Gazdaság
Paks, 2016. október 13.
Átrakógép Pakson, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában 2016. október 13-án. A tároló öt moduljában több mint nyolcezer, a paksi atomerőműben elhasznált fűtőelemet helyeztek el, a most megépült hatodik modul az atomerőmű szomszédságában, de a szükséges engedélyezés még hátravan.
MTI Fotó: Sóki Tamás

Politikai döntés született Brüsszelben a paksi bővítésről

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2017. 11. 22. 11:53

Korábban a témában:

Az Európai Bizottság (EB) tisztségviselői segítették Magyarországot abban, hogy az EB jóváhagyja nukleáris energiaszerződésének megkötését a Roszatommal – írta a Politico belső dokumentumokra, bizottsági levelezésekre hivatkozva, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője kért ki az EB-től, és adott át a lapnak.

A lap azt írja, hogy az általuk is ellenőrzött dokumentumok alapján Brüsszel politikai döntést hozott a paksi bővítés engedélyezéséről.

A lap felidézi: az EB 2016 novemberében szüntette meg a kötelezettségszegési eljárását Magyarországgal szemben, amiért 2014-ben nem írt ki nyílt nemzetközi tendert a paksi bővítésre. A bizottságnak egészen eddig az időpontig nagyon komoly kételyei voltak a beruházással kapcsolatban, erről is tanúskodnak a most nyilvánosságra hozott belső dokumentumok.

Az uniós versenyszabályok szerint ugyanis nem lehet egy harmadik, vagyis EU-n kívüli piaci szereplőt verseny nélkül, az európai szereplők kizárásával beengedni az európai piacra, márpedig a Roszatom esetében ez történt. Végül az EB a kötelezettségszegési eljárás lezárása mellett döntött, cserébe azt az ígéretet kapta a magyar kormánytól, hogy az építés további szakaszaiban betartják majd az uniós közbeszerzés szabályait.

Jávor Benedek úgy értékelt a lapnak, hogy az EB egyértelműen politikai döntést hozott, és utólag próbáltak hozzá érveket találni.

Lucia Caude, az EB szóvivője nem értett egyet azzal, hogy a döntést úgy alakították ki, hogy megfeleljenek a politikai igényeknek, mondván, az ilyen jogsértési eljárás során az új érvek megfontolása “egyáltalán nem kivételes”. “Bármilyen összeesküvés-elméletre vagy az indokolatlan beavatkozásra vonatkozó állítás nem megalapozott” – mondta Caudet kedden a lapnak.

Változó védekezési stratégia

A magyar érv, miszerint csak a Roszatom képes technológiailag megépíteni az erőművet, két évvel a paksi bővítésről szóló megállapodás után merült fel, először 2016 januárjában. Legalábbis ez derült ki a dokumentumokból, írták. A kormány nemzetközi szóvivője szerint kezdettől fogva sok érv merült fel, egyik a technológiai, mondta a Politicónak kedden.

AppleMark
Brüsszel kisegítette a magyar kormányt Brüsszel ellen
Paks II az uniós akadékoskodás miatt akadozik, például zavarta Brüsszelt, hogy pályáztatás nélkül építhetik az oroszok. Nem nagyon volt jó ellenérve a magyar kormánynak, de váratlan helyről jött a segítség.

A Népszava – részben a Politico cikkére hivatkozva – azt írja, hogy a kormány két évig az itthoni kommunikációban is hangoztatott érvet képviselte: azért nem írt ki nyílt versenytárgyalást, mert valójában nem új megállapodást kötött, hanem még a Szovjetunióval 1966-ban aláírt nukleáris együttműködési egyezményt hosszabbította meg.

A Népszava azt írja: a rendelkezésre álló adatok szerint, Günther Oettinger volt uniós energiaügyi biztos – az illegális lobbista, Klaus Mangold közvetítésével – adta a tippet a magyar kormánynak, hogy hivatkozzanak inkább a technológiai kizárólagosságra, vagyis arra, hogy Paks I-hez illeszkedő reaktorblokkokat kizárólag az oroszok tudnak szállítani.

Jávor Benedek: az Európai Bizottság félretolta a jogot

Az európai parlamenti képviselő friss blogbejegyzésében azt írja, hogy az általa kikért dokumentumokból az derül ki, tisztán jogi szempontból a technológiai érv sem állta meg a helyét. A dokumentumok szerint négy lehetséges megoldási javaslatot sorolt fel a brüsszeli adminisztráció a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban. Ezek közül az első, hogy ragaszkodva a jog betűjéhez és szelleméhez, mivel a magyar eljárás sérti az uniós jogot, folytatni kell a kötelezettségszegési eljárást. Felvetik annak a lehetőségét is, hogy elfogadják azt, hogy csupán későbbi szakaszban lesznek nemzetközi, nyílt tenderek, azonban ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy ez nincs összhangban az európai joggal. Végül olyan politikai alapú hibridmegoldást is javasolnak, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén (nevezetesen nyílt közbeszerzéseken európai cégek beengedésével a projektbe) eltekint a jog szigorú betartásától. Az EB végleges döntése alapján, Jávor szerint szinte biztosan nem teljesíthető a kormány másik Pakssal kapcsolatos ígérete, miszerint az építésben 40 százalékos lesz a magyar beszállítók aránya. Ha ugyanis 55 százalékban nyílt tendereztetés lesz több európai résztvevővel, a hazai cégek nem számolhatnak ekkora sikerességi rátával, írta a képviselő.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

EINDHOVEN, NETHERLANDS - OCTOBER 22:  Balazs Dsudzsak of PSV Eindhoven battles for the ball with Mathieu Valbuena of Marseille during the UEFA Champions League Group D match between PSV Eindhoven and Marseille at the Philips Stadium on October 22, 2008 in Eindhoven, Netherlands.  (Photo by Paul Gilham/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.