Kedd este Strasbourgban egy férfi fegyverrel a kezében besétált a város karácsonyi vásárjába, és többször tüzet nyitott a járókelőkre. Legalább három ember meghalt, tucatnyi megsérült, köztük többen életveszélyesen. Az egyik áldozat egy thai turista, akit egy bolt előtt lőttek fejbe.
A támadó az automata gépfegyverrel rálőtt a katonákra is, akik az Operation Sentinelle miatt járőröznek a városban. A hadművelet miatt már tízezer katona járja a francia városokat, még Francois Hollande elnök kezdeményezésére, aki a Charlie Hebdo elleni támadás után azt mondta, Franciaország háborúban áll. A katonák visszalőttek a támadóra, aki megsérült, de el tudott menekülni, a hírek szerint egy taxiba ugrott be.
Körülbelül 350 katona indított hajtóvadászatot a 29 éves gyanúsított ellen, akit már egy bankrablás miatt is keresnek. A rendőrség pont kedden próbálta meg letartóztatni, de nem volt otthon, viszont a lakásában gránátokat találtak. Több olyan hír is megjelent, hogy a rendőrök körülzártak különböző helyiségeket, ahol ostrom alatt tartják az elkövetőt.
A férfi a hírek szerint rajta volt a terrorveszélyes embereket gyűjtő S-lapon is. Jellemzően szélsőjobboldali oldalakon jelent meg az a hír, hogy egy muszlim férfit keresnek, egyes lapok a férfi nevét is közölték, annak ellenére, hogy ezt a hírt senki nem erősítette meg, és a legutóbbi támadásoknál többször hamisan jelent meg hasonló hír az elkövetők személyéről.
Emmanuel Macron elnök a támadás után azonnal válságtanácskozásba kezdett és a városba küldte a belügyminiszterét. A boltokat kedd estére lezárták, az embereket pedig nem engedték vissza az utcára, meg kellett várniuk, amíg a rendőrség feloldja a zárást. Az Európai Parlament épp Strasbourgban ülésezik, ezért rengeteg EP-képviselő is van a városban. Az EP épületét szintén lezárták, senki nem hagyhatta el. A helyi stadionban körülbelül ötezer ember ragadt bent.
Az egészben az az érdekes, hogy a francia hatóságok készültek valami hasonlóra. Strasbourg belvárosa egy sziget, amelyre csak hidakon keresztül vagy villamossal lehet bejutni. Mivel a villamosról leszálló embereket nem tudják ellenőrizni, a több száz éve megrendezett karácsonyi vásár ideje alatt a villamosok nem állnak meg a szigeten. Maradnak a hidak, viszonylag sok, amelyeken biztonságiak ellenőrzik az elhaladókat. Az Azonnali írt egy hasonló ellenőrzésről, amely nem volt különösebben alapos, hiszen nem is lehet, de a táskákba belenéznek.
Ez nem is meglepő. Tavaly Berlinben hajtott bele a karácsonyi vásárba egy teherautó, amelynek az elkövetőjét, egy tunéziai férfit, aki nem kapott menedékjogot Németországban, négy nap múlva, Milanóban lőtték agyon a rendőrök.
Pont ezért került kiemelt figyelem a karácsonyi vásárokra. A Charlie Hebdo elleni támadás is januárban történt, a berlini merénylet pedig konkrétan egy karácsonyi vásáron. A nizzai gázolásos merénylet is olyan eseményen történt, ahol rengeteg ember volt egyszerre az utcán, elég nehezen védhetően.
Hiába nem volt egy ideje nagyobb terrormerénylet Európában, a karácsonyi vásárok így is kifejezetten nehezen védhetőek maradnak. Ahogy egyébként minden más nagy, szabad téren megrendezett esemény is. De a karácsonyi vásár az esetleges vallásos felhang miatt még jobb célpont lehet a dzsihadista terroristáknak.
Ezt a fajta magányos akciót egyébként az Iszlám Állam hozta vissza a dzsihadisták közé. Még a terrorszervezet hivatalos magazinjában is voltak cikkek, amelyekben tanácsot adtak ahhoz, hogyan lehet minél több áldozatot követelni magányos farkasként. Kifejezetten ajánlották például a gázolásos merényleteket, mert ezeket nagyon könnyű elkövetni.
Mostanra mondjuk kevésbé, mert a legtöbb karácsonyi vásárt, ha biztonsági őrökkel nem is, de olyan betontömbökkel mindenképpen védik, amelyek megakadályozzák, hogy autó hajtson a tömegbe. A kommunikációs hozzáállásbeli különbséget a kormányok között egyébként az is megmutatja, hogy a német betontömböket karácsonyi ajándéknak csomagolták be, a magyarokra viszont nagy betűkkel felfújták azt, hogy BRFK.
A karácsonyi vásárok alatt szinte minden európai országban nagyobb lett a rendőri jelenlét. Magyarországon például a TEK látványosan kiparkolta a Váci utcába a BTR típusú páncélozott csapatszállítókat, amelyek egészen addig kint voltak, amíg valaki le nem fújta az egyiket festékszóróval, amit a TEK-esek közben észre sem vettek.
A francia kormánynak jelenleg egyébként is nehéz dolga van, ha biztonsági kockázatokról van szó. A sárgamellényes mozgalom négy hete folyamatosan az utcán tüntet, gyakran erőszakosan, és gyújtogatásból is viszonylag sok volt. A tüntetők azért tüntetnek, mert az üzemanyagadó emelése pont a szegényebbeket érintette volna komolyan, végül Macron is meghátrált, és egy százeurós juttatással próbálta megvásárolni a tüntetők jóindulatát.
