Külföld
Berlin, 2015. szeptember 7.
Angela Merkel német kancellár (j) és Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök az európai menekültválságról tart sajtótájékoztatót a berlini kancellária épületében 2015. szeptember 7-én. (MTI/EPA/Michael Kappeler)

A szerb miniszterelnök keményen odaszúrt a magyaroknak

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2015. 10. 01. 16:54

Szerbia a balkáni stabilitás egyik pillérévé vált – mondta csütörtökön Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésén Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, a Balkán-félsziget politikai helyzetét elemezve.

A menekültválságra utalva Vucic kijelentette: nem érti, hogy “egyesek miért tartják nagy hősnek magukat, mert néhány napra befogadtak 100-200 ezer embert”. “Ez nem nagy ügy egy szervezett állam számára” – jegyezte meg. Úgy vélekedett, hogy Szerbia a menekültválság ügyében nagyon európai magatartást tanúsít, “európaibbat, mint néhány EU-tag”.

A szerb kormányfő a beszédben megerősítette országa EU-integrációs szándékát.

Hoffmann Rózsa, a KDNP országgyűlési képviselője a Vuciccsal folytatott plenáris eszmecsere során modellértékűnek nevezte a nemzeti kisebbségek védelmének szerbiai intézményrendszerét. Elismeréssel szólt arról, hogy a nemzeti tanácsok kiterjedt hatáskörrel rendelkeznek a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak megvédése terén, és hogy ez erős kisebbségi autonómiát eredményez kulturális és nyelvi téren. A magyar képviselő e nemzeti tanácsoknak az oktatás területén játszott szerepéről kért közelebbi felvilágosítást a szerb miniszterelnöktől.

Az ülésszak csütörtök délutáni plenáris vitájában felszólaló Bartos Mónika fideszes országgyűlési képviselő arról emlékezett meg, hogy húsz évvel ezelőtt fogadták el az ET égisze alatt a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt.

“Ez az évforduló arra emlékeztet minket, hogy a nemzeti kisebbségek védelme lényegbevágó a kontinens gazdasági stabilitása, demokratikus értékei, békéje és kulturális sokszínűsége szempontjából” – mondta.

Bartos Mónika felhívta a figyelmet arra, hogy az eltelt két évtized alatt számos új nemzetközi dokumentum született a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban. Indokoltnak mondta, hogy megvizsgálják, lehetséges-e beemelni ezeknek az újkeletű dokumentumoknak a tartalmát magába a keretegyezménybe, amelyet ezáltal tovább lehetne fejleszteni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.