Nagyvilág
Indian activists take part in a protest rally against the killing of Indian journalist Gauri Lankesh at the India Gate memorial in New Delhi on September 6, 2017.
Indian activists, politicians and journalists demanded a full investigation on September 6 into the murder of Gauri Lankesh, a newspaper editor and outspoken critic of the ruling Hindu nationalist party whose death has sent shockwaves across the country. / AFP PHOTO / SAJJAD HUSSAIN

Újságírónők, akik belehaltak a munkájukba

Pál Mónika
Pál Mónika

2018. 04. 15. 16:00

Vannak országok és régiók, amelyek nem kifejezetten biztonságosak az emberi jogi aktivisták, oknyomozó újságírók számára, főleg akkor, ha a hatalmon levők ellen lépnek fel. Egyes ázsiai, latin-amerikai államokban kiemelkedően nagy a kockázat, de ahogy a szlovák politika és maffia összefonódását vizsgáló, nemrég meggyilkolt Ján Kuciak esetéből látszik, ilyen hivatást választani Európában sem életbiztosítás.

A nők gyakran nagyobb veszélyben vannak, főleg azokban a kultúrákban, amelyekben már azzal is kivívják a többség rosszallását, hogy társadalmi munkát végeznek vagy politizálnak. A hondurasi Sherly Montoyának például azért kellett meghalnia, mert transznemű nőket érintő problémákkal foglalkozott, több uralkodó normát megszegve tevékenységével. Míg a kis latin-amerikai országban a turistáskodás sem ajánlott, addig Málta például elég biztonságos helynek tűnt, 2017 októberéig legalábbis. Akkor ölték meg autóba rejtett pokolgéppel az ország legismertebb oknyomozó újságírónőjét, Daphne Caruana Galiziát, aki politikusok korrupciós ügyeit vizsgálta.

A politikai indíttatású gyilkosságok hasonlítanak abban, hogy a hatóságok gyakran együttműködnek az elkövetőkkel, emiatt alacsony a felderítési arány; és bár aktivistakörökben tiltakozásokat, tüntetéseket váltanak ki, alapvető társadalmi és politikai változást – a szlovák eset kivételével – nem indítanak el.

Az indiai újságírónő meggyilkolása nemzetközi felháborodást keltett

Indiában sok újságíró válik gyilkosság áldozatává. Egyiküket, a nemzetközi szinten is ismert 55 éves, egyedül élő Gauri Lankesht bangalore-i otthona előtt lőtték le 2017 szeptemberében. Három bukósisakos férfi követte el a gyilkosságot, a helyszínt motorral hagyták el.

Indian demonstrators hold placards with the picture of Indian journalist Gauri Lankesh during a 'Not In My Name' protest in New Delhi on September 7, 2017.

Indian activists, politicians and journalists demanded a full investigation on September 6 into the murder of Gauri Lankesh, a newspaper editor and outspoken critic of the ruling Hindu nationalist party whose death has sparked an outpouring of anger. / AFP PHOTO / SAJJAD HUSSAIN
Fotó: AFP / Sajjad Hussain

Az újságírónő a The Times of India-nál kezdte a karrierjét, majd a Gauri Lankesh Patrike szerkesztője volt. Az Anna Politkovszkaja-díjat elnyert oknyomozó a hindu nacionalistákat – vagyis a helyi szélsőjobboldalt –, és Narendra Modi miniszterelnököt, a kasztalapú diszkriminációt is kritizálta, küzdött a nők jogaiért, aggasztónak tartotta országában a sajtószabadság helyzetét. A hinduizmus fokozott jelenlétét azért tartotta problémának, mert az nemcsak egy vallás, hanem a társadalmi hierarchiát fenntartó rendszer is, ami a nőket másodosztályúként kezeli. „Racionalista” volt – így nevezik Indiában azokat, akik nem szeretnék, hogy a babonás gondolkodás és a vallás befolyásolja a politikát. Munkássága sokakban váltott ki ellenérzéseket: még a vele egy platformon állók is kritizálták azért, mert olyan maoista lázadókkal szimpatizált, akik az ország nagy részét destabilizálták; újságírótársai pedig többször figyelmeztették  túl szókimondó nyelvezete miatt.

Gauri Lankesh ellen 2016-ban rágalmazási pert indítottak, mert India vezető pártját, az Indiai Néppártot lopással vádolta. 6 hónap börtönre ítélték, de fellebbezhetett a döntés ellen. Halála előtt gúnyolódó, gyűlölködő üzeneteket kapott, és a feltételezések szerint a kormányzó párt gyilkoltatta meg. Ez azért is valószínű, mert Indiában – ahogy egy ellenzéki vezető is posztolt róla a Twitteren – nagy eséllyel támadják és ölik meg azokat az ellenzéki aktivistákat, akik a kormányt vagy a hindu nacionalistákat kritizálják.

Az Indiai Újságírótanács nyilatkozatban ítélte el a gyilkosságot, több városban tüntetéseket szerveztek. Letartóztatták a feltételezett gyilkost, Naveen Kumart, aki egy jobboldali csoport vezetője, de a kormányt nem rázta meg az eset. 1992 óta legalább 27 indiai újságírót öltek meg a munkájával összefüggésben. A Riporterek Határok Nélkül szerint az országban „egyre több újságíró válik radikális nacionalisták internetes rágalmazási hadjáratainak célpontjává, akik a becsmérlés mellett fizikai megtorlással is fenyegetőznek.”

