Nagyvilág
Anti Brexit demonstrators wave EU and Union flags to demonstrate against Brexit, outside the Houses of Parliament, London on October 10, 2018. EU chief negotiator Michel Barnier said that a deal could be reached within the next EU Council summit in Brussels.  (Photo by Alberto Pezzali/NurPhoto)

Egy évvel kitolhatják a brexit határidejét

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 10. 18. 10:46

Elhalasztották az Európai Unió vezetői a novemberre tervezett rendkívüli EU-csúcsot a brexitegyezmény elfogadására. Ilyen egyezmény megszületésére ugyanis nincs kilátás: Theresa May brit miniszterelnök semmilyen újdonsággal nem állt elő szerdán Brüsszelben. Ugyanakkor az EU most a vészhelyzetben azt javasolja: az Egyesült Királyság gazdasági leválásáról szóló tárgyalásokat hosszabbítsák meg egy évvel, és tolják ki a tényleges, a gazdasági brexit határidejét 2021-re.

Nem történt megfelelő előrelépés a brexitről szóló tárgyalásokon, ezért az Európai Unió vezetői elhalasztották a novemberre tervezett csúcstalálkozót, amelyet azért tartottak volna, hogy véglegesítsék a megállapodást az Egyesült Királysággal. A megállapodás – amely tehát a jelek szerint nem fog novemberig megszületni – célja az lett volna, hogy tisztázzák a britek EU-ból való kilépésének a részleteit. Az EU arra vár továbbra is, hogy főtárgyalója, Michel Barnier tényleges előrehaladásról számoljon be az egyeztetésekről. Amíg ez nem történik meg, addig nem tartanak tehát rendkívüli EU-csúcsot a brexitről.

Az EU állítólag ezért javasolta a most kialakult válsághelyzetben, hogy egy évvel hosszabbítsák meg azt az átmeneti állapotot, amit az Egyesült Királyság és az EU gazdasági szétválasztását szabályozó egyezmények megszületésére adtak maguknak a tárgyalófelek korábban. Ez a határidő eddig 2020 volt, most a brüsszeli javaslatok szerint 2021-re tolnák ki a dátumot, amit állítólag Theresa May sem utasított el.

EU Chief Brexit negotiator Michel Barnier arrives at the European Council in Brussels on October 17, 2018. - British Prime Minister Theresa May is due to address a summit of European Union leaders in which Brexit negotiations are expected to be top of the agenda. (Photo by Ben STANSALL / AFP)
Michel Barnier
Fotó:Ben Stansall / AFP

Vagyis a huzavona ismét egy évvel tovább tartana, ami rövid távon abból a szempontból jó hír, hogy a legrosszabbat, az egyezség nélküli brit kilépés bekövetkeztét elkerülnék jövő tavasszal, de ez a BBC szerint tovább gyengítheti a brit konzervatív párton belül May helyzetét. A kemény brexit hívei ugyanis mielőbbi távozást sürgetnek az EU-ból. Tehát nem azt akarják, hogy jövő tavasztól az Egyesült Királyság úgy maradjon tagja a kontinentális vámuniónak, hogy annak döntéseibe semmilyen beleszólása nem marad, mivel politikailag kilép az európai államok közösségéből.

Sajátos módon ez a helyzet tényleg egy vazallus államéhoz lenne hasonló – éppen olyan helyzetbe kormányoznák tehát Angliát a büszke konzervatívjai, amit el akartak kerülni EU-tagként. Csak persze ez a „vazallus állapot” még sokkal rosszabb lenne, mint az Egyesült Királyság eddigi helyzete az EU-ban.

A hosszabbítás tehát egyre erősebb helyzetbe hozhatja az ellenzékben lévő brit Munkáspártot, amely megfigyelők szerint egyre inkább hajlik a vámunió fenntartása felé, és közben nem zárja ki egy második népszavazás megtartását sem (aminek tárgyáról csak találgatások léteznek, hiszen nem tudni, hogy az egész folyamat visszafordításáról vagy pedig csak a brexit módozatairól voksolhatnának a munkáspárt pár héttel ezelőtti döntése nyomán a brit polgárok.)

Labour Party leader Jeremy Corbyn, gives a press conference after the meeting with senior EU officials in Brussels after warning he may oppose any Brexit deal negotiated by the London government, at Berlaymont building on September 27, 2018.  / AFP PHOTO / JOHN THYS
27 hónap után hoztak egy normális döntést a brexitről
A Munkáspárt hozott egy döntést, ami a megoldás felé mutathat.

