Nagyvilág
charlie hebdo (charlie hebdo)

Hogyan lett a terroristák célpontja egy francia vicclap?

Már Charles de Gaulle halálát is könyörtelenül kifigurázták: ha viccről volt szó, a Charlie Hedbónál nem ismertek kivételt.

Mostanra teljesen elérhetetlenné vált a francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo honlapja. Eddigi tudásunk szerint tizenkét embert mészárolt le két ismeretlen fegyveres, feltehetően iszlamista szélsőségesek szerdán délelőtt. Nem ez volt ez első terrortámadás a lap történetében. A Charlie Hebdo 2006-ban robbant be a globális köztudatba, miután nemcsak újraközölte a világszerte hatalmas muszlim felháborodást kiváltó, dán Mohammed-karikatúrákat, hanem újakat, ha lehet még provokatívabbakat is készített melléjük.

A Charlie Hebdo (Heti Charlie) 1969-es alapításától kezdve az abszolút szólásszabadságért harcolt, a sokszor maró gúnyba csapó szatíra eszközeivel. A baloldali, liberális beállítottságú lap mindig egyforma vehemenciával esett neki a politikának, a sztároknak és a vallási elfogultságnak, kezdve a katolicizmustól, a zsidóságon át, az iszlámig.

Az ősatyák, Georges Bernier és François Cavanna 1960-ban alapították meg a Charlie Hebdo elődjét, a havonta megjelenő Hara-Kirit. „Bête et méchant” (ostoba és gonosz) egy tömör, olvasói levélben érkező korai kritika nyomán ez lett a lap ikonikus mottója.

Kilenc évvel később, az újság népszerűsége miatt döntöttek a szerkesztők a hetenkénti megjelenés mellett: ekkortól változtatták a nevét Hara-Kiri Hedbo-ra. Az újabb névváltásra már sokkal botrányosabb körülmények között került sor. Néhány nappal Charles de Gaulle halála után, 1970 novemberében, a lapot betiltotta a belügyminiszter, mert az egykori elnök halálán, egy nyolc évvel korábbi, 146 ember halálát követelő diszkótűz emlegetésével viccelődött.

 A 2014. karácsonyi szám címlapja (kép: Facebook)

A névváltoztatással a szerkesztőség megkerülte a tiltó határozatot: az új név Charlie Hedbo lett. A hivatalos sztori szerint, a lap a Snoopy képregényének szerencsétlen hőse, Charlie Brown után kapta a nevét, de mindenki sejtette, hogy valójában a Charles de Gaulle volt az ihlető figura. A nyolcvanas évek elejére azonban az egyre kevesebb előfizető miatt a lap a csőd szélére került, így megszüntették. Majd 1992-ben újraindították.

Az első nemzetközi botrány 2006. február 9-én robbant ki: a Charlie Hedbo “Mahomet débordé par les intégristes” (Mohammedet túlterhelték a fundamentalisták) szlogennel, a címlapján Mohammedet ábrázoló karikatúrával jelent meg. A rajzolt próféta szájába olyan mondatokat adtak, mint: „C’est dur d’être aimé par des cons” (Nehéz, ha ekkora faszkalapok imádnak). A lapszám nemcsak újraközölte a Jyllands-Posten című dán lapban, 2005. szeptember 30-án megjelent karikatúráit, hanem sajátjaival ki is egészítette azokat.

A dán rajzok alapvetően ártalmatlanok voltak: az iszlám fundamentalisták pusztán azért háborodtak fel, mert értelmezésük szerint a vallás szigorúan tiltja a próféta ábrázolását. Erre a Charlie Hebdo munkatársai, a szólásszabadság mellett kiállva olyan rajzokkal válaszoltak, amin már tényleg fel lehet háborodni. A francia nép hozzáállására jellemző, hogy bár számítva a fokozott érdeklődésre, a százezer példányban megjelenő lap Mohammed-számát százhatvanezer példányban adták ki, már a megjelenés napján újabb százötvenezret kellett nyomtatni belőle.

Egy későbbi számban megjelent tizenkét írás az iszlám radikalizmus ellen, mire a francia muszlim szervezetek beperelték a lapot. Arra hivatkoztak, hogy azt állítani, hogy a muzulmánok nem értik a viccet, és egyenlőségjelet tenni a vallás és a terrorizmus közé az szimpla rasszizmus. Veszítettek. Maga Nicholas Sarkozy elnök írt levelet a bíróságnak, melyben a szólásszabadság melletti elkötelezettségét hangsúlyozta. Később utódja  François Hollande is védelmébe vette a Charlie Hedbót, szintén a szólásszabadságra hivatkozva.

 François Hollande a címlapon (kép: Facebook)

„Charia Hebdo” címmel jelent meg a vicclap 2011. november 3-án, utalva az iszlám törvénykezésre, a sariára, melynek nevében asszonyokat köveznek meg. A fejléc szerint a különszám vendég-főszerkesztője maga a próféta: Mohamed volt. A megjelenés előtti éjszakán valaki gyújtóbombát dobott a szerkesztőségre, a lap weboldalát pedig hekkerek tették elérhetetlenné. A támadás után Stéphane Charbonnier (Charb), karikaturista az AP-nek azt nyilatkozta, hogy a támadás hátterében: „Ostoba emberek állnak, akiknek fogalmuk sincs az iszlámról, idióták, akik a saját vallásuk árulói.”

Néhány nappal az után, hogy számos amerikai nagykövetséget ért támadás közel-keleten, 2012 szeptemberében, a Charlie Hebdo ismét Mohammed-karikatúrákat közölt, többek között olyanokat is, amelyeken a próféta anyaszült meztelen. Miután a francia kormány megerősítette intézményei és képviseletei védelmét húsz muszlim országban, a Charlie Hebdo szerkesztőségét is rohamrendőrök vették körül, számítva egy esetleges támadásra. Bár Laurent Fabius, külügyminiszter akkor kritizálta lapot, mert álláspontja szerint nem volt túl intelligens lépés olajat önteni a tűzre, amikor ilyen feszült lelkiállapotban vannak az emberek az iszlám országokban, a szerkesztők azt válaszolták: „Mindenkiről közlünk karikatúrákat hétről hétre, de ezt csak akkor hívják provokációnak, ha prófétával tesszük.”

Nem sokkal kedden délelőtt tizenegy óra után jelent meg az utolsó poszt a Charlie Hebdo Twitter– illetve Facebook-oldalán. A szokás szerint szerdán megjelenő legújabb lapszámot promotálták, egy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vezetőjét kifigurázó rajzzal, amin Abu Bakr al-Baghdadi mellesleg a legjobbakat, és különösen jó egészséget kíván.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.