Nagyvilág
BRIDGWATER, ENGLAND - NOVEMBER 01:  A tower cranes operates in front of the Hinkley A buildings at the construction site of the Hinkley Point C nuclear power station being constructed near Bridgwater on November 1, 2017 in Somerset, England. Since the go-ahead to construct the Hinkley Point C nuclear power station by EDF Energy, was given in October 2016 it has become one of the largest construction sites in Europe with around 2,000 workers on site every day. The two new reactors, Britain's first power plant in 20 years and being built adjacent to the existing Hinkley Point A and B nuclear power stations next to the Bristol channel, are planned to be switched on in the middle of the next decade and is hoped will provide 7percent of the UK's electricity. In July, EDF announced its total cost was likely to rise by £1.5bn to £19.6bn and could be delayed by up to 15 months.  (Photo by Matt Cardy/Getty Images)

Nagy árat fizetnek a britek saját Paks II-jükért

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

újságíró. 2018. 01. 03. 08:01

Korábban a témában:

Megkockáztatjuk, hogy Paks lakosságának jelentős része nem hallott még az angliai Somerset megyében található Bridgwaterről. A neten fellelhető képek szerint nagyon hangulatos városkáról van szó, ahol közel kétszer annyian laknak, mint a Tolna megyei városban, a Duna helyett pedig a Parrett folyó mentén terül el.

Első pillantásra nincs sok közös dolog a két településben, hogy mégis párhuzamba állítjuk őket, annak az az oka, hogy mind Paks, mind Bridgwater mellett egy-egy olyan atomerőmű-bővítés fog megvalósulni, amelyet meglehetősen kritikus hangok kísérnek. Nem csoda, hiszen mindkét esetben hatalmas beruházásról van szó. A jelenlegi adatok szerint a Hinkley Point C névre hallgató új bridgwateri reaktor 20,3 milliárd angol fontba, azaz 7000 milliárd forintba fog kerülni. A paksi bővítés konzervatívan becsült ára 4000 milliárd forint lesz. Összehasonlításképpen, amint az lenti ábránkon látható, a Hinkley Point C árából majdnem kétszer meg lehetett volna rendezni a 2012-es londoni olimpiát, a paksi beruházás árából pedig 10 négyes metrót lehetne építeni.

Az is közös a két atomerőmű-projektben, hogy az Európai Uniótól nem kaptak rögtön zöld utat, a brit beruházással kapcsolatban Ausztria a bírósághoz is fordult, míg a paksi bővítés esetében az is felmerült, hogy politikai alkuk következtében bólintott rá az Európai Bizottság.

BRIDGWATER, ENGLAND - NOVEMBER 01:  A sign is seen close to the construction site of the Hinkley Point C nuclear power station being constructed near Bridgwater on November 1, 2017 in Somerset, England. Since the go-ahead to construct the Hinkley Point C nuclear power station by EDF Energy, was given in October 2016 it has become one of the largest construction sites in Europe with around 2,000 workers on site every day. The two new reactors, Britain's first power plant in 20 years and being built adjacent to the existing Hinkley Point A and B nuclear power stations next to the Bristol channel, are planned to be switched on in the middle of the next decade and is hoped will provide 7percent of the UK's electricity. In July, EDF announced its total cost was likely to rise by £1.5bn to £19.6bn and could be delayed by up to 15 months.  (Photo by Matt Cardy/Getty Images)
Fotó: Matt Cardy/Getty Images

Bár a politikai környezet Nagy-Britanniában és Magyarországon más, a Guardian részletes cikke alapján érdemes megnézni, milyen körülmények között fog majd megépülni a britek Paks II-je, a Hinkley Point C.

