Nagyvilág
Ohrid, 2017. szeptember 28.
Orbán Viktor miniszterelnököt (j) fogadja Nikola Gruevszki korábbi kormányfõ, a kormányzó jobboldali Belsõ Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetõje Ohridban 2017. szeptember 28-án. (MTI/EPA/Aleksandar Kovacevski)

Amit Orbán bevallott, abba nemrég belebukott egy miniszterelnök

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 03. 30. 16:38

Korábban a témában:

Pontosan tudjuk, névre szólóan is tudjuk, hogy nagyjából kicsodák, hogyan és miképpen dolgoznak Magyarország bevándorlóországgá alakítása érdekében.

ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök pnéntek reggel a közrádióban arról a szerinte kétezer emberről, akik úgymond Soros György zsoldjában állnak Magyarországon.

Orbán nem részletezte, hogy ki lehet ez a kétezer ember, és mit csinál, azt pedig főleg nem, hogy egészen pontosan honnan tudja kormány, hogy ezek az emberek hogyan dolgoznak. De a beismerés a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a magyar kormány körülbelül kétezer embert figyel meg, és listán rögzíti őket mint Magyarország ellenségeit.

Nincs parlamenti ellenőrzés

Mivel Orbán alapvetően kampányfogásként dobta be ezt az információt, és a legutóbbi nyílt fenyegetése mellett (amikor arról beszélt, hogy a választások után elégtételt vesznek) két dologra lehet jó: a „Stop Soros”-törvénycsomag létjogosultságának megindoklására és a félelemkeltésre az ellenzékben, illetve a civil szervezetek körében.

De van olyan európai példa, ráadásul nem is olyan régről, amely azt mutatja meg, mennyire veszélyes egy kormányfőnek Soros Györgyre hivatkozva tömegesen megfigyelnie újságírókat, civil szervezeteket és állampolgárokat.

Ehhez érdemes megjegyezni azt is, hogy csak úgy nem lehet lehallgatni magyar állampolgárokat, ehhez bírói engedély kell, természetesen valódi indokkal, mert egy bíró aligha fogadná el a kizárólag a kormány fejében létező Soros-hálózatot indoklásként.

A nemzetbiztonsági bizottság ülésein legalább beszélni kellett volna arról, ha a magyar titkosszolgálatok ekkora csoportot figyelnek meg, mert nemzetbiztonsági kockázatnak tartják őket. De a parlamenti bizottság hónapok óta nem végzi el a munkáját, mert Németh Szilárd és a Fidesz-frakció mondvacsinált indokokkal akadályozza azt. Így, mivel a magyar titkosszolgálatok hónapok óta országgyűlési felügyelet nélkül működnek, igazából nem tudjuk, hogy valóban megfigyelnek-e Magyarországon kétezer olyan embert, akiket a miniszterelnök közellenségnek tart.

Máshol se működött

Macedóniában 2015-ben hatalmas tüntetések kezdődtek, amikor kiderült, hogy Nikola Gruevszki miniszterelnök húszezer embert, köztük majdnem minden ellenzéki politikust és újságírót hallgattatott le telefonon. A botrányba először a belügyi és a közlekedési miniszter bukott bele, aztán a hírszerzés vezetője, Szaso Mijalkov, végül a komplett kormány. Mijalkov egyébként Gruevszki unokatestvére.

Szkopje, 2015. május 17.
Tüntetők a Nikola Gruevszki miniszterelnök vezette kormány lemondását követelik a kormányfői hivatal épülete közelében Szkopjéban 2015. május 17-én. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Mégis, mit kavar Soros György a szomszédban?
Dzsordzsi bácsi keze mindenben benne van. De mit csinál Macedóniában? Mindenről lerántjuk a leplet.

Mijalkov a lemondásakor még mindig arra hivatkozott, hogy ezt a botrányt az ellenzék erőszakolta ki, és reméli, hogy a lemondása segít majd elcsendesíteni a hangulatokat.

Nem sikerült. A lehallgatásból hosszú, két évig tartó belpolitikai káosz lett. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a lehallgatások utáni eljárásokban az elnök, Gjorge Ivanov kegyelmet adott a vádlottaknak és leállította a nyomozásokat. Eközben az ellenzék folyamatosan hozta nyilvánosságra a hangfelvételeket, amelyek a botrányt bizonyították.

Előre hozott választás jöttek, amelyen senki nem szerzett többséget. Gruevszki kormánypártja tíz mandátummal maradt az abszolút többség alatt, a legnagyobb ellenzéki párt tizenkettővel. Végül ők tudtak megegyezni az albán kisebbségi párttal, hogy kormányt alakítanak, amivel csak egy probléma volt: senki nem kérte őket fel rá. Ivanov elnök ugyanis jó darabig nem volt hajlandó lehetőséget adni a kormányalakításra az ellenzéknek.

Orbán se segített

Kormány hiányában Macedóniát a korábbi kormánypárt irányította ügyvezetőként. És szépen lassan sikerült megfordítaniuk a tüntetések menetét. Először feszültséget szítottak az albán kisebbséggel szemben, amelynek a parlamenti képviseletével koalícióban tervezett volna kormányozni az ellenzék. Végül bedobták Soros György nevét, és közölték, hogy az egész botrányt Soros macedón hálózata irányítja.

Végül a nacionalista tüntetők lerohanták a parlamentet, ahol ellenzéki és albán képviselőket dobáltak meg és vertek össze. Zoran Zaevet, a baloldali ellenzék vezetőjét, Macedónia jelenlegi, csaknem egy éve beiktatott miniszterelnökét is megtámadták.

Végül az államfő, főleg a nemzetközi nyomás erősödése, illetve a sorozatos összecsapások miatt, ugyanis 2017 tavaszán hajlandó volt kormányalakítási megbízást adni a szociáldemokratáknak.

Orbán Viktor 2017 végén, két évvel a botrány kirobbanása után ment el kampányolni Macedóniába. Természetesen a lehallgatásokat megrendelő Nikola Gruevszki mellett. Olyanokat mondott, hogy

Ne engedjük, hogy megváltozzon az életünk (…) Ezt nem akarjuk.

Valamint, hogy

Mi akkor is szolgáljuk a hazánkat, ha süt a nap, és akkor is, ha esik az eső.

De Gruevszkin ez, mint említettük, nem sokat segített. A tavaly októberi helyhatósági választáson hatalmasat bukott a pártja. Ellene eljárás indult, ami miatt az útlevelét is bevonták. Ezt később úgy akarta visszaszerezni, hogy bekamuzott egy – elvileg – nem létező meghívást Orbán Viktortól.

Kiemelt képünkön Nikola Gruevszki és Orbán Viktor 2017 szeptemberében. Fotó: Europress / Anadolou Agency / Miniszterelnöki Sajtóiroda

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Meghalt Princz Gábor

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.