A magyar kvótanépszavazásról beszélgettek vasárnap este a német köztévében, a meghívott vendégek közt volt a berlini magyar nagykövet, Györkös Péter is.
Az Index összefoglalójában azt írja: az ARD műsora „Magyarország nem akar muszlimokat befogadni – Szalonképes lesz-e az iszlámellenesség?” címmel vezette fel a témát. Györkös mellett az osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz, a német Zöldpárt török származású elnöke, Cem Özdemir, a Süddeutsche Zeitung újságírónője, Cathrin Kahlweit, valamint Lamya Kaddo szír származású, Németországban élő valláspedagógus vett részt a beszélgetésben.
A nagykövet azt mondta, a népszavazás nem a menekültek befogadásáról szólt, hanem arról, ki dönthessen a menekültek befogadásáról. Magyarország azt szeretné, hogy maga dönthesse el, kivel akar együtt élni – jelentette ki. Özdemir erre úgy reagált, hogy szuggesztív dolog olyasmiről népszavazást tartani, ami nincs, csak tervezi az Európai Bizottság, miközben a magyar kormány képviselői is részt vesznek az európai döntéshozatalban.
Az osztrák külügyminiszter azonban Magyarország oldalára állt, azt mondta: lehet vitatkozni azon, hogy érvényes volt-e a magyar népszavazás, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon most többen szavaztak, mint annak idején az uniós csatlakozás mellett. Azzal is érvelt, hogy a kvóták a menekülteknek sem jók, ők nem Magyarországra vagy Romániába akarnak menni, hanem Németországba, Ausztriába vagy Svédországba.
Cathrin Kahlweit viszont azt mondta: ő végigkövette a magyar kampányt, elment a kormány által szervezett fórumokra, de ott egyáltalán nem a kvótáról volt szó, hanem arról, hogy Magyarország nem akar idegeneket befogadni, nem akarnak muszlimokat, mert azok „megerőszakolják a nőket”.
A műsorvezető megkérdezte Györköst, hogy ha nem lesznek kvóták, és nem akarják kívülről megmondani, hány menekültet kell befogadni, Magyarország kész lenne-e befogadni muszlim menekülteket. A nagykövet azonban kitérő válaszokkal próbálkozott, utolsó érve az volt, hogy több mint kétezer muszlim egyetemista van Magyarországon, akiknek tanulmányait a magyar állam finanszírozza. Erre a Süddeutsche Zeitung újságírója közölte, hogy a magyar kormány rendezvényein nem erről volt szó, hanem arról, hogy a muszlimok nem tudnak beilleszkedni, nem tudnak írni-olvasni, nincs munkamoráljuk, ellenségesek és nem európaiak.
Sebastian Kurz arról beszélt mindennek kapcsán, hogy komoly probléma a gyűlölet mindkét oldalon, ha a muszlim kisebbséget köszönti a Facebook-oldalán valamelyik ünnep alkalmából, ellepik az oldalát a szélsőjobboldali bevándorlásellenes kommentek, de ha a zsidó kisebbséget üdvözli, muszlim csoportok írnak neki a legdurvább antiszemita megnyilvánulásokkal. Szerinte „a legtöbb, amit tehetünk, hogy ezt megpróbáljuk kontroll alatt tartani”.