Mexikó és Kolumbia sem a legbiztonságosabb hely az újságíróknak

Egy 54 éves mexikói oknyomozó újságírónőt, Miroslava Breach Velduceát tavaly március 23-án lőtték le Chihuahua városban. Halála nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható azzal, hogy megpróbálta leleplezni a politikai pályára lépő bűnözői csoportok, és a drogkereskedelemben részt vevő rendőrfőnökök tevékenységét. A sajtószabadság helyzetével foglalkozó szervezetek szerint Mexikó a világ egyik legveszélyesebb helye újságírók számára, a háborús övezeteken kívül. Tavaly több, ehhez hasonló esetet dokumentáltak (néhányról mi is tudósítottunk itt és itt), az elmúlt öt évben pedig legalább száz mexikói újságírót öltek meg; szinte mindegyik ügy megoldatlan maradt.

MEXICO CITY, MEXICO -  MARCH 25 : A man holds a portrait of Miroslav Breach during a protest against the recent murder of the correspondent journalist Miroslava Breach of "La Jornada" newspaper, in Mexico City, Mexico on March 25, 2017. Correspondent killed in Chihuahua is third Mexican journalist killed in the month of March. Daniel Cardenas / Anadolu Agency
Miroslav Breach
Fotó: Daniel Cardenas / Anadolu Agency

Veldueca kétgyerekes egyedülálló anya volt, egy országos lapnál, a La Jornadánál dolgozott, mielőtt elindította saját ügynökségét. Olyan témákkal foglalkozott, mint az illegális fakitermelés, környezeti károkozás, Ciudad Juarezben élő nők megölése, egy aktivista meggyilkolása és a Chihuahua városban zajló drogkereskedés. Felderítette a korábbi kormányzó korrupciós ügyeit: hogy rokonait és ismerőseit támogatva 900 millió pesot sikkasztott. Egy 2016-os cikkében arról írt, hogy a szervezett bűnözés tagjai a drogkereskedelmen keresztül jutnak politikai szerephez, és ebben elsősorban az Intézményes Forradalmi Párt, illetve a Nemzeti Cselekvés Pártja vesz részt. Más szervezett bűnözői csoportokkal, illegális fakitermelőkkel is foglalkozott cikkeiben. (Latin-Amerika több országában hatalmas probléma az esőerdők pusztítása, az illegális favágás, és a vállalatok nem riadnak vissza a gyilkosságoktól sem, ha úgy érzik, egy-egy aktivista veszélyezteti a profittermelést.). Így nem tudni, pontosan melyik érdekcsoport haragudott meg rá annyira, hogy több halálos fenyegetést követően lelőtték az újságírónőt, amikor 14 éves fiát vitte az iskolába.

A hatóságok próbálták hárítani a felelősséget, és azt állították, az újságíró nem kért segítséget, nem szólt a fenyegetésekről. Az ügy nemzetközi felháborodást keltett: ennek hatására alapították meg a Miroslava Breach Award-ot, amelyet elsősorban az erőszakról tudósító latin-amerikai és karibi újságírók nyerhetnek el. Az ország helyzete viszont nem sokat változott, ami abból is látszik, hogy mindkét, szervezett bűnözéshez köthető párt jelöltje indul a 2018-as mexikói elnökválasztáson.

Kolumbia ma már nem olyan veszélyes ország, mint amilyen húsz éve volt, de  Cauca Valley megye még mindig igazi no-go zóna. Itt halt meg a 31 éves Efigenia Vásquez Astudillo, miközben a rendőrség és a helyi őslakosok közti összecsapásról tudósított. Ez az eset annyiban különbözik az előzőektől, hogy valószínűleg nem egy előre eltervezett gyilkosságról van szó; annyi azonban biztos, hogy az újságírónő életveszélyes terepen dolgozott, és sokakat zavarhatott a tevékenysége. Astudillo egy, az őslakosok által működtetett közösségi rádióállomás, a Renacer Kokonuko tudósítója volt, és egyszerre volt jelen a közösség tagjaként, illetve újságíróként.

Efigenia Vásquez Astudillo Forrás: Twitter

Cauca Valley-ben az őslakos közösségek meg szeretnék tartani földjeiket, hogy továbbra is zöldségeket termesszenek rajtuk. Emiatt meg kell küzdeniük a kokacserjében nagyobb üzletet látó drogbandákkal, az illegális erdőirtó csapatokkal, a paramilitáris egységekkel, de még a rendőrséggel is. A térségben élő húsz indián törzs közül a Nasa nevű a legnagyobb, ők a profittermelés helyett a természettel való harmonikus együttélést tartanák fontosnak, aggódnak a környezetszennyezés miatt, míg a kokatermesztés mértéke egyre növekszik, a kormány szerint pedig az állam feladata a legálisan szerzett tulajdon védelme. Így vált ez a megye a világ egyik legveszélyesebb helyévé – az őslakosok jogaiért küzdő újságírók és környezetvédők számára legalábbis. A 2017. október 8-i összecsapásban 40 őslakos sérült meg. Nem találtak arra bizonyítékot, hogy Astudillót korábban megfenyegették volna, de halála körül sok a kérdőjel: a hatóság szerint egy őslakos eltévedt golyója okozott véletlen balesetet, az őslakosok szerint a rendőrök lőtték le.

Bár jóval több férfi újságírót és aktivistát ölnek meg világszerte, mint nőt, ahogy egyre többen merészkednek közülük a korábban férfiasnak tartott terepekre, törvényszerű, hogy a többen is válnak gyilkosságok áldozatává. De hiba lenne arra következtetni, hogy a nőknek távol kellene tartaniuk magukat a politikától; és csak remélni lehet, hogy a megtorlások nem gyengíteni, hanem inkább erősíteni fogják az oknyomozókat, és az aktivistákat.

Kiemelt kép: AFP / Sajjad Hussain

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.