Nagyvilág

Elkezdtek szavazni a macedónok az ország új nevéről

24.hu
24.hu

2018. 09. 10. 14:39

Megkezdődött hétfőn Macedóniában az ország nevének megváltoztatásáról, illetve az ezt rögzítő görög-macedón megállapodásról szóló szeptember 30-i népszavazás kampánya.

A népszavazás sikeressége a feltétele annak, hogy a NATO és az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat a nyugat-balkáni országgal.
Szeptember végéig a politikusok felszólalhatnak a népszavazás mellett vagy ellen, illetve kampányrendezvényeket szervezhetnek, és a médiában is üzenhetnek a szavazópolgároknak.

Zoran Zaev miniszterelnök arra szólította fel a macedónokat, hogy támogassák a referendumot, és szeptember 30-án szavazzanak igennel az ország jövője érdekében. Az utóbbi napokban több vezető politikus is az országba érkezett, hogy támogatásáról biztosítsa a macedón kormányfőt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár például nagyon egyértelműen fogalmazott, amikor azt mondta: Macedónia csak akkor csatlakozhat a NATO-hoz, ha megváltoztatja a nevét, vagyis ha az állampolgárok támogatják az erről szóló megállapodást.

Nincs olyan lehetőség, hogy a referendumon nemmel szavaznak, de szeretnének csatlakozni a NATO-hoz.

A jobboldali ellenzék már a görög-macedón egyezmény júniusi megkötésekor tiltakozott a dokumentum ellen, mert szerinte alkotmányellenes az ország nevét megváltoztatni, és ez nem szolgálja a macedónok érdekeit. A legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) a kampány során várhatóan azt kéri majd a szavazóktól, hogy válaszoljanak nemmel a referendumon feltett kérdésre, és ne engedjék, hogy megváltozzon az ország neve. Amennyiben a referendum sikeres lesz, Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Az ország viszont csak azt követően válhat az Európai Unió és a NATO tagjává, hogy minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis a nem ügydöntő népszavazást követően az alkotmányt is az új névnek megfelelően kell módosítani, és a görög parlamentnek is ratifikálnia kell a júniusban megkötött görög-macedón egyezményt.

A névvita 1991 óta folyik Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.