A gála csütörtökön este – magyar idő szerint péntek hajnalban – volt az Egyesült Államok leghíresebb felsőoktatási intézményében, a Harvardon. A díjat 1991-ben Marc Abrahams alapította azon tudósoknak, akik nagyon komolyan kutatnak őrültségeket. A citrom-Nobeleket valódi Nobel-díjasok adják át.
Idén díjazták azokat a holland pszichológusokat, akik felfedezték, hogy balra hajolva nézve az Eiffel-torony alacsonyabbnak látszik, jobbra dőlve meg nagyobbnak. Amerikai idegkutatók agytevékenységet mutattak ki a döglött lazacnál, de kiderült, a műszer tévedett.
Két japán – Kurihara Kazuitaka és Csukada Kodzsi – is díjazott lett, pedig ők egy olyan készülékkel álltak elő, amelynek hasznossága megkérdőjelezhetetlen. A szerkezet a beszédet csúszással hangosítja vissza, emiatt a szónok hamarosan felhagy verbális vergődésével. A SpeechJammert – mintegy ellenmegafonként – elég ráirányítani a hosszan, lassan, unalmasan beszélő szónokra, aki teljesen összezavarodik. A kutatók szerint az eszköz konferenciákon is igen hasznos lehet, mert segítségével megakadályozható, hogy egy-egy előadó jelentősen túllépje a rendelkezésére álló időt. (Az Országgyűlésben erre a levezető elnök csengője szolgál.)
Idén tíz kategóriában hirdettek IgNobel-díjat. Egy brit-amerikai csoport a hölgyek által gyakorta viselt frizura, a lófarok fizikai jellemzőit kutatta. Olyan apróságokra is figyeltek, hogy milyen merev a haj, milyen irányban állnak a hajhagymák, hullámos, vagy éppen egyenes hajról van-e szó. Ezek alapján modellezték a lófarok viselkedését, illetve egyenletet is alkottak erre.
Az IgNobelt 1991 óta osztják ki. Az alapszabály szerint olyan kutatással lehet nyerni, amelyet nem lehet vagy nem érdemes megismételni, illetve amelyek nevetésre ingerelnek – ugyanakkor a kutatásokról szóló beszámoló akár nívós tudományos folyóiratban is megjelenhetett. Az IgNobel-díjjal nem jár pénz, sőt a díjazottak maguk fizetik az utazási költségeiket. Az IgNobel-díjakat a valódi Nobel-díjakhoz hasonlóan minden évben kiosztják. Az Ig fosztóképző, ez azt jelenti, hogy azokat a tudósokat – és áltudósokat – díjazzák IgNobellel, akik alantas, fölösleges vagy valamilyen szinten semmire nem való kutatást folytattak.
Tavaly a matematikai IgNobelt a világvégejóslók vehették át, míg a pszichológiai díjazottak azt próbálták megfejteni, miért sóhajtoznak annyit az emberek. Egy belga kutatócsoport orvosi “címszó alatt” a húgyhólyag telítettségét és a döntéshozatal összefüggéseit vizsgálta.
Egyébként nem feltétlenül csak antikutatókat díjaznak IgNobellel. A 2010-ben fizikai Nobel-díjas André Geim tíz évvel korábban békalebegtetésért kapott IgNobel-díjat.
