Külföld

Eltűnt a szlovák szélsőjobb?

Bihari Ádám
Bihari Ádám

2012. 03. 14. 14:35

A szlovák szélsőjobboldal kiesett a szlovák parlamentből, ugyanakkor retorikáját más pártok is felhasználják. Jobb lesz a magyar-szlovák viszony az új felállásban?

Korábban a témában:

Milyen esélyei lehetnek a szlovák szélsőjobboldalnak miután Slota pártja, a Szlovák Nemzeti Párt kiesett a parlamentből? Milyen elemeket használnak fel retorikájukból más pártok, akár a kormánypárt? Hogyan alakulhat az új szlovák kormány viszonya Magyarországgal? Interjú Grigorij Mesežnikov politikai elemzővel, a szlovák közpolitikai elemzéssel foglalkozó Institute of Public Affairs igazgatójával.

 

Középtávon hogyan látja a szélsőjobb kilátásait azt követően, hogy az SNS (Szlovák Nemzeti Párt) kiesett a parlamentből? Van-e esélye a pártnak arra, hogy egy későbbi választás alkalmával visszakerüljön a törvényhozásba?

A 2012-es szlovák választásoknak három jelentős következménye volt. Többségi kormányt alakíthatott a baloldali-populista Smer-SD (ez a szervezet a pártrendszeren belül is dominánssá vált), a mérsékelt jobbközép erők jelentős mértékben meggyengültek, és a pártrendszer ezen oldala széttöredezetté vált (összesen öt ténylegesen kisméretű jobbközép alakulat van Szlovákiában – ezek közül három párt (KDH, SDKÚ-DS és a Most-Híd) tekinthető a pártrendszeren belül már korábban meghonosodott politikai erőnek. Mellettük egy heterogén politikai formáció tűnt még fel, az Egyszerű Emberek.

A választásokat megelőző közvélemény-kutatásokon az SNS az öt százalékos parlamenti küszöb körül mozgott, de végül mindössze a szavazatok 4,55 százalékát szerezte meg. Három tényezőnek lehetett végzetes hatása az SNS választási eredményére. Egyrészt az újonnan alakult, két az SNS-ből kilépett parlamenti képviselő (Anna Belousovová és Anna Malíková) által alapított NaS (Nemzet és Igazság) párt által generált verseny a radikális szavazatokért: az új párt 0,63 százalékot szerzett a választásokon. Ezekre a szavazatokra az SNS-nek minden bizonnyal nagy szüksége lett volna ahhoz, hogy megugorja az öt százalékos küszöböt.

Az extrémista LS-NS Néppárt – a Mi Szlovákiánk (a Slovenská pospolitosť – Szlovák Közösség) pozíciójának erősödése, amely az SNS hagyományos táborából hozott el szavazatokat. A Smer-Sd sikeres választási kampánya, amely anélkül, hogy nyíltan előhúzta volna a magyar kártyát, hatékonyan csábította el az SNS mérsékeltebb szavazóinak egy részét, olyan hívószavak együttes használata által, mint az „erőteljes szociálpolitika”, a „stabilitás” és a „nemzeti érdekek védelme”.

slota (slota, )
Szlovák szélsőjobboldali tüntetők “Mi elismerjük Trianont, Trianon a béke” feliratot visznek a két országot elválasztó hídon az Trianon-emlékmű avatásra Révkomáromnál 2010. június 4-én
Fotó: MTI/Beliczay László

Az SNS egy olyan szlovák politikai párt, amelynek a parlamentből való kiesést követően egyszer már sikerült ismét bejutnia a törvényhozásba, mindazonáltal ez az eset akkor teljességgel más körülmények között történt meg. A pártnak 2002-ben nem sikerült bejutnia a parlamentbe, ez annak a pártszakadásnak volt betudható, amelynek során a szervezet két, nagyjából azonos táborral rendelkező párttá vált szét. A 2002-es választási kudarc után a két párt ismét egyesült, ezt követően 2006-ban az ismét egységes SNS újra bejutott a törvényhozásba. Az SNS visszatérési esélyei most gyengébbnek látszanak. A marginális NaS-szel való újraegyesülés előreláthatóan nem hozná meg azt az új lendületet, amelyre a pártnak szüksége lenne, a párton belül így rövid- és középtávon is belső stagnálásra lehet számítani.

Van reális esélye annak, hogy új nemzeti radikális párt tűnik fel a szlovák politikában, vagy a jövőben is a jelenlegi parlamenti pártok töltik majd be ezt a szerepet?