Évtizedes álom

Amint az a nevéből is kiderülhet, az új bridgwateri atomreaktor a harmadik lesz a településen. A Hinkley Point A-t 1965-ben adták át, majd azt követte a B-reaktor 1976-ban. Előbbi egészen 2000-ig működött, míg utóbbit a tervek szerint 2023-ban fogják lekapcsolni. Más kérdés, hogy addigra nem is biztos, hogy a helyükbe lépő C-reaktor elkészül, ugyanis egyelőre 2025-re tervezik az indítását, holott korábban már azt is megígérték, hogy már 2017-ben már az ott termelt energia segítségével süthetik meg a karácsonyi pulykát a környékbeli lakosok. Nagy-Britanniában 1995 óta nem épült új atomerőmű, és fennáll a veszély, hogy mire tényleg elkészül, az atomenergia jócskán elavult technológiának fog számítani.

Pedig nem egy hirtelen kigondolt ötletről van szó, a bővítés ötlete már a ’70-es, ’80-as években felmerült. Margaret Thatcher 1987-es kormányra kerülése után rögtön nekiláttak az energiaszektor privatizációjának, ám az gyorsan kiderült, hogy az atomerőművek senkinek sem fognak kelleni, így azok egyelőre állami tulajdonban maradtak. A ’90-es évek közepén a modernebb atomerőműveket átvette a British Energy (BE) nevű magáncég, de kijelentették, hogy anyagilag nem éri meg nekik felhúzni a Hinkley Point C-t.

Aztán 1996-tól kezdve a BE-ben egyre több pénzügyi probléma támadt, mígnem 2003-ra olyan rossz helyzetbe került, hogy 2002-ben a kormánynak kellett kisegítenie 3 milliárd fontos (1000 milliárd forint) befektetéssel.

HINKLEY POINT, ENGLAND - AUGUST 1: Dials on the wall of the control room that once indicated power output now point to zero in Hinkley Point A Nuclear Power Station on August 1 2006 in Hinkley Point, Somerset, England. Construction at the twin reactor Magnox nuclear power station started in 1957 and it generated electricity from 1965 until its closure in 2000. Prime Minister Tony Blair has called for the construction of more nuclear power stations to replace the ones that have or are due to be de-commissioned and to help meet the UK's target for cutting harmful greenhouse gases. (Photo by Matt Cardy/Getty Images)
Fotó: Matt Cardy/Getty Images

Egy, a Tony Blair második miniszterelnöki ciklusa idején készült, 2002. februári kormányzati jelentésben arra jutottak, hogy ha épül is új atomerőmű Nagy-Britanniában, azt a magánszférának kell megvalósítania, mert az államnak nem éri meg. Egy évvel később minden arra mutatott, hogy a C-reaktor soha sem fog elkészülni, aztán 2006-ra éles fordulatot vett az ügy, és hirtelen nagyon fontos lett a Hinkley Point kibővítése.

Hatékony PR-munka

A Guardian a pálfordulást az atomlobbi sikeres PR-munkájával magyarázza. A korábbi politikusokat is magában foglaló lobbisták csoportja minden platformon a „nukleáris reneszánsz koráról” beszélt: a 2003 és 2006 folyó reklámhadjárat egyik fő üzenete az volt, hogy a megújuló energiaforrások megbízhatatlanok, a tengerentúli gázimport pedig politikai szempontból sérülékennyé teszi az országot. 2006 júliusában aztán egy kormányzati dokumentumban is arról írtak, hogy új atomerőművekre van szükség ahhoz, hogy tiszta és főképp elegendő energia legyen a jövőben. A Greenpeace rövidesen pert indított a kormány ellen a programban leírtak miatt.

Ugyan a bíróság a környezetvédőknek adott igazat és kimondta, hogy a dokumentum félrevezető és tele van hibákkal, és a Blair-kormány elfogadta az ítéletet, de közölte, hogy az nem lesz hatással a C-reaktorral kapcsolatos tervekre.

