Számos európai országhoz hasonlóan idén Ukrajnában is a pipacs lesz a jelképe a második világháborús megemlékezéseknek, mondta Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.
A kormányfő szerint “ez európai szimbólum, a különböző szalagokat pedig viseljék az Oroszországi Föderációban, amely valamiért azt állítja, hogy ő nyerte meg a második világháborút”.
“Ukrajna egyike a győztes országoknak, az ENSZ egyik alapítója, továbbá emberi és anyagi forrásainak negyven százalékát veszítette el a második világháborúban”, mondta. “Mindezek miatt a legmagasabb szinten fogja az ország megünnepelni idén a második világháború lezárása és a nácizmus fölött aratott győzelem hetvenedik évfordulóját” – szögezte le.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a kabinet több mint 800 millió hrivnyát, azaz mintegy 10,5 milliárd forintot különített el a világháborús veteránok szociális támogatására, amelyet május 1-jéig ki kell fizetni nekik.
Kérte a kormánytagokat, hogy az ülésen hagyják jóvá a megemlékezések programjaira kidolgozott tervet. Ukrajna idén a második világháborús megemlékezéseken végérvényesen szakítani akar a szovjet múlttal. A parlament április 9-én hozott törvényt amelyben a “Nagy Honvédő Háború” kifejezést második világháborúra cserélte le.
Ezen kívül idén nemcsak május 9-én tartanak győzelem napi megemlékezéseket, ahogy eddig, hanem május 8-át – amelyet korábban Ukrajnában nem ünnepeltek – az emlékezés és a megbékélés napjává emelték. Petro Porosenko elnök ezzel kapcsolatban korábban azt mondta, hogy május 8-a ezentúl Ukrajnában a második világháború áldozatainak emléknapja lesz, május 9-én pedig a “túlélőket fogják ünnepelni”.
A “Nagy Honvédő Háború” hivatalos elnevezés a volt szovjet térségben használatos az 1941-1945-ös időszakra. Ezzel azt emelik ki, hogy a szovjet köztársaságok polgárai hazájukként védték az egész Szovjetuniót.
Európa csaknem minden országában május 8-án emlékeznek meg a második világháború befejeződésének napjáról. A volt szovjet térségben, így Oroszországban és Ukrajnában viszont május 9-én ünneplik a győzelem napját. A Németország feltétel nélküli megadását rögzítő dokumentumot Berlinben 1945. május 8-án írták alá, és közép-európai idő szerint aznap 23.01-kor lépett életbe. Ekkor Moszkvában viszont már május 9-e volt.
Az ukrán parlament április 9-én fogadta el azt a törvényt is, amely a Sztepan Bandera – az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) vezetője – által alapított Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA) beemelte az Ukrajna függetlenségért küzdő huszadik századi szervezetek közé. Az UPA a második világháborúban harcolt a náci németek és a szovjetek ellen is. Alapítójáról nevezik az UPA mai tisztelőit banderistáknak.
A mai orosz propagandában a banderista jelző a szélsőjobboldali és neonáci kifejezések szinonimája, ugyanis az az OUN-UPA-t a náci Németországgal kollaboráló szervezetként tartják számon ma is Oroszországban. Moszkvában a törvény elfogadását ezért felháborodással fogadták.
