Külföld
labor (labor)

Garázsokban készülnek a jövő gyógyszerei

Balla István
Balla István

2013. 05. 19. 15:00

Miközben a gazdag egészségügyi konszernek horribilis összegeket költenek kutatásra és méregdrágán árulják termékeiket, a biopunkok pincékben és garázsokban fejlesztik a jövő olcsó eszközeit.

Végy desztillált vizet, sütőport és ecetet, majd lassan forrald addig, amíg a keverék kémhatása eléri a vér pH-értékét. Ha igazi biopunk vagy, itt nem állhatsz meg, hiszen a garázsban berendezett házi laborban már biológusok, számítógépes szakemberek és feltalálók várják, hogy az általuk fejlesztett eszköz a vért imitáló folyadékban működik-e. Valahogy így dolgozik a jövő biológiai Steve Jobbsa vagy Bill Gatese. Az utalás nem véletlen, hiszen a biopunkok példaképe a korai Szilícium-völgy munkastílusa, ösztönző ereje.

Az USA-ban elindult egy új mozgalom. Nemcsak tudósok és vállalatok hoznak létre laboratóriumokat, hanem amatőrök is, mégpedig a saját garázsukban, konyhájukban. Los Angelesben, Pittsburgh-ben, San Franciscóban, Brooklynban. Gyakran a világ távoli pontjain élő lelkes feltalálók dolgoznak ugyanazon a fejlesztésen.

Egészséget tessék!

Fotók: Shutterstock

A San Francisco-i BioCurious csoport találmánya például egy olyan 3D-nyomtató, amivel növények, állatok, emberek sejtjeit lehet lézertechnikával szövetté összekötni. Abban reménykednek, hogy hamarosan életképes emberi bőrt tudnak „nyomtatni”. A biohackerek a bőrnyomda műszaki tervét már közzé is tették az interneten. Nekik szerencséjük van, mert Peter Thiel (a Facebook egyik kezdeti befektetője), máris egy hat számjegyű összeggel támogatja őket.

Olivia Webb biológus és Tim Cannon programozó, a Grindhouse Wetware csoportnak szenteli minden szabadidejét. (Már a név is sokat sejtet, mintha itt az embert ledarálnák, aztán újrafeldolgoznák). Az ifjú kutatók többnyire saját magukon kísérleteznek. Úgy vélik, csak így nyerhetik meg a nagy cégek ellen a versenyt.

Legújabb találmányuk a Heeled nevű implantátum, amit szerintük hamarosan minden ember viselni fog. A kétszáz dolláros szerkezet folyamatosan méri a szervezet funkcióit, egyelőre a szívverést, a hőmérsékletet, de hamarosan a vérnyomást és a hormonok szintjét is. Az adatokat mobiltelefonon keresztül küldik az internetre, ahol azokat egy szoftver kiértékeli. A feltalálók azt szeretnék, hogy az olyan népbetegségeket, mint a szív- és keringés problémái olyan korán felismerhessék, amikor azt még sikeresen és olcsón gyógyítani lehet.

Cannon jelenleg azon a szoftveren dolgozik, amely személyre szabott SMS-eket küld az implantátum az egészségügyben nem járatos tulajdonosának, mint például: „Fuss többet és egyél kevesebb sajtburgert!”, „ Ezen a héten már eleget cigarettáztál” vagy  „Ha a főúton mész munkába, több stressz ér”.

Háromcentes találmány

Hogy mekkora lehetőség van ebben az új mozgalomban, jól mutatja a most 16 éves Jack Andraka esete, aki tavaly hetvenötezer dollárt nyert egy háromcentes találmánnyal. Az ötlet egy biológiaórán jutott eszébe, de minden ismeretet az interneten kutatott fel hozzá. Egy tesztcsíkot készített, amivel a tüdő-, a hasnyálmirigy- és a petefészekrákot korai stádiumban fel lehet ismerni. Az eljárás kilencven százalékkal megbízhatóbb, százhatvannyolcszor gyorsabb, mindössze öt perc és huszonhatezerszer olcsóbb, mint az eddigi módszerek. Ennek ellenére, amikor a fiú egy labort keresett, ahol kutatók segítségével próbálhatta volna ki a tesztcsíkot, kereken kétszáz visszautasító választ kapott. Végül a Johns-Hopkins egyetem egyik onkológus professzora, dr. Anirban Maitra meghívta a fiút egy beszélgetésre. Jack meggyőzte a professzort, hogy a laborjában dolgozhasson. Az eredmény a 2012. évi Gordon E. Moore-díj.

Vajon miért nem terjedt el az eljárás egy évvel a felfedezés után?