Egy új nemzeti radikális párt alakulása nem tűnik reális forgatókönyvnek, legalábbis rövidtávon biztosan nem. Sokkal inkább az L’S-NS erősödésére lehet számítani, amely 2010-es 1,33 százalékos eredményét 2012-re 1,58 százalékra tudta javítani. A beágyazottabbnak tekinthető parlamenti pártok (szociáldemokraták, mérsékelt konzervatívok, kereszténydemokraták, liberálisok) nem lesznek képesek arra, hogy betöltsék az SNS kiesése által keltett űrt a parlamentben. Az újonnan létrehozott Egyszerű Emberek párt vezetője, Igor Matovič időről időre megüt ugyan relatíve visszafogott nacionalista szólamokat annak érdekében, hogy szavazókat csalogasson pártjához, mindez ugyanakkor nem lesz elegendő az SNS egy az egyben való helyettesítéséhez.

Fel tudna idézni összeesküvés-elméleteket, amelyek feltűntek a kampány során? (antiszemita, magyarellenes, cigányellenes összeesküvés elméletek, Gorilla-ügy, stb.)

A Gorilla-ügy lehetővé tette egyes „alternatív” politikai szereplők számára, hogy összeesküvés-elméletekhez hasonló politikai diskurzusokat gerjesszenek a választásokat megelőző kampány részeként. A „99% Mozgalom”, amelyet vállalkozók alapítottak, (a 99% elnevezésnek egyébként semmi köze nincsen az azonos nevű, nemzetközileg ismert mozgalomhoz, a nevet a szlovákiai formáció teljességgel jogtalanul vette át) azzal a szlogennel manipulált, hogy „a kiválasztott 1 százalék nyomja el a maradék 99 százalékot”. A „kiválasztott” kifejezésnek ebben az esetben nem etnikai, hanem társadalmi jelentéstartama volt (ezek szerint a kiválasztottak az oligarchák, a korrupt politikusok és az állami hivatalok viselői), ugyanakkor a mozgalom szervezőinek valódi szándéka hangulatkeltés volt: azt sugallták, hogy a társadalom és az emberek életét meghatározó döntéseket zárt ajtók mögött hozzák meg. Igor Matovič, aki a választások során közvetlenül versengett a „99 %”-kal, a szervezet alapítóinak zsidó származását híresztelte (ezek szerint a 99% alapítója egy kivételesen jómódú, pozsonyi zsidó fegyverkereskedő családból származik). A tények szintjén mindez igaznak bizonyult, ugyanakkor az alapítók zsidó származásának megemlítése szimptomatikus volt és azt bizonyította, hogy Matovič valóban sikeresen tudott építeni a Szlovákiában széles körben elterjedt antiszemita sztereotípiákra. Ami a magyar- és cigányellenes szólamokat illeti, a kampány során ezek nem testesültek meg összeesküvés-elméletek formájában, a Magyarországot megtestesítő, hagyományos „Budapest” hívószó emlegetését leszámítva, amellyel azt sugallták, hogy a szlovákiai magyar pártok (a Most-Híd és az MKP) politikáját döntő mértékben Magyarországon határozzák meg.

Hogyan látja a szlovák-magyar kapcsolatok várható alakulását? Melyik csoport lehet az etnocentrista politika fő célpontja a jövőben? A magyarok vagy a cigányok?

A szlovák-magyar kapcsolatok jövőjét az fogja meghatározni, hogy a kormányzó Smer-SD hogyan kezeli a kérdést Szlovákián belül illetve a nemzetközi szintéren. Abban az esetben, ha az új kormány mérsékeltebb hangokat üt meg, csökkenhet az etnikai feszültség Szlovákiában. Maga a téma ugyanakkor a legjelentősebb politikai kérdések között marad majd (a kisebbségek képviselete és politikai részvétele, a kisebbségi autonómia egyes elemeinek bevezetése, állami kisebbségpolitika, stb.). Az úgynevezett „romakérdés” jelentősége növekvőben van és hatékony eszközzé kezd válni a választók mozgósítására. Az ország keleti részében nemcsak olyan extremista és radikális nacionalista politikai erők építettek a romaellenes hangulatra, mint az SNS és az L’S-NS, hanem ezt az egyébként a politika főáramához tartozó, mérsékelt politikai pártok képviselői is megengedték maguknak.

 

Az interjú szervezésében a Political Capital Institute segített. A Magyarországra, Szlovákiára, Lengyelországra, Franciaországra és Norvégiára kiterjedő közös radikalizmus- és összeesküvés-elméletkutató projektet az Open Society Foundations, a Task Force for International Cooperation on Holocaust Education, Remembrance, and Research, illetve az International Visegrad Fund támogatja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.