Külföld
Caracas, 2017. április 27.
Nemzetiszínű zászlót visz egy tüntető a Nicolás Maduro elnök vezette szocialista kormány elleni tiltakozáson, Caracasban 2017. április 26-án. (MTI/EPA/Miguel Gutierrez)

Negyvennégy ellenzékit engedtek ki a börtönből Venezuelában, mert drága az ellátásuk

24.hu
24.hu

2017. 12. 26. 05:59

Negyvennégy ellenzékit engedtek ki a börtönből az utóbbi három napban Venezuelában a legfőbb venezuelai végrehajtó hatalom, a szinte kizárólag Nicolás Maduro államfő híveiből álló alkotmányozó nemzetgyűlés javaslatára – közölte hétfőn Alfredo Romero, a Foro nevű venezuelai emberi jogvédő szervezet vezetője.

A szervezet által politikai foglyoknak nevezett ellenzékieket december 23. és 25. között engedték szabadon.

Romero ugyanakkor emlékeztetett, hogy a nagylelkűnek tűnő lépéssel a hatóságok akkor is csak a venezuelai politikai foglyok 16 százaléka nyerte vissza szabadságát, 227-en még mindig rabságban vannak. Közölte azt is, hogy a kormány

valójában azért “kegyelmezett” meg az ellenzékieknek, mert drágállja ellátásukat. 

Az alkotmányozó nemzetgyűlés eredetileg 80 bebörtönzött kormányellenes aktivista szabadon bocsátására tett javaslatot. Köztük vannak olyanok, akiket 2014-óta, a 43 halálos áldozattal járó kormányellenes tüntetések nyomán tartanak fogságban, valamint olyanok is, akiket a 125 halálos áldozatot követelő 2017-es tavaszi megmozdulások során vettek őrizetbe.

A politikai ellenzék múlt héten fordult azzal a kéréssel Maduróhoz, hogy jóindulatának jeléül engedjen szabadon politikai foglyokat még karácsony előtt.

Venezuela az ország történek legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a parlamentben a legutóbbi választásokon. Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan, de szinte teljesen megvonta a népképviselet minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek. Az ellenzék pedig népszavazást szervezett, amelyen a 7,6 millió résztvevő 98 százaléka a nemzetgyűlést összehívása ellen foglalt állást. Április óta folyamatosak a gyakran erőszakba torkolló utcai tüntetések a dél-amerikai országban.

Maduro állítása szerint tavaly március óta folynak megbeszélések a kormány és az ellenzék között, hogy valamely módon kiutat találjanak az országot fojtogató válságból. A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon több mint 500 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy azok indulhassanak a választásokon.

(MTI)

Kiemelt kép: MTI/EPA/Miguel Gutierrez

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Visegrád, 2017. február 15.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett tanácskozására Visegrádon 2017. február 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Feketemunkás a Fidesz kereskedelempolitikusának cégében

Kommentek

Visegrád, 2017. február 15.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett tanácskozására Visegrádon 2017. február 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.