A német kormány szerint a török kormány a várakozásoknak megfelelően reagált a német parlament csütörtöki határozatára, amely népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalomban 101 éve kezdődött örményellenes mészárlásokat, és Berlin abban bízik, hogy nem lesznek további negatív reakciók – mondták pénteken berlini illetékesek.
Sawsan Chebli külügyi szóvivő a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre – Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter előző nap Argentínában tett nyilatkozatát idézve – elmondta, hogy a berlini török nagykövet hazarendelése konzultációra és az ankarai német nagykövetség ügyvivőjének bekéretése a török külügyminisztériumba megfelelt a várakozásoknak.
Rámutatott, hogy Törökország Ausztriával és Luxemburggal szemben is hasonlóan járt el az örmények elleni vérengzések megítélésével összefüggő ügyekben.
Hangsúlyozta, hogy Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, és a két országot rendkívül sűrű és szoros kapcsolatháló fűzi össze. Így a kormánynak az a “nagy reménysége”, hogy a szövetségi parlament (Bundestag) csütörtöki döntése nem befolyásolja hátrányosan a két ország viszonyát.
Steffen Seibert kormányszóvivő Angela Merkel véleményét ismertetve hozzátette, hogy a két ország viszonya mély és baráti kapcsolatokon és közös érdekeken alapul, és ez az alapzat azt is “elbírja”, ha egy kérdésben nem egyeznek a nézetek.
A szóvivő szerint a német kormány igyekszik ösztönözni az örmény-török “párbeszédet és politikai kiegyezést”, méghozzá nem a Bundestag csütörtöki döntése óta, és elismeri, hogy a török fél tett lépéseket az ügyben. Azonban a kölcsönös megértésért mindkét féltől további erőfeszítésekre van szükség, például a vonatkozó török javaslat alapján fel kellene állítani egy történészekből álló közös testületet a történtek tanulmányozására.
A Bundestag csütörtökön a kormánypártok – a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – és az ellenzéki Zöldek közös indítványára minősítette népirtásnak az 1915-ben kezdődött vérengzéseket. Az elsöprő többséggel elfogadott határozatban a Bundestag rámutatott arra is, hogy a Német Császárságnak “szégyenletes szerepe” volt a történtekben, mert diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit “ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek” a megakadályozásáért.
Azt mondták, a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak.
Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék.
