A 19 ország pénzügyminiszterei Luxembourgban tettek pontot a harmadik segélyprogram végére, amely augusztusban jár le. A csütörtökön kezdett és a vártnál jóval nehezebben megszületett megállapodás révén erősödhet a bizalom a befektetőkben Görögország iránt annak tudatában, hogy a görög adósságállomány kordában tartható, hogy Athén nem fog visszacsúszni reformjai megvalósításában, és hogy visszatér az önálló, piaci alapú finanszírozáshoz.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa történelminek harangozta be a megállapodást.
Ma este véget ért a görög válság
– mondta.
A görög pénzügyminiszter, Evklídisz Cakalotosz szerint kormánya elégedett a megállapodással, amely nyolcévnyi megszorítás és reformsorozat végét jelenti.
Az egyezség szerint az európai hitelezők 10 évvel meghosszabbítják a régi kölcsönök nagy részének lejárati idejét, és az adósságteher könnyítésére más adósságtörlesztési engedményeket is nyújtanak. Utolsó részletként Athén 15 milliárd eurót kap, amellyel 24,1 milliárd euróra duzzaszthatja fel készpénzkészletét, ez pedig elegendő lesz Görögország pénzügyi szükségleteire 22 hónapon át a harmadik segélyprogram augusztusi lejártát követően.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő már februárban arra jutott, hogy a görög kormány jelenlegi kiigazítási programja érdemben javította a költségvetési helyzetet, és a görög államadós-besorolást “Caa2”-ről két fokozattal “B3″-ra, az előresorolt fedezetlen kötvények osztályzatát szintén két fokozattal Caa2/(P)Caa2”-ről “B3/(P)B3”-ra emelte.
Görögország az utóbbi nyolc évben 275 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott nemzetközi hitelezőitől, cserébe szigorú költségvetési takarékosságot, megszorító intézkedések sorának megvalósítását kellett felmutatnia. Az út rögös volt: a nyolc évre nyúlt “hét szűk esztendő” során kétszer is csaknem kiebrudalták Athént az euróövezetből.
Kiemelt kép: Europress/AFP/Sakis Mitrolidis
