Napról napra aggasztóbb hírek érkeznek a Közel-Keletről, ahol az Iszlám Állam a nyár óta egyre nagyobb harci sikereket ér el. A terroristák már egy NATO-tagállam, Törökország határait fenyegetik, és arról is hallani híreket, hogy európai terrorcselekmények elkövetését tervezik.
Kérdés, hogy a dzsihádisták tervei megvalósulnak-e. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutató Központjának igazgatója lapunk kérdésére elsősorban azt hangsúlyozta, az Iszlám Állam legfőbb törekvése, hogy minél félelmetesebb legyen, illetve alapvetően egy szunnita államot akar létrehozni. Bár ez számukra mindennél fontosabb, még annál is, hogy Európában, vagy Amerikában robbantsanak, a globális terrorfenyegetettség nőtt. Azzal azonban nem kell számolni, hogy a 2011. szeptember 11-ihez hasonló terrorcselekmények lesznek.
Ennek több oka van. Egyrészt azóta olyan mértékben megerősödtek a terrorelhárító intézmények, a titkosszolgálatok és a megfigyelések módszere, hogy gyakorlatilag bárkit bárhol meg tudnak figyelni, be tudnak azonosítani, le tudnak hallgatni, tudják, hogy mit csinál, miben vesz részt. Ezáltal világszerte sokkal hatékonyabb lett a terrorelhárítás, így jobban tudja csökkenteni a veszélyt, és el tudja fogni a lehetséges elkövetőket. Másrészt – mondta Tálas Péter – egyáltalán nem biztos, hogy akik visszamennek Nyugatra a szíriai és iraki hadszíntérről, terrorcselekményt akarnak és fognak elkövetni.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatói. Fotó: MTI/Kovács Attila
Mi kell egy robbantáshoz?
A világtörténelem legnagyobb terrortámadása a World Trade Center lerombolása volt. Azóta igazán véres terrorcselekmény kettő történt: a 2004. március 11-i madridi vonatrobbantás 191 halálos áldozattal és több mint 2000 sérülttel, illetve a 2005. július 7-i londoni metrórobbantás – ebben 56-an vesztették életüket és mintegy 700-an sérültek meg. Azóta ilyen volumenű robbantások nem voltak, amit Tálas Péter egyebek mellett azzal magyaráz, hogy nem olyan egyszerű egy terrortámadást összehozni. A közhiedelemmel ellentétben például egyáltalán nem olyan egyszerű robbantani egy repülőn, és ezen kívül is vannak védett helyek, egységek.
Amire a terroristáknak leginkább szüksége van egy merénylet elkövetéséhez, az a média figyelme. Akkor „jó” egy terrorcselekmény, ha olyan helyen történik, ahol nemzetközi médiafigyelem övezi. “Ha Afganisztánban, vagy Szomáliában történik robbantás, arra nem kapjuk fel a fejünket Európában” – mondta Tálas Péter. A terroristáknak azért fontos a média, mert egy merénylettel, terrortámadással üzenni akarnak, ez egyfajta kommunikáció is, nyilvánosság kell hozzá. Ebből a szempontból a terrortámadás hatását a média „hangosítja”, erősíti fel. A szakértő egy történelmi párhuzammal érzékeltetve mindezt azt mondta, a középkori asszaszinok (egy mohamedán szekta elnevezése – a szerk.) a zsúfolt piactéren követték el gyilkos akcióikat, nem pedig a sikátorokban.
Hogyan lehet védekezni ellene?
Például azzal: a belbiztonsági szervek vannak annyira hatékonyak, hogy le tudnak csapni a merényletek szervezőire, mint erre legutóbb Ausztráliában volt példa. E mellett egy sor ország készül a jogszabályok szigorítására; bűncselekménynek számít majd, ha valaki egy idegen országban folyó háborúban vesz részt. Azaz jogi következményei lesznek annak, ha valaki harcol a szíriai, vagy az iraki háborúban, utána meg visszatér az országába. Az ilyen embereket számon fogják kérni; az személy, aki több nyugati túszt is lefejezett például olyan célponttá vált, akit meg akarnak semmisíteni, lehetőleg a kamerák előtt – mondta Tálas Péter.
Magyarországon nem kell merénylettől félni
Annak ellenére, hogy magyarok is lehetnek az Iszlám Állam harcosai között, sőt a terrorszervezet tagjai állítólag Magyarországon keresztül is utazhattak, csekély a valószínűsége annak, hogy terrorcselekmény történjen nálunk. Nem valószínű ugyanis, hogy Közép-Kelet-Európa, így Magyarország a terroristák potenciális célpontja lenne. Ennek miértjére Tálas Péter a terroristák számára lényeges helyszínek médiafigyelem szempontjából fontos szerepére utalva azzal válaszolt, „ha én terrorista lennék, biztos meggondolnám, robbantanék-e egy olyan fővárosban, aminek a nevét rendszeresen összekeverik egy szomszédos ország fővárosáéval”.
Fotó: AFP
Az persze, hogy a szomszédos Ausztriában, vagy a közeli Bosznia-Hercegovinában nemrég kapcsoltak le olyan személyeket, akik az Iszlám Államhoz akartak csatlakozni, nyugtalanítónak tűnik. Tálas Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az európai országok lakosságának csak kis részét alkotják muzulmánok, és azokon belül is elenyésző azoknak az aránya, akik az Iszlám Állam oldalán harcolnak. A szakértő szerint ráadásul a nyugati muszlim közösségek kénytelenek lesznek elhatárolódni a szélsőségesektől. „Azt fogják mondani: emberek, ti ezt csináljátok? Nekünk lesz rosszabb ettől, mert velünk szemben fognak erősödni az előítéletek” – mondta Tálas Péter.
A terrorizmus elleni küzdelemmel maga a terrorizmus természetesen nem fog eltűnni. A kutató szerint sokkal inkább az a kérdés, statisztikailag kimutatható mértékben nőnek-e a jövőben a terrorcselekmények.