Ami biztos, az az, hogy valójában Brüsszelben az EU vezetői semmi újat nem hallottak Theresa May brit miniszterelnöktől szerda este, aki elvileg azért mondott beszédet és tárgyalt ott, hogy kompromisszumot találjon a brexitre. Ám May foglya maradt két erős brit lobbicsoportnak Londonban, illetve az észak-ír székhelyen, Belfastban. Éppen ezért a brit kormány továbbra is az észak-ír unionisták (Londonhoz hű, protestáns betelepítettek utódairól van szó) álláspontján állnak, ami a londoni konzervatívoknak is megfelel. May tehát nem mehet bele semmilyen olyan egyezségbe, amely az Egyesült Királyságot az Ír-tenger mentén kettévágná, vagyis Észak-Írország és a voltaképpeni Nagy-Britannia (Anglia, Skócia, Wales) között állítana fel vámsorompót az EU-ból való kilépés után.

Az EU viszont gyakorlatilag a független, EU-tag ír kormány álláspontját képviseli, illetve az észak-írek közül azokét, akik az EU-val való vámunió fenntartásában és a tartomány békéjének garantálásában bíznak (a republikánus, katolikus „ír-pártiakról”). Azaz Észak-Írországnak az európai vámhatárokon belül kellene maradnia, már csak a belső – azaz az észak-ír tartományon belüli – béke megőrzése érdekében is.

Britain's Prime Minister Theresa May arrives at the European Council in Brussels on October 18, 2018. - European Union leaders meet for a summit focused on migration and internal security, after reviewing the state of the Brexit negotiations with Britain. (Photo by François WALSCHAERTS / POOL / AFP)
Theresa May
Fotó: François Walscherts / AFP

Így gyakorlatilag az Ír-szigeten élő, nem brit betelepítettek érdekei egybeesnek az EU nagyhatalmainak érdekeivel: az Egyesült Királyság egy részét, Észak-Írországot ők bent tartanák a közös európai vámunióban és nyitott észak-ír határt akarnak továbbra is. Minthogy ez a kérdés egyszerűen megoldhatatlan Theresa May számára, így

az ír határkérdésen bukik meg minden egyezség London és Brüsszel között.

Ebben a helyzetben két ésszerű megoldás lehetséges:

  • az egész Egyesült Királyság bennmarad a vámunióban,
  • vagy pedig a brexitre mondanak nemet Londonban.

Ezek a verziók azonban leginkább a Munkáspárt hatalomra kerülése esetén valósulhatnának meg, tehát egyelőre inkább csak a fantazmagóriák világába tartoznak.

Egy harmadik verzió is lehetséges: Theresa May megbukik, azonban nem a Munkáspárt, hanem a „kemény Brexit” konzervatív hívei veszik át az irányítást Londonban, az excentrikus konzervatív politikus, Boris Johnson vezetésével. Így jövő tavasszal az Egyesült Királyság gyakorlatilag az EU-tól teljesen független, „idegen államként” – önálló és hirtelen életbelépő vámokkal, de kibogozhatatlan jogszabályi kuszaság és bizonytalanság közepette – lépne ki egyik napról a másikra a világpiacra. Ez elképesztő gazdasági káoszt okozhat, a BBC csütörtök reggeli adásában már azon morfondíroztak, milyen árukat kellene a briteknek felhalmozniuk egy gyakorlatilag vámháborúval kezdődő hirtelen gazdasági függetlenség esetén. Közben a brit autóiparról szóló hírt is bemondták: eszerint két évtizeddel vetné vissza az iparágat a hirtelen és kemény brexit.

A kemény brexitre a németek is készülnek Angela Merkel kancellár beszéde szerint: a német export 97 milliárd eurót tesz ki ugyanis az Egyesült Királyságba, és ennek az exportnak a negyede autóipari szállítás. Vagyis Berlinnek is valóban fel kell készülnie a brexit kemény változatára.

Minthogy értelmes megoldást tehát nem találtak egyelőre az EU és az Egyesült Királyság vezetői, az egyetlen reális lehetőség a halasztás maradt. A tárgyalások egyéves kitolásával egyébként még az az ír kormányfő is egyetért, aki valójában London egyik legfőbb ellenfele a tárgyalásokon. Sajátos módon ez az ír-angol szembenállás azonban Londonnak jöhet jól: egy értelmesebb és reálisabb kompromisszum felé is terelheti a brit politikát.

Kiemelt kép:  Alberto Pezzali/NurPhoto/AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.