A német kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás előzetes végeredményét és tiszteletben tartja a török polgárok jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről. Angela Merkel kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter közös közleménye szerint ugyanakkor az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazás
szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdogan elnök számára.
Berlin elvárja, hogy a török kormány “a kemény népszavazási választási kampány után tiszteleten alapuló párbeszédet kezd az ország valamennyi politikai és társadalmi erejével”. A német kormány köszönetet mondott az EBESZ választási megfigyelőinek, “különleges jelentőséget” tulajdonít leendő értékelésüknek.
A kancellár és a külügyminiszter emlékeztettek rá, hogy Michael Link, az EBESZ keretén belül működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) vezetője az előző héten hangot adott a népszavazás fair, méltányos körülményeinek biztosításával kapcsolatos kétségeinek. A szövetségi kormány “emlékeztet” arra is, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság “súlyos kételyeket” fogalmazott meg az alkotmányreform eljárásával és tartalmával kapcsolatban.
Törökország az ET és az EBESZ tagjaként, uniós tagjelöltként a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott koppenhágai kritériumokban a demokratikus intézményrendszerről és az alapvető jogok védelméről lefektetett előírások alapján “köteles” figyelembe venni ezeket a kételyeket. Mindezen kételyekről a “lehető leggyorsabban” politikai megbeszéléseket kell kezdeni Törökországgal kétoldalú, bilaterális szinten, illetve az uniós intézmények és Törökország közötti kapcsolatok szintjén – közölte Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
A CSU keményebb volt
A népszavazás után a Törökországgal kezdett uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgette a bajor Keresztényszociális Unió. Manfred Weber, a párt elnökhelyettese, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF köztelevíziónak azt mondta, hogy az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát. Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az “élethazugságot”, hogy Törökország az EU tagja lehet.
A testvérpárt, az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) EP-képviselője, Elmar Brok, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke azt mondta, még nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot. Viszont ha Recep Tayyip Erdogan török államfő beváltja az urnazárás után tett ígéretét, miszerint első dolga lesz gondoskodni a halálbüntetés visszaállításáról, akkor valóban le kell állítani a tárgyalásokat – tette hozzá a politikus a Die Welt című lapnak nyilatkozva.
A török uniós tagság ügyét kezdettől fogva támogató koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) igyekeznek nem összekapcsolni az EU-tagság és az alkotmánymódosító népszavazás kérdését. Martin Schulz pártelnök-kancellár mindössze annyit közölt a szavazás után, hogy a szoros végeredmény azt jelzi, “Erdogan nem egyenlő Törökországgal”, Németországnak továbbra is tennie kell azért, hogy érvényesüljenek az emberi jogok és a demokratikus elvek Törökországban.
