A 77 milliós Irán a világ egyik legfiatalabb társadalmával rendelkezik, az összlakosság csaknem kétharmada harminc év alatti, tehát az 1979-es iszlám forradalom után született. Az irániak többségének, azaz a fiataloknak, elege lett a több évtizedes nemzetközi elszigeteltségből, ezért is választották meg fölényes többséggel újra államfőnek a reformista Haszán Róhanit, aki a „nyugati nyitás”, elsősorban az Európához való közeledés politikáját képviselte – mondta a 24.hu-nak Papp Anita Teheránban élő üzletasszony, akit arra kértünk, hogy első kézből számoljon be az iráni választásokról. (Papp Anita a teheráni Open Iran nevű szervezet nemzetközi igazgatója, korábban készítettünk vele egy interjút az iráni társadalmi-gazdasági változásokról, amit itt olvashat el.)
Bezárkózók és nyitottak
Iránban különleges szerepe van a kampány ideje alatti élő televíziós választási vitának, amit két fordulóban közvetít az iráni köztévé. Papp szerint az idei választás nagy újdonsága volt, hogy a közösségi média felülírta a jelöltek televíziós vitáját, és ez jelentős részben eldöntötte az eredményeket. Például amikor a keményvonalas, fundamentalista jelölt, korábbi teheráni polgármester, Mohammad Ghalibaf a fiatalság támogatójaként állította be magát a televízióban, azonnal cáfolták szavait a közösségi médiában, hogy korábban hány botütést is szabott ki a fiatalokra.
A Telegram és az Instagram szabadságáért maga Róhani, a reformista jelölt is többször szót emelt, ellentétben a konzervatív jelölttel, aki általában tovább korlátozta volna az internetszolgáltatást Iránban. Az élő televíziós vita alatt a mindkét oldalon elhangzó kijelentésekre, ígéretekre, rágalmakra a közösségi oldalakon keresztül szinte azonnal milliók reagáltak, amely vitát egyértelműen a reformisták nyerték meg.
Nagy a munkanélküliség
A vita második fordulóján Ghalibaf volt főpolgármestert olyan mértékű társadalmi megszégyenülést élt meg, hogy visszalépett az indulásról, és a neki szánt szavazatokról, a másik fundamentalista jelölt, Ebrahim Raisi javára, mondta Papp. További fontos eleme volt a kampánynak a munkahelyteremtés kérdése. Idén a fundamentalisták magasabb munkanélküli-segélyt ígértek, míg a Haszan Róhani vezette reformisták azzal kampányoltak, az embereknek több munkahely kell, nem segély. Irán erősen mezőgazdasági ország, de a kőolajból, illetve földgázból van a fő bevételük. Az egyik legnagyobb probléma a diplomás fiatalok nagyarányú munkanélkülisége, és a külföldre vándorlás, főként USA-ba, Kanadába, Németországba, Franciaországba.
A másik ok, amiért a reformisták nyertek, Papp Anita szerint, az attól való félelem volt, hogy nehogy visszatérjenek a szélsőséges, radikális iszlám képviselői. Nagyon sokan úgy is Róhanira szavaztak, hogy nem feltétlenül elégedettek az eddig elért eredményekkel, főleg ami Irán gazdaságát illeti, viszont egy újabb radikális rezsim négy éves uralmától való félelem, „a bezárkózás politikája” őket is kimozdította, mondta. Idén 42 millióan szavaztak, ami abszolút rekordnak bizonyult a választások történetében, ebből 24 millióan a reformista jelölt Róhani kapta a legtöbb szavazatot.
A jelszó: nyitott Irán
Khamenei Ajatollah, a legfőbb vallási vezető, az idei választások alkalmával is kiemelt szerepet vállalt. Jellemző momentum volt, hogy a volt elnököt, a radikális Mahmúd Ahmadinezsádot nem engedte indulni a választásokon. Bár ő ennek ellenére jelöltette magát, az Őrök Tanácsa, Irán legbefolyásosabb politikai testülete, szintén visszautasította, és a „nem kvalifikált” jelzővel illette, így végül nem is indulhatott. Másrészt Khamenei a maga módján letette a voksot a reformista jelölt mellett, amikor egy lila színű gyűrűvel az ujján adta le szavazatát, amely Róhani választási színe volt, mondta Papp.
Iránban a lakosság többsége nagy reményeket fűz a nyugati nyitáshoz. Az emberek gazdasági és üzleti fellendülést prognosztizálnak, szinte minden szektorban, mondta Papp Anita. Róhani is ezzel kampányolt, négy éves elnöki programjának folytatását ígérte: további gazdasági és társadalmi reformokat, az atomenergia-megegyezéshez való ragaszkodást a nyugati szankciók feloldása érdekében, illetve azt, hogy a világban megváltoztatja az iszlámról kialakult negatív képet, a síta reneszánsz szellemében.
Arra a kérdésre, hogy miként ítélik meg az irániak Donald Trump, amerikai elnököt, Papp Anita azt válaszolta, hogy az elején nem akarták elhinni, hogy őt választotta meg az amerikai nép, azt gondolták, hogy ez egy vicc. Úgy véli, általános nézet vele kapcsolatban, hogy Trump az „USA Ahmadinezsádja”, azaz borzasztó öntelt, rendkívül kiszámíthatatlan, nulla politikai tapasztalattal, aki a legtöbbet saját országának árthat, mondta. Kérdésünkre, hogy milyen visszhangja volt Semjén Zsolt iráni-magyar atomenergia megállapodásának az iráni sajtóban, azt válaszolta, hogy lényegében semmilyen, ők legalábbis nem hallottak, olvastak ezzel kapcsolatos híreket Teheránban.
