A díjra az Európai Parlament bármely képviselőcsoportja vagy legalább negyven képviselő jelölhet valakit. A legnagyobb képviselőcsoport, az Európai Néppárt, valamint az Európai Konzervatívok és Reformereknek közös jelöltje Musztafa Dzsemiljev, a krími tatárok mára betiltott törvényhozó és kormányzó testületének, a medzslisznek a korábbi elnöke. A tatárok legendás vezetőjét, az emberi jogi aktivistaként is tevékenykedő politikust a hatóságok kitiltották a fekete-tengeri félszigetről, miután Oroszország bekebelezte a Krímet.
A szociáldemokrata frakció az iraki jazidi kisebbség, illetve a szexrabszolgaság áldozatául esett nők jogaiért küzdő Nadia Murád Basít és Lamija Aji Basárt terjesztette fel idén a díjra. A két nő egyike volt azoknak, akiket
Murád Basít a liberális képviselőcsoport külön jelölte.
A zöldek, a radikális baloldal és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája elnevezésű euroszkeptikus frakció közös jelöltje Can Dündarn, a Cumhüriyet című kormánykritikus török lap volt főszerkesztője, akit az újságában megjelent egyik oknyomozó cikk miatt tavaly novemberben őrizetbe vettek a hatóságok, később 5 év 10 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, majd megpróbálták megölni, jelenleg pedig száműzetésben él.
Ilhan Kjucsjuk és 42 másik EP-képviselő Ilham Tohtit, a muszlim vallású kínai ujgur kisebbség jogaiért kiálló egyetemi tanárt tartja érdemesnek a Szaharov-díjra, aki állítólagos “lázító és felforgató tevékenysége” miatt életfogytig tartó börtönbüntetését tölti Kínában.
Az öt jelölt közül az EP illetékes szakbizottságai hármat emelnek majd ki október 6-án. Közülük pedig október 27-én választja ki az EP házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Konferenciája, hogy ki kapja idén a Szaharov díjat, amelyet a decemberi plenáris ülésen adnak majd át. A Szaharov-díjat az Európai Parlament 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítéli oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz és nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben.
