Jóváhagyták a brit képviselők a brexit halasztását

A brit parlamenti alsóháza szerda este döntő többséggel megszavazta a brexit időpontjának elhalasztását. Amennyiben a javaslat átmegy a lordok házán, az alsóházi képviselők pedig e hét végéig elfogadják Theresa May miniszterelnök brexit-tervét, a britek Európai Unióból való kilépésének időpontja május 22-re módosulhat.

Ha elutasítják, akkor az eredetileg tervezett március 29-e helyett a korábban már felmerült április 12-e lehet a határidő. Addig Londonnak ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni az EP-választásokon.

Megállapodtak az EU-s vezetők a brexit-határidő hosszabbításáról

Kétlépcsős megközelítésről született megállapodás az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján.

Nem ez volt azonban az egyetlen dolog, amelyről döntöttek, sőt. A brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének lehetővé tételétől az újabb népszavazáson át a brexit törléséig terjedt azoknak az alternatív brexit-forgatókönyveknek a sora, amelyekről a londoni alsóház elnökének döntése alapján szerdán vitázott és szavazott a ház.

Mint kiderült, mindet elkaszálták.

Az alsóház hétfő éjjel szavazta meg azt az indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak, egyelőre jogilag nem kötelező erővel, indikatív, vagyis véleményjelzési céllal, az eddig kétszer is nagy többséggel elvetett brexit-megállapodás különböző alternatíváiról.

A szerdai vitanapra beterjesztett napirendi javaslatok közül szerda délután John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá. Ezek a következők voltak:

1. az Egyesült Királyságnak április 12-én megállapodás nélkül ki kell lépnie az EU-ból: ezt mindössze 160 képviselő támogatta, 400 ellenezte;
2. az Egyesült Királyság az európai szabadkereskedelmi szövetség (EFTA) és az Európai Gazdasági Közösség (EGK) tagja lesz, így továbbra is a közös piacon maradhat. Az EU-val vámügyi megállapodást köt, amely addig marad életben, amíg nem lesz meg a szélesebbkörű megállapodás és a nyitott határ Írországgal;
3. a britek az EFTA és az EGK tagja lesznek, a vámunióból viszont kimaradnak;
4. megegyeznek egy állandó és átfogó vámunióról az Európai Unióval, bármilyen brexit esetén: ezt a lehetőséget támogatták a legtöbben, 264-en, de 272-en ezt is ellenezték;
5. átfogó vámunió azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Királyságnak beleszólása lesz a jövőbeni kereskedelmi egyezményekbe. Ezen kívül többek között magában foglalja a szoros együttműködést a közös piaccal, a részvételt az uniós ügynökségekben és finanszírozási programokban, és a jövőbeni biztonsági megállapodásokban;
6. ha a kilépés határideje előtti napig nincs elfogadott brexit-megállapodás, a kormánynak szavazást kell kérnie a megállapodás nélküli brexitről, és ha ezt a ház elveti, akkor törölni kell a brexitet;
7. a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazás is jóváhagyja, ezt 295:268 arányban szavazták le;
8. ha az Egyesült Királyság nem tudja végrehajtani a kilépési megállapodást, a kormánynak törekednie kell az EU-val kötött preferenciális kereskedelmi megállapodások elfogadására.

Theresa May nem sokkal a szavazások előtt jelentette be a konzervatív tory frakció tagjainak, hogy amint elfogadja a parlament a brexit-megállapodást, lemond posztjáról, és a tárgyalások következő fordulóját már egy új miniszterelnök fogja felügyelni.

Kiemelt kép: brexit-ellenes tüntetés a londoni parlament előtt, Europress/Paul ELLIS/AFP