Az izlandi előrehozott parlamenti választáson leadott szavazatok felének kiértékeléséből az derül ki, hogy az eddigi jobbközép koalíció két pártja biztos nem szerzi meg a többséget. Az előrejelzésekkel és a köztévé felmérésével szemben kisebb támogatást kapott, és csak a harmadik helyen áll az internetes aktivisták által alapított Kalózpárt (Píratar). Az
A részeredmények szerint a favoritnak tartott kalózok a voksok 14 százalékát szerezték meg, de így is a háromszorosára, 9-re növelhetik képviselőik számát. Vasárnap hajnalban az RUV közszolgálati tévé a saját felmérése alapján még azt közölte, hogy a Kalózpárt és a köréje tömörülő erők szerezték meg a legtöbb képviselői helyet (a fenti képen a kalózokat vezető Birgitta Jónsdottir látható).
Az első – 30 százalékkal – az eddigi kormánykoalíció egyik tagja, a jobbközép Függetlenségi Párt. Visszaesett, 10 százalék körüli eredményt ért el a koalíció másik tagja, a liberális Haladó Párt. A második helyen a baloldali zöldek állnak 10 mandátummal.
Lutri, milyen koalíció lesz
Elemzők szerint a részeredmények alapján nehéz lenne megmondani, hogy a hét párt milyen kormányképes koalíciót lesz képes alkotni. Az eddigi koalíció két pártja biztosan nem szerzi meg a többséget, de a Kalózpárt és választási szövetségesei – a Baloldali Mozgalom, a szociáldemokraták és a Ragyogó Jövő nevű tömörülés – sem. Mindkét tábor 28 mandátumra számíthat, miközben az abszolút többséghez 32 helyre lenne szükség a 63 tagú törvényhozásban. A mérleg nyelve így a Függetlenségi Pártból levált Reformpárt (Vidreisn) lehet, ami hét mandátumával mindkét koalíciót hozzásegíthetné a többség elnyeréséhez.
A választások előtti előrejelzések még arról szóltak: szinte biztosra vehető, hogy a csupán négy éve alakult, balliberális, de eléggé heterogén összetételű Kalózpárt a legrosszabb esetben is a második helyen végez, és szövetségeseivel kormányra kerül. A tavaly megszakított uniós csatlakozási tárgyalások folytatását támogató tömörülés az általános elégedetlenségre támaszkodott a kampányban. A hangulatot meghatározta a kormányzó elit érintettsége több pénzügyi botrányban.
Azt hiszi, Izlandon nincs korrupció?
A szavazásra jogosult 246 500 izlandi szombat délelőtt 11 órától éjfélig adhatta le voksát. A legtöbben reformokat szeretnének és azt, hogy a kormány több pénzt áldozzon a kórházakra és az egyetemekre. Ami még ezeknél is fontosabb és sürgetőbb lenne, az a lakosság politikai intézményekbe vetett, már a bankrendszer 2008-as összeomlásakor megrendült és tovább gyengült bizalmának helyreállítása. A nemzetközi offshore-botrányt leleplező panamai iratok Sigmundur David Gunnlaugsson kormányfő bukásához és az előrehozott választások kiírásához vezettek.
(MTI)
