Merénylőt védett volna a holland újság

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította annak a holland lapnak a keresetét, amely terrorcselekmények elkövetőit, mint forrásait védte volna.

Korábban a témában:

A Stichting Ostade Blade nevű alapítvány, amely a Ravage (Dúlás) című lap kiadója, azért perelte be a strasbourgi bíróságon a holland államot, mert a hatóságok házkutatást tartottak a kiadvány szerkesztőségében, miután az alapítvány sajtóközleményt tett közzé, amelyben azt állította, levelet kapott egy szervezettől, amely magára vállalta az arnhemi robbantásos merényleteket.

Az informátor maga az elkövető

Az alapítvány az Emberi Jogok Európai Egyezményének az önkifejezés szabadságát garantáló cikkelyére hivatkozott, és azt állította, hogy a holland hatóságok megsértették ahhoz fűződő jogait, hogy megvédje forrásait.

A bírák szerint ugyanakkor a magazin informátora ebben az esetben maga az elkövető, aki ezáltal nyilvánosságra vágyik, és őt nem illeti meg ugyanaz a védelem, mint az újságírók hagyományos forrásait, a kiszivárogtatókat.

“A kutatás, amelynek célja súlyos bűncselekmények feltárása és továbbiak megakadályozása volt, összhangban állt az egyezmény előírásaival, így nem lépte át azt a mértéket, amely egy demokratikus társadalomban bűnmegelőzés céljából szükséges” – áll a bíróság közleményében.

Már megsemmisítették a levelet

A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az újságírókat információkkal ellátó emberek akkor tekinthetők valóban védendő forrásnak, ha olyan információt óhajtanak eljuttatni a nyilvánossághoz, amelyről úgy érzik, hogy az embereknek jogukban áll tudomást szerezniük. Ebben az esetben viszont maga az elkövető volt az értesülés forrása, aki a nyilvánosság figyelmére vágyott, de a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése érdekében névtelen akart maradni. Így nem tekinthető hagyományosan védendő forrásnak, ezért az nem is kérdés, sérült-e a források védelméhez fűződő jog – indokolta a bíróság, hogy miért tekinti elfogadhatatlannak az alapítvány beadványát. A beadvány elutasítása végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet.

Az arnhemi merényletek 1995-ben és 1996-ban történtek. A sajtóközleményt követően végrehajtott házkutatás vizsgálóbírói felügyelet alatt zajlott le, és az alapítvány munkatársaival a hatóságok közölték is, hogy a levelet keresik, de az egyik szerkesztő azt állította, hogy az nincs az irodában. Később az is kiderült, hogy a levelet még a kézhezvétel napján megsemmisítették.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.