Vlagyimír Putyin szerint a Nyugat “évtizedek, ha nem évszázadok óta” próbálja korlátozni és bomlasztani Oroszországot megalkuvást nem ismerő támadássorozatával.
Az elemzők kíváncsiak voltak, hogy vajon engesztelő hangot üt-e majd meg az elnök idei évértékelő beszédében, most, hogy az orosz rubel ilyen sokat gyengült és az ország Nyugattal való kapcsolata is mélyponton van az ukrajnai zavargások miatt.
Nagy Oroszország
Putyin nem tűnt békülékenynek. Krími akciói heves védelmével kezdte közel egyórás szónoklatát. “Történelmi újraegyesülésként” beszélt a régió bekebelezéséről, mely olyan fontos Oroszország számára, akár a Templom-hegy Jeruzsálemnek. Úgy látja, ha a krími események nem történtek volna meg, a Nyugat akkor is talált volna rá valamilyen kifogást, hogy Oroszországot megszorongassa. Rámutatott, hogy a 90-es években is szerették volna megtörni az oroszokat a “jugoszláv forgatókönyvet követve”.
Vlagyimir Putyin
Fotó:Europress
“A politikai elszigetelés ötlete nem tegnapi találmány. Már sok-sok éve alkalmazzák országunkkal kapcsolatban… Minden alkalommal, mikor valaki úgy látja, hogy Oroszország erősebb, önálóbb lesz, azonnal ilyen módszerekhez folyamodik.”
Figyelmeztette a Nyugatot, hogy a szankciókkal és a dühös retorikával a tervezettel ellenkező hatást érnek el. “Egyes európai országoknak a nemzeti büszkeség luxusnak számít, de Oroszországnak létszükséglet” – mondta Putyin, hangsúlyozva, hogy értelmetlen fenyegetésekkel élni az oroszokkal való párbeszéd során.
Továbbra is tagadja a katonai beavatkozást
Annak ellenére, hogy a kelet-ukrajnai katonai jelenlét a legfőbb oka a szigorú nyugati szankcióknank, Putyin és tisztviselői továbbra is tagadják a nyilvánvaló tényt, hogy az orosz hadsereg aktív lenne a régióban. Putyin puccsnak nevezte a kijevi eseményeket és azt mondta, Oroszország megmutathatta volna, hogy képes “az igazság és az igazságosság” oldalán harcolva honfitársai védelmére.
A csecsen fővárosban, Groznijban zajló összecsapásokat is érintette, ahol a rendőrség és a fegyveresek harca 16 halálos áldozatot követelt. Putyin lázadóknak írta le a támadókat, akiket szerinte külföldről támogattak. Azt mondta, a hatóságok az ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.
A szankciók a gazdaságot ösztönző tényezők
Beszéde gazdasággal foglalkozó részében a nyugati szankciókat ösztönző erőként említette, melyek serkenteni fogják az ország belső növekedését. Liberálizált szabályrendszert ígért a kisvállalkozásoknak és amnesztiát azoknak, akik visszatérnének Oroszágba a nagy valószínűséggel fekete pénzük társaságában. A tőkekiáramlás már évek óta problémát jelent Oroszországnak, mivel a gazdag üzletemberek előszeretettel tárolják Nagy-Britanniában, Cipruson vagy más külföldi államban a vagyonukat.
“Teljes amnesztiát javasolok annak, aki visszahozza a tőkéjét Oroszországba” – mondta Putyin. “Ez azt jelenti, hogy aki legalizálná a vagyonát, azt garantáltan nem zavarná senki, nem kérdeznénk honnan szerezte a javait, nem faggatnák az adó- és a bűnüldöző szervek sem.”
A kis- és középvállalkozások számára olyan új szabályrendszer tervezését javasolta, amely megszabadítaná őket a korrupt tisztviselőktől. Ha egy cég három éven keresztül minden ellenőrzésen jól szerepelne, azzal a következő háromban nem kell ellenőrzésekre számítania.
Putyin a rubel árfolyama miatt is panaszkodott. Az orosz valuta drámaian zuhant az emúlt hetekben a nyugati szankciók és az olajárak csökkenése miatt. “Tudjuk ki spekulál a rubellel. Vannak azonban szálak, amelyeket mi is meg tudunk mozgatni és itt az ideje, hogy használjuk őket” – mondta az elnök.
A nyugati szankciókat egész beszédében új lehetőségként próbálta feltüntetni. “A nehézségek, melyekkel szembesülnünk kell, új esélyekkel is kecsegtetnek. Készen állunk elfogadni minden kihívást, és győztesként fogunk kijönni belőlük.”
Lelkes taps szakította félbe atyuskát
Szónoklatát gyakran szakította félbe a Kreml által kinevezett kormányzókból és a Kreml-szimpatizánsokból álló közönség tapsa. Bár a lelkesedés mintha kicsit alábbhagyott volna az előző évi beszédekhez képest, valószínűleg az árfolyamzuhanással és a gazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmak miatt.
“Tetszett a beszédének gazdasággal foglalkozó része” – mondta Valentina Matviyenko, az orosz parlament felsőházának szóvivője egy televíziós interjúban, nem sokkal az évértékelő beszéd után. “Nem szabad most pánikba esnünk, meg kell birkóznunk a jelenlegi helyzettel, fel kell gyűrnünk a ruháink ujját és munkához kell látnunk.”
