XVI. Benedek csütörtökön este, pontban nyolc órakor mond le. Ekkor veszi kezdetét a „sede vacante” avagy interregnum időszaka, amely alatt az egyházat a bíborosok testülete kormányozza. A Római Kúria minden tisztségviselője ettől kezdve automatikusan elveszíti hivatalát, s a Vatikán ügyeit átmeneti „miniszterelnökként” az úgynevezett camerlengo, azaz bíboros kamarás intézi. 2007-es kinevezése óta ezt a hivatalt Tarcisio Bertone bíboros, államtitkár tölti be, aki a pápa után a második legfontosabb személy a Vatikánban.
Március 1-jén a vatikáni posta alkalmi bélyeget bocsát ki a sede vacante idejére. Angelo Sodano bíboros, a „Szent Kollégiumnak” is nevezett Bíborosi Kollégium dékánja pénteken az egyház összes bíborosának levelet küld, amelyben a hétfőn megnyíló „általános kongregációkra” hívja őket.
(Fotók: MTI / EPA / L’Osservatore Romano)
Nem törik össze a gyűrűt
A lemondó egyházfő halászgyűrűjét nem törik össze, ahogyan ezt az elhunyt pápák esetében teszik – jelentette be Federico Lombardi szentszéki szóvivő. Elmondta, hogy XVI. Benedek 2005 áprilisától használt pecsétgyűrűje egyben marad, de magát a pecsétet egy vésővel használhatatlanná teszik. A bíborosok első ülésén össze szokták törni a gyűrűt, az erős pápai hatalom jelképét, amely valaha dokumentumok lepecsételésére is szolgált. Az aktus célja, hogy kizárják a hamisítást. A választás után a camerlengo feladata lesz, hogy az új egyházfő ujjára húzza az új halászgyűrűt.
A kongregációk során a bíborosok meghatározzák a pápát megválasztó konklávé kezdetének időpontját. XVI. Benedek lemondása előtt kibocsátott egy úgynevezett „motu propriót” (saját kezdeményezésű dekrétumot), módosítva az elődje, II. János Pál által 1996. február 22-én kiadott, Universi Dominici Gregis című apostoli konstitúciót. Ebben az előző pápa rögzítette, hogy legkorábban 15 és legkésőbb 20 nap múlva – vagyis jelen esetben március 15. és 20. között – össze kell hívni a konklávét. XVI. Benedek motu propriója felhatalmazza a Szent Kollégiumot, hogy előre hozza a konklávé kezdetének időpontját, ha az összes pápaválasztó bíboros jelen van.
VI. Pál pápa 1970-ben 80 évben rögzítette a pápaválasztó bíborosok felső korhatárát. Ez alapján a XVI. Benedek utódját megválasztó konklávé 117 bíborosból állna, de a jakartai érsek már jelezte, betegsége miatt biztosan nem fog tudni részt venni a pápaválasztó testület munkájában, és még néhány más bíboros részvétele sem biztos.
A konklávé zárt ajtók mögött ülésezik, előre nem tudható időtartammal. Helyszíne a világörökség részét képező Sixtus-kápolna, amelyet február 28. után átmenetileg lezárnak a turisták elől. Michelangelo világhírű mennyezeti freskói alatt a bíborosoknak kétharmados többséggel kell megválasztaniuk az új pápát. Pápaválasztó bíborosnak a konklávén való részvételről lemondani csak különleges indokkal lehet. A szavazások titkosak, bármiféle kiszivárogtatás az egyházból való kiközösítést vonja maga után.
Az új pápa megválasztása
A konklávé első napján egy szavazást tartanak, utána mindennap négyet, kettőt délelőtt, kettőt délután. A 35. sikertelen szavazás után következik a második forduló, ahol már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül kell választaniuk a bíborosoknak, újra csak kétharmados többséggel.
A választás szavazócédulákon történik, amelyeket egy kehelyben helyeznek el. Minden egyes szavazás után ezeket a cédulákat egy kályhában elégetik, amelyet a konklávé kezdetén helyeznek el a teremben. Ha az eredmény negatív, a cédulák mellé vegyi anyagokat is tesznek (régebben ez nedves szalma volt), hogy a füstöt feketévé tegyék. Ha az eredmény pozitív, csak a cédulákat égetik el, minek következtében “fehér füst száll fel”, jelezve, hogy megvan az új pápa. Ebben a pillanatban megszólal a Szent Péter-székesegyház nagyharangja.
A bíborosok dékánja két kérdést tesz fel megválasztása után az új egyházfőnek. Az első: elfogadja-e kánoni megválasztását? A második: milyen néven lehet szólítani? Ha a jelölt az első kérdésre igennel válaszol, azonnal az egyház pápája és Róma püspöke lesz.
Ezt követően az új pápa átmegy a Sixtus-kápolnából nyíló, „könnyek kamrájának” nevezett szobába, amely nevét annak köszönheti, hogy sok pápa itt engedett szabad folyást érzelmeinek, eltöprengve feladata nagyságán. Ezután magára ölti a Vatikán saját szabója által készített három fehér pápai öltözet egyikét.
A bíborosok egyenként a pápa elé járulnak, leróva előtte tiszteletüket. Ezt követi az új pápa személyének bejelentése a Szent Péter téren várakozó sokaság és a világ nyilvánossága számára. Ezt a korelnök bíboros – jelenleg a francia Jean-Louis Tauran – teszi meg latinul a következő szavakkal: Habemus Papam (van pápánk). Az új pápa a Szent Péter-székesegyház erkélyéről köszönti a rá várakozó híveket, és Urbi et Orbi (a városnak és a világnak szóló) áldásban részesíti őket.