2007 júniusában Tony Blairt Gordon Brown váltotta a miniszterelnöki székben. Érdekes véletlen, hogy az új kormányfő fivére, Andrew Gordon ebben az időszakban a francia energiaipari óriásnak, az EDF-nek volt a kommunikációs igazgatója, bár Gordon Brown tagadja, hogy a testvérével bármikor is beszéltek volna az energiapolitikáról. Mindenesetre a 2008-as gazdasági válság kirobbanása után a magáncégek, mint például az E.ON sorra kihátráltak az új reaktor finanszírozásából és az egyetlen megoldásnak az tűnt, hogy a kormány eladja a részesedését a British Energyben. Az EDF is bejelentkezett és nyert.

De milyen áron?

A Hinkley Point C kritikusainak egyik fő érve a beruházás ellen, hogy a brit kormány rendkívül előnytelen üzletet kötött. Ennek főként az az oka, hogy mindenképpen véghez akarták vinni az építkezést, és ehhez bármilyen megoldásra hajlandók voltak. A vége az lett, hogy a kormány megegyezett az EDF-fel egy fix árban a C-reaktor működésének első 35 évére vonatkozóan. 2012-ben ez 92,5 angol font volt megawattóránként, amely az infláció arányában növekedhet.

Vagyis ha az áram piaci ára ennél alacsonyabb lesz, akkor a kormány kénytelen lesz kifizetni a különbözetet az EDF-nek, hogy az mindenképpen hozzájusson a szerződésben kikötött pénzéhez. A különbözetet pedig az áramfogyasztók fogják állni, azok is, akik nem is Hinkley Pointból kapják az áramot: ráterhelik a villanyszámlájukra.

És ehhez jön még az is, hogy a megújuló energiaforrások, mint a szél- vagy napenergia által termelt áram ára egyre csökken, míg a C-reaktor építési költsége egyre emelkedik, cikkünk írásának időpontjában az eredetileg tervezett ötszöröse.

BRIDGEWATER, ENGLAND - AUGUST 8:  Aerial photograph of the nuclear site at Hinkley Point located 13 miles north of Taunton on the southern bank of the Bristol channel on August 8, 2017 in Bridgewater, England.  (Photograph by David Goddard/Getty Images)
Fotó: David Goddard/Getty Images

Az EDF-nek fizetendő összeg annyira magasnak tűnt, hogy az Európai Bizottság (EB) is vizsgálódni kezdett és megállapította, hogy a fix ár valóban igazságtalan az EDF versenytársaival szemben. Az is kiderült, hogy amikor a kormány 2012-ben a fix árról tárgyalt az EDF-fel, megbízták a LeighFischer tanácsadó céget a beruházás költségvetésének kiszámolásával. Azt már 2017-ben hozták nyilvánosságra, hogy

a LeighFischer annak a mérnöki tevékenységgel foglalkozó Jacobs-csoportnak a tagja, amely 2012-ben, a tárgyalások idején éppen az EDF-nek dolgozott.  

A 2014-ben kiadott jelentésében a bizottság azt is nehezményezte, hogy a brit kormány állami garanciát vállal az EDF által a beruházásra felvett piaci hitelekre is. Az EB végül engedélyt adott a beruházásra, Ausztria azonban annyira felháborodott a döntés ellen, hogy bíróság elé viszi az ügyet.

A Guardian helyszínre látogató újságírója szerint a jövendőbeli reaktor helyén jobbára nagy sártenger van és a környékbelieket az építkezésre elkalauzoló idegenvezetők szerint is csúszik a kivitelezés. Pedig 2015-ben újabb befektető lépett a színre. A kínai állami tulajdonban álló CGN nevű cég 2 milliárd fontos befektetésével megszerezte a tulajdonjog egyharmadát. A segítség jól jön, ugyanis a nehéz terepen még a betonalap lefektetése sem megy egyszerűen, a kínaiak pedig a szakértők szerint nagyon értenek a bonyolult építőipari munkákhoz. Az árát pedig majd az eljövendő generációk fizetik meg.

Kiemelt kép: Matt Cardy/Getty Images

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2014. június 2.
Az Országház felújított alsóházi ülésterme 2014. június 2-án.
MTI Fotó: Beliczay László
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.