Minden eddigi csúcsát megdöntötte a dohánykiskereskedők monopolhelyzetű ellátója, az Országos Dohányboltellátó Kft. tavaly: árbevételét 1143 milliárd forintra, adózott eredményét 11,414 milliárd forintra növelte. A forgalom 2025-ben 20 milliárddal, a profit pedig 1,2 milliárddal volt több az előző évben elkönyveltnél.
A nyereséget szinte az utolsó fillérig kivették a cégből a tulajdonosok, az üzletrészek többségét birtokló Tabán Trafik Dohánytermék-forgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. A taggyűlés jegyzőkönyve alapján kereken 11,4 milliárd forint osztalékot hagytak jóvá.
A monoton növekedés azóta tart, hogy 2015-ben koncessziós szerződést kötöttek az állammal a trafikhálózat dohányellátására.
A profit nagyobb része a Tabán Trafiknál landolt, miután ez a cég birtokolja az üzletrészek 51 százalékát, de az osztalékból ennél is többre, 75 százalékra tarthat igényt az alapszabályban rögzítettek szerint.
A dohánypiac újraszabályozását – a trafik- és nagykerkoncesszióval – az akkori kancelláriaminiszter, Lázár János vezényelte le, és a fideszes politikus hódmezővásárhelyi gazdasági holdudvarának erős emberéhez, id. Sánta Jánoshoz volt köthető a koncessziós jogra „megbízható dohánykereskedőként” ajánlkozó Tabán Trafik Zrt. (A cég tulajdonosi struktúrája időközben átrendeződött, generációváltás ment végbe a Sánta-családnál.)
A tavalyi rekordprofit már landolt az Országos Dohányboltellátó Kft. tulajdonosainál, a jegyzőkönyv szerint ugyanis arról határoztak, hogy „az osztalék kifizetésére a már korábban kifizetett osztalékelőleg figyelembevételével, 2026 áprilisában kerül sor”. Meglehet azonban, hogy az óriás dohánybiznisz egy évtized után ezzel véget ér, legalábbis Magyar Péter miniszterelnök már a kampány idején jelezte, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése esetén felülvizsgálja a koncessziós szerződéseket. A dohánytermékek forgalmazása is szerepel azon a listán, amely az Orbán-kormány fő bűneit, „az állam indokolatlan szerződéses kirablását” lajstromozta.
