Az exit poll adatok szerint nagy győzelmet aratott az egy hónappal ezelőtt államfővé választott Emmanuel Macron pártja a franciaországi nemzetgyűlési választáson.
Az Ipsos közvélemény-kutató becslése szerint Macron centrista mozgalma 32,2 százalékot ért el, ezzel a várakozások szerint 380-430 mandátumra tehet szert, és abszolút többséget szerezhet a jövő vasárnapi második fordulóban. (A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.)
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,5, az elnökválasztáson második Marine Le Pen-féle Nemzeti Front 14 százalékot kapott, a radikális baloldal 11, míg a májusig kormányzó szocialisták alig 10,2 százalékot értek el. Becslések szerint így a parlament alsóházában eddig több mint háromszáz képviselővel rendelkező Szocialista Pártnak alig 20-35 fős frakciója lesz. A jobboldal várhatóan 85-125 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe, de egy részük már jelezte: támogatja az elnök programját.
France, Ipsos exit poll: Collapse (-8%p) of #LePen‘s far-right FN compared to Presidential election. #legislatives2017 pic.twitter.com/ysOa7QVdej
— Europe Elects (@EuropeElects) 2017. június 11.
Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal és csaknem 11 milliós táborral történelmi sikert elérő Nemzeti Front a becslések szerint nem tud frakciót alakítani, a pártnak maximum tíz képviselője szerezhet mandátumot a második fordulóban. A szélsőjobboldali párt elutasítottsága – a hagyományos, második forduló előtti visszalépések – miatt Le Pen pártjának eddig is mindössze két képviselője volt a nemzetgyűlésben.
A parlamenti választásokon a részvétel hagyományosan alacsonyabb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest, de az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében még soha ennyien nem maradtak távol a nemzetgyűlési választások első fordulójában: a választásra jogosult mintegy 47 millió francia állampolgár alig 49 százaléka járult az urnákhoz.
Macron egy évvel ezelőtt alakult pártja meglehetősen szigorú volt a jelöltek kiválasztásánál, bár korábbi jobbközép és szocialista politikusok is bekerültek jelöltjei közé, a többség a civil szférából érkezett.
Az elnöknek szüksége is van a parlamenti többségre, ez elengedhetetlen reformjai, elsőként a munkajogi reform elindításához.
Franciaországban 2002 óta az elnök és a nemzetgyűlés mandátuma is öt évre szól, a képviselőket alig egy hónappal az államfő után választják meg. Jacques Chiracnak 2002-ben, Nicolas Sarkozynek 2007-ben és Francois Hollande-nak 2012-ben is abszolút többséget biztosítottak a franciák a nemzetgyűlésben a kormányzáshoz. Ugyanakkor a hagyományos jobb- és baloldali megosztottságot Macron azzal már feloldotta, hogy az egy hónapja megalakult kormányába hasonló arányban nevezett ki jobb- és baloldali politikusokat, illetve a civil személyiségeket.
