A Foreign Affairs amerikai magazin szerint még tavaly decemberben, egy pénteki napon az a pletyka kezdett terjedni a palesztin elnökről, Mahmúd Abbászról, hogy valamilyen ismeretlen betegség miatt kórházba kellett szállítani. A feltételezett egészségügyi probléma körüli riadalom az egész világot elérte, a közösségi média hemzsegett az elnökről szóló rémtörténetektől és spekulációktól. Később a nap folyamán azonban Abbász egy élelmiszerboltban tűnt fel Ramallahban, ahol kezet rázott a vásárlókkal és kedveskedett a csecsemőkkel. Az elnök nyilvános megjelenését – amire egyébként igen ritkán kerül sor – élőben közvetítették a palesztin televíziós csatornák. Nyilvánvaló volt a hirtelen fellépés üzenete: Abbász remekül van és még mindig az ő kezében van az irányítás. Egy kérdés azonban még mindig nem tisztázódott: mi lesz akkor, ha ez megváltozik?
Fotó: EPA
Öreg mozgalmár
Abbász nemrég töltötte be a 80-at, és láncdohányos hírében áll. A törvény szerinti utódja Aziz Duvaik, a Hamász tagja, a Palesztin Törvényhozó Tanács (a parlament) egyik képviselője. Duvaik jelenleg börtönben ül Izraelben, de még ha ki is szabadulna, akkor sem lenne rá esély, hogy a Hamász parlamenti képviselője vezesse a Palesztin Nemzeti Hatóságot. A palesztin parlament már hét éve nem ülésezett, és Abbász már tíz éve, 2005-től kezdve ül a négy éves időtartamra szóló elnöki székben. A politikai hatalom átadását szabályozó jogszabályok azonban nem igazán lényegesek: Abbász hatalmát egy elnöki rendelet biztosítja Ciszjordániában, a Hamász hatalmát pedig a fegyverek biztosítják a Gázai övezetben. Már szóba kerültek párszor az esedékes elnöki és parlamenti választások, azonban sem a Fatah, sem a Hamász nem szeretné, ha a közeljövőben megvalósulnának.
Tüntetés a Gázai Övezetben. Fotó: Jászberényi Sándor
Az utód a Fatahban van
A jogszabályoktól függetlenül a legvalószínűbb feltételezések szerint Abbász utódja a Fatah soraiból fog kikerülni, és a párt továbbra is uralni fogja a palesztin politikai életet. A lehetséges jelöltek halmaza egyszerre túl nagy és eléggé gyér. Ahogy azt egyszer egy ramallahi tisztviselő tömören megfogalmazta még a múlt évben: “A következő elnök palesztin lesz és patrióta”.
A potenciális utódok kiválasztását a Fatah belső zűrzavara is nehezíti. A 2014 augusztusára kitűzött, hetedik Általános Konferencián kellett volna rendezni a párt ügyeit. Ez lett volna az első jelentős egyeztetés 2009 óta, azonban az eseményt átütemezték az Izrael és Hamász között kirobbanó gázai konfliktus miatt. A következő, 2015 januári időpont már el is suhant felettük, azonban még mindig csak a konferencián részt vevő küldöttek kiválasztásánál tartanak. Az a hír járta, hogy a Fatah Általános Konferenciájának napirendjén szerepelt volna egy alelnöki poszt létrehozása is. A konferencia híján azonban lehetetlen felmérni, hogy jelenleg ki kezében van a hatalom a Fatah vezetésen belül, de ami még fontosabb, hogy így nehezen érhető el, hogy a párt jól szervezett, erős szervezetként funkcionáljon.
Belső káosz
Az omladozó palesztin politikai intézmények működése éles ellentétben áll azzal az állapottal, mint mikor Abbászt kiválasztották az elnöki posztra 2004-ben. Ez volt egyébként a palesztin vezetés utolsó, és egyedüli sikeres megmozdulása Jasszer Arafat halála óta. A Palesztin Felszabadítási Szervezet és a Fatah hierarchiája órákon belül átszerveződött, hogy be tudják tölteni a megüresedett pozíciót és Abbász egyetlen ellenfele, Ahmed Qurei elengánsan viselte vereségét. Mindketten a palesztin nemzeti mozgalom megalapítói közé tartoztak, szinte elkerülhetetlen volt, hogy majd egyszer hatalomra kerüljenek. Jelenleg azonban a Fatahnak nincsenek ilyen hosszú közös múlttal, vagy akár fontos politikai pozícióval bíró konkrét jelöltjei.
Tett róla, hogy ne legyen potenciális utód
Abbász már lassan egy évtizede vezeti a Palesztin Fennhatóságot, közel annyi ideje, mint Jaszer Arafat. Ez idő alatt az elnök gondoskodott róla, hogy egyetlen új vezető se tűnhessen fel a reális utód képében. Ez valószínűleg hasznára vált a helyi szintű politizálás során, mert így könnyebben tudott ellenőrzést gyakorolni az államigazgatási egységekben. Országos szinten azonban rendkívül kártékony lehet. A Palesztin Nemzeti Hatóság nem engedheti meg magának, hogy Abbász székének megüresedése miatt válság üsse fel a fejét, már így is elég nagy a zűrzavar Ciszjordánia és a Gázai övezet közti ellenségeskedés, az életképtelen békefolyamat és a polgárok egyre növekvő elégedetlensége miatt szerte az utcákon és a menekülttáborokban.
Arafat portréja egy falon a Gázai Övezetben. Fotó: Jászberényi Sándor
A palesztin államnak sok mindenre szüksége lenne, hogy életben tudjon maradni: gazdasági lehetőségekre, területi egységességre, természeti erőforrásokra, munkahelyekre, valamint Abbász elnökségét követően a palesztinok és a nemzetközi közösség érdekeit is szolgáló zökkenőmentes hatalmi átmenetre.
