Nagyvilág
Greek students burn an European Union flag outside the parliament as they demonstrate against the planned "Athina" overhaul of the Greek university system voted in the parliament on March 28, 2013. Greece's coalition government plans to merge or close a number of higher education faculties in the new academic year in order to save funds.   AFP PHOTO / ARIS MESSINIS / AFP PHOTO / ARIS MESSINIS

Utál a magyar Európában és Magyarországon élni

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

újságíró. 2017. 12. 21. 15:58

Európa jövőjével foglalkozott a nagy őszi kutatás, ami egyfelől siralmas, másfelől reménykeltő képet festett a magyar lakosság lelki állapotáról. Az unió a közvélemény szerint jó irányban halad, de több szolidaritásra és kisebb munkanélküliségre van szükség.
Korábban a témában:

Grandiózus közvélemény-kutatást készített az Európai Unió tagállamaiban az Európai Bizottság az ősszel, ezt most publikálták. Az Európa jövője című, a kutatás alapján készült jelentés számunkra azért különösen érdekes, mert az emberek társadalmi elégedettségét is lemérték, és ebben bizony nem szerepelt fényesen Magyarország.

Megkérdezték az európaiakat, mik az unió főbb értékei, a legtöbb ember szerint a demokrácia, emberi jogok és jogrend iránti tisztelet (31 százalék), utána a gazdasági, ipari és kereskedelmi ereje az EU-nak (30%), majd a tagok közti jó viszony következik (25%). A magyar válaszadók az EU gazdasági erejét tartották a legfontosabbnak, 30 százalékuk választotta ezt.

Kihívások a tömb előtt

Az unió legfőbb kihívásának a munkanélküliséget jelölték meg (39%, sokkal kevesebb mint a legutóbbi felmérésben), aztán a társadalmi egyenlőtlenségek következnek (36%), harmadikként pedig a migráció (34%). A kormánypropaganda megtette a hatását, a magyarok zöme, 52 százaléka szerint a migráció a legnagyobb gond (ennél többen csak az igazán érintett Máltán és a hasonlóan migránsellenes cseheknél gondolkodtak így).

Forrás: Future of Europe – Social issues. Survey requested by the European Commission, Directorate-General for Communication and co-ordinated by the DirectorateGeneral for Communication, 2017.

Hogy mire kell az EU-nak helyezni a hangsúlyt, hogy megfeleljen a globális kihívásoknak? A többség (45%) szerint a szociális egyenlőség és szolidaritás szükséges, 35 százalék a környezetvédelmet említette, a harmadik helyen (23%) pedig a fejlődés és innováció áll. A harmadik verzió mindössze három tagállamnál lett első, Magyarországon, Olasz- és Lengyelországban.

Felmerült a kérdés, a 2030-as Európai Unióban a szolidaritás legyen az erősebb vagy az egyén védelme, az individualizmus. Az elsöprő többség, 62 százalék szolidáris Európát akar, 13 százalék individualizmust, 18 százaléknak mindkettő fontos. Érdekes, hogy az eurózónában élőknek sokkal fontosabb a szolidaritás. Magyarország a kevésbé szolidáris, 56 százaléknyian vagyunk azok, és csak négy tagállam önzőbb náluk (köztük kiemelten a németek), 25 százalékunk szerint az egyén a legfontosabb. A jó jel, hogy Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb arányban a szolidaritást választók aránya 2012-höz képest.

Boldogság, gyere haza

Alapvetés, hogy az európaiak 91 százaléka elégedett a családi életével, 64 százalék pedig a munkájával. 89 százalék boldog amiatt, mert abban az országban él, ahol, 78 százalék pedig azért, mert az unióban lakhat. A magyarok a végén kullognak a családi boldogsággal, hátulról a hatodikak vagyunk 84 százalékkal. A munkánkkal viszont aránylag ki vagyunk békülve, a 66 százalékos elégedettségi mutató a középmezőnybe jó (a tökutolsó görögöknél 37 százalék az arány).

És most jön a legdöbbenetesebb adat, ami miatt a mindenkori komplett magyar elitnek nagyon el kéne gondolkodnia: abszolút utolsók vagyunk Európában abban, hogy mennyire vagyunk boldogok attól, hogy az országunkban lakhatunk.

Mindössze a magyarok 62 százaléka örül ennek, még a 66 százalékos bolgárok és 67b százalékos románok is megelőznek. A toplista egyenesen fájdalmas (bár tény, hogy gazdag országokat tartalmaz): a dánok 99, az írek 98, a hollandok 97 százaléka elégedett lakhelyével. Még keményebb adat, hogy az élmezőnyben vagyunk a fejlődést illetően: 2012-höz képest 26 százalékkal többen örülnek annak, hogy Magyarországon élhetnek, a tendencia legalább jó.

Forrás: Future of Europe – Social issues. Survey requested by the European Commission, Directorate-General for Communication and co-ordinated by the DirectorateGeneral for Communication, 2017.

Hiába ömlenek úgy az uniós támogatások Magyarországra, mintha pénzügyi gátszakadás lett volna, valószínűleg a kormány retorikája miatt mi utálunk legjobban az EU-ban élni, 57 százalékkal ebben is utolsók vagyunk.

Megelőztük ezzel az 57 százalékos, örök elégedetlen cseheket és a 62-62 százalékos románokat és görögöket. Az élbolyban a luxemburgiak (97%), az írek (94%), valamint a hollandok és dánok (92%) vannak. Magyarország amúgy e téren is sokat fejlődött, 26 százalékkal többen örülünk az uniónak, mint öt éve.

Legyen Brüsszel vízfej?

Felmérték még, a szabadpiaci gazdaságnak magas fokon kell-e támogatnia a szociális védelmet (83 százalék szerint igen), hogy az ember országában mindenkinek van-e esélye sikeres életet élni (51 százalék szerint igen, bár a magyarok csupán 30 százaléka látta így), hogy hol van szükség közös EU-s döntéshozatalra leginkább (terrorellenes harc, demokrácia és béke reklámozása, környezetvédelem), hogy hangolják-e össze a tagállamok a szociális jóléti rendszereiket (64 százalék szerint igen, a magyaroknál ráadásul 86 százalék szerint igen).

Forrás: Future of Europe – Social issues. Survey requested by the European Commission, Directorate-General for Communication and co-ordinated by the DirectorateGeneral for Communication, 2017.

Szóba került még, hogy az európaiak 66 százaléka szerint az unió jóféle jövőt nyújt az európai fiatalságnak, aminek bonyolultabb jövője lesz, mint a mostani munkaképeseknek. Az EU jövője szempontjából 52 százalék szerint az összevethető életminőségek a legfontosabbak, messze mögötte az összehasonlítható oktatási standardek, majd az EU jól meghatározott határai következnek.

Ez amúgy a hetedik Európa jövője jelentés volt, aminek adatfelvételét szeptember 23. és október 2. között végezték az unió 28 országában. A jelentőségét növeli, hogy az unió Szociális Pillérét nemrég fogadták el, ennek alátámasztása és megalapozása a jelentés. A magyarországi felmérést egyébként a TNS Hoffmann végezte 1050 fő megkérdezésével.

(Kiemelt kép: AFP/Aris Messinis)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

FC Porto coach Jose Mourinho smiles during his press conference, 25 May 2004 at the press center of the the Arena AufSchalke stadium in the western town of Gelsenkirchen, one day before the Champions' League footbal final opposing French AS Monaco football team to Portugal's FC Porto.     AFP PHOTO  MIGUEL RIOPA (Photo by MIGUEL RIOPA / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.