbe azonnal. Számos hústermékre is vámot vetnének ki.

Ugyanakkor a no deal esetén a brit kormány nem vetne ki vámot az észak-ír határon átjutó árukra 12 hónapig. Ezt azért tenné, hogy ne kelljen határellenőrzést bevezetni a politikailag rendkívül érzékeny térségben.

Mindebből látható, hogy a no deal-kilépés ugyanúgy számos új problémát vet fel, mint ahogy korábban a kormányfő által javasolt megegyezés az EU-val. Minden javaslat Észak-Írországon bukik el, mivel az itteni határszakasz nyitva tartása semmilyen nagyobb nemzetközi szabályozással nem hangolható össze. Az észak-ír rendezést ugyanakkor szintén nemzetközi szerződés garantálja, az úgynevezett nagypénteki egyezmény.

Mindezek után megállapíthatjuk: a brexitnek nincs nemzetközi szinten problémamentesen lebonyolítható változata, és a szerdán elbukott határozati javaslatok sem hozták közelebb a megoldást. Így továbbra is három opció maradt a brit megfigyelők szerint a britek előtt: a Theresa May által kialkudott egyezség az EU-val, a no deal, illetve a kilépés visszavonása sem került le a terítékről, bár erre az adott pillanatban talán a legkisebb az esély.

Kiemelt kép: Tolga Akmen / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.