Állítsuk meg a gyűlöletet! jelmondattal tízezrek vonultak lengyel nagyvárosok utcáira azt követően, hogy Gdanks liberális polgármestere hétfő este elhunyt. Pawel Adamowiczot vasárnap este a Karácsonyi Jótékonysági Nagy Zenekar (WOSP) záróeseményén támadta meg egy zavarodott elméjű, börtönviselt lengyel állampolgár, aki „Adamowicz halott” felkiáltással szúrta szíven a politikust. A helyszínen őrizetbe vett férfi arról beszélt a színpadon, hogy az ellenzéki Polgári Platform (PO) kormányzása idején került börtönbe.
Pawel Adamowicz a kirekesztés ellen politizált: kiállt az LGBT-csoportok, a menekültek jogai mellett. Tavaly már a PO-ból kiválva, függetlenként indult a polgármesteri posztért, de maga mögött tudhatta korábbi pártja támogatását. Kíméletlenül bírálta a PiS idegenellenes politikáját. Egyike volt annak a tucatnyi polgármesternek, aki 2017-ben aláírta a „menekültek barátságos befogadásáról” szóló nyilatkozatot.
Legfontosabbak a keresztény értékeink, a humanitárius kötelezettségünk, hogy segítsünk az embereken
– mondta a menedékkérők és bevándorlók integrációját célzó Gdansk-modellről beszélve. Ennek is köszönhetően 25 ezer bevándorló él a városban. Az egykori polgármesternek volt bátorsága szembe menni az Európa-szerte mainstreammé váló bevándorlás-ellenes retorikával egy olyan régióban, ahol a társadalmak többsége mereven elutasítja a más kulturális háttérrel rendelkezőket.
Ilyen politikai pedigrével Magyarországon bárki életfogytig tartó fideszes céltáblát bérelhetne magának. Gdanks húsz évig regnáló polgármesterét a PiS propagandamédiája sem kímélte:
Adamowicz a történelmi területek elpusztításában versenybe szállhat a Vörös hadsereggel
– hirdette tavaly a TVP Info közmédia weboldala.
A vasárnapi eseményt megrendező, Karácsonyi Jótékonysági Nagy Zenekar (WOSP) Lengyelország legnépszerűbb adakozási akciója. A civil szervezet 27 éve gyűjt támogatást rászoruló gyermekek, alulfinanszírozott kórházak részére: hírességek, önkéntesek járják dobozokkal Lengyelországot, hogy az adakozóknak piros szívet ábrázoló matricát adjanak cserébe. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) évek óta támadja a liberális értékeket képviselő NGO-t, a lengyel hadsereget illetve a nagykövetségeket pedig eltiltotta a gyűjtésben való részvételtől.
A PiS láthatóan nem állt a válságkommunikációs helyzet csúcsán:
Andzrej Duda államfő eredetileg pártokon átívelő megemlékezést tervezett, ám a PO elzárkózott az egyeztetéstől. A varsóiak pedig végül Rafal Trzaszkowski polgármester vezetésével vonultak a Zacheta Nemzeti Galériához. A helyszín a politikai erőszak elleni harc szimbólumává vált: 1922 december 16-án egy szélsőjobboldali elkövető itt gyilkolta meg Lengyelország első köztársasági elnökét, a balközép támogatottságú Gabriel Narutowiczot.
Noha a mostani elkövető szándékairól egyelőre keveset tudni, a tragédia több fontos tanulsággal szolgál a választási maraton előtt álló Lengyelország, illetve Európa számára. A bevándorlásellenes, euroszkeptikus, populista üzeneteivel a vidéki területeken továbbra is jól szereplő, ám a nagyobb városokban visszaszoruló kormánypártot súlyos felelősség terheli a lengyel társadalom szélsőséges polarizálása miatt.
A kormánypárti körökben is megosztó felvétel jól leírja a „PiS-től jobbra csak a fal lehet” elv lényegét. Igaz Európa Mozgalom néven nemrég új pártot alapított például az ultrakonzervatív körökben befolyásos Tadeusz Rydzyk, a katolikus Radio Maria rádió alapítója, amely elsősorban a vidéki, vallásos választók körében vihet el szavazatokat a PiS-től.
Jaroslaw Kaczynski pártja sok esetben radikális üzenetek beemelésével, a szélsőjobboldali szubkultúra legitimálásával igyekszik kifogni a szelet a tőle jobbra álló szervezetek vitorlájából. A tavaly októberi helyhatósági választások előtt az Összlengyel Ifjúság szélsőjobboldali szervezet halálozási bizonyítványokat állított elő 11 liberális ellenzéki politikus, köztük Pawel Adamowicz nevére. Mateusz Morawiecki kormányfő nemrég ennek a radikális szervezetnek a korábbi vezetőjét tette meg digitális ügyekért felelős miniszterhelyettesnek. A közösségi médiában nagy eléréssel rendelkező, de még konzervatív körökben is megosztó Adam Andruszkiewicz feladata minden bizonnyal a rendszerellenes, radikális szavazók becsatornázása lesz.
A PiS feltehetően ugyanennek jegyében állt a hagyományosan lengyel szélsőséges szervezetek által szervezett, november 11-i függetlenségi felvonulás élére. A több százezer embert vonzó eseményt tavaly az állami rendezvénnyel együtt tartották meg úgy, hogy a külföldi radikális, oroszbarát szervezeteket gyakorlatilag csak egy kordon választotta el a gyerekeikkel felvonuló lengyelektől. A Lengyel Tudományos Akadémia keretén belül zajló helyszíni felmérés előzetes eredményei szerint hogy a PiS sikeresen „elorozta” az eseményt. Míg a megkérdezettek többsége a helyszínen azt mondta, hogy a szélsőséges körök által szervezett rendezvényre jött, a később általuk visszaküldött kérdőíven már az állami rendezvényt jelölték meg többen.
A szélsőséges, tekintélyelvű szereplők hatalomtól való távoltartásához a mainstream pártok közös ellenstratégiáira van szükség. Steven Levitsky és Daniel Ziblatt „Hogyan halnak meg a demokráciák” című új könyvükben a demokrácia kapuőreinek nevezik azokat, akik a rövidlátó hatalompolitikai megfontolásokat félre téve minden erejükkel az antidemokratikus erők kiszorítását célozzák. A PiS és a Fidesz a szélsőséges nézetek visszaszorítása helyett azok legitimálására törekszik a társadalmi nézetkülönbségek tudatos mélyítésével. Az EP-választások közeledtével Pawel Adamowicz, a demokrácia lengyel kapuőreként szolgáljon mintául a radikális jobboldal csábításával szembesülő európai pártok számára.
A szerző külpolitikai elemző, a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetének PhD kutatója, a Varsói Egyetem Európáért Központjának vendégoktatója. A cikk a Visegrad/Insight DemocraCE projektjének része.
Fotó: Simon Krawczyk / AFP