Ha valamelyik gyógyszercég befogadja a találmányt, akkor aligha kerül majd három centbe. Hiszen meg kell fizetni az üzemi eljárást, a további kutatások költségét, az előállítást és a forgalmazást. És persze a patikák is szeretnének az üzleten valamit keresni. Tehát eltűnik a tesztcsík? A gyógyszergyárak elsősorban nyereséget akarnak, ami ezzel az olcsó tesztcsíkkal nehezen érhető el.

Mikor kerül a találmány a piacra és mibe fog kerülni? Még senki nem tudja.

labor (labor)

Csak a nagy cégek ne nyúlják le!

A biopunkok legnagyobb félelme, hogy valaki szabadalmaztatja az általuk fejlesztett eszközöket. A szabadalom ugyanis azt jelenti, hogy meg lehet tiltani, hogy valaki más is foglalkozzon a levédett találmánnyal. A fiatal kutatók úgy vélik, sokkal gyorsabban lehetne eredményt elérni, ha mindenki kísérletezhetne. Ezt az elvet vallja Oliver Medvedik is, aki a Harvard Egyetem mikrobiológiai tanszékén szerzett doktori címet. Bár jól kereső állása volt, szabadabban akart dolgozni, és megalapította a Genspace labort. Célja, hogy mindenki, még amatőrök is lehetőséget kaphassanak a kísérletezésre. Sokan mennek hozzájuk, főként szoftverfejlesztők, biológusok. A képzést olyan képzett szakértők tartják, akik New York egyetemein oktatnak. A Genspace-nél laikusokat képeznek, hogy géneket, azok mutációit és baktériumokat kutassanak.

Medvedik szerint a biohackereket az a vágy hajtja, hogy valami mást hozzanak létre, mint amit már mindenki tud. Természetesen senki nem csinálhat semmi veszélyeset, akkor ugyanis azonnal kidobják a laborból. Mivel eredményeik azonnal a nyilvánosság elé kerülnek, természetesen a többi hacker, sőt az FBI is figyeli a tevékenységüket.

Nagy sikernek ígérkezik az általuk fejlesztett bioszenzor. Ez a kis szerkezet úgy mutatja ki a vízben lévő méreganyagokat, hogy a benne élő, genetikailag megváltoztatott baktériumok megváltoztatják a színüket, amint szennyezett vízzel kerülnek kapcsolatba. Befektetőt már találtak a szerkezet gyártására, és remélik, hogy az eszköz hamarosan elterjed a fejlődő országokban.

Mert egy vakbélműtét egy életre adóssá tesz

Tim Cannon szerint az egészségügyi rendszer lélekölő és ráadásul nyomorba dönti az embereket. Saját példája is ezt mutatja. Tíz éve sürgős vakbélműtétre volt szüksége. Ám hiába volt betegbiztosítása, az nem volt érvényes abban a kórházban, ahol megoperálták. A kórházban töltött napok és a beavatkozás ötvenezer dollárba került. Ezért a mai napig nem vehet fel hitelt.

Sokan az új mozgalom hívei közül politikai aktivisták, tudják, hogy akié a technológia, azé a hatalom is. Felháborítónak tartják, hogy például a Siemens, az egyik legnagyobb orvostechnikai cég évente több mint ezer szabadalmat jegyeztet be, így fékezve a további kutatást.

Sokuk komoly társadalmi kritikát fogalmaz meg. Cannon víziója, hogy az új műszerekkel még azok a társadalmi szerkezetek is megváltoztathatók, amelyek beteggé tesznek. Szerinte hamarosan a főnökünknek is megmutathatjuk a testünk adatait, és közölhetjük „most kevesebbet kel dolgoznom, mert ha így folytatom, az már a szívemet veszélyezteti”. Ráadásul a gép az emberrel szemben nem téved, nem hazudik, nem állít fel hibás diagnózist, nem ámít.

A biohackerek úgy látják, hogy a nagy konszernek fojtják meg azokat a kezdeményezéseket, amelyek kifejlesztésével az emberek felelősek lehetnének a saját egészségükért. Az öregedő társadalmakban pedig az egészségmegőrzést célzó eszközök piaca elképzelhetetlenül sok pénzt hozhat a gyártóknak és a forgalmazóknak.

A biohackerek viszont azt akarják, hogy találmányaikat ne védje szabadalom, azokat bárki továbbfejleszthesse. Mindent a nyilvánosság elé tárnak. Eredményeiket az interneten szabad felhasználásra közzéteszik, nincs igényük sem a profitra, sem a szabadalmakra.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.