Csökkenő munkanélküliség, 4,5 százalékos gazdasági növekedés, 3 százalékos infláció, 28 százalékos államháztartási hiány – Európa egyik legszegényebb állama fittyet hányva a válságra látványos fejlődésen megy keresztül. A gazdasági tárcát pedig egy mindössze harminc éves kisebbségi (albán) fiatalember vezeti.
A főváros, Szkopje belvárosa pár év alatt látványos fejlődésen ment át: új, piros, emeletes autóbuszokat vásároltak, ezzel beindítva az addig akadozó tömegközlekedést, de villamos vonalakat is terveznek. Tavaly kiszélesítették és felújították a legforgalmasabb útvonalakat, a belvárosban pedig mindenhol új épületeket vagy építkezéseket látni: nemrég készült el az múzeum és az alkotmánybíróság épülete is. A korábban üres főtéren több tagból álló szoborcsoport kapott helyet, középen egy monumentális Nagy Sándor szoborral, amely egyben zenélő szökőkút is. Egy sarokkal arrébb pedig a párizsihoz hasonló diadalívet emeltek. Ezen alkotások művészeti értékét ugyan több lakos is megkérdőjelezi, sok szkopjei drágállja és inkább a közlekedés fejlesztésére költötte volna a pénzt. Mindenesetre Szkopje 1963 óta nem látott fejlődésen megy keresztül – akkor egy földrengés szinte teljesen porig rombolta, az újjáépítés pedig a kor szocialista ízlésének megfelelően történt.
30 éves, albán, párton kívüli
A szkopjeiek büszkék épülő városukra, ha pedig az új gazdasági miniszter kerül szóba, mindenki a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel beszél róla.
Valon Saracini úgy lett egy szkopjei magánegyetem irodavezetőjéből Macedónia gazdasági minisztere, hogy soha nem volt tagja egyetlen pártnak sem. „Tavaly július 12-én felhívott telefonon az albán kormánypárt, a DUI elnöke, Ali Ahmeti, hogy szeretne beszélni velem. Kiderült, hogy három jelölt van a gazdasági miniszteri posztra, és én vagyok az egyik. Egy félórás beszélgetés után engem kértek fel a tárca vezetésére” – mondta az FN24-nek. A döntés elmondása szerint annyira sokkolta, hogy bár először elfogadta az ajánlatot, ám két nappal később felhívta a pártelnököt, hogy mégsem vállalja. „Ez egy nagy minisztérium, ide tartozik többek között az energiaszektor, a bányászat és a turizmus is. De most, hat hónap után úgy látom, jó, hogy nem léptem vissza”. Azt ugyanakkor hozzátette: a Balkánon eddig elképzelhetetlen volt, hogy valaki pártonkívüliként legyen miniszter. „Mielőtt Ahmeti úr felkért engem a posztra, már régóta ismertük egymást, ismerték a hátteremet, a korábbi munkámat. Az elmúlt félévben igyekeztem jó munkát végezni, hogy bebizonyítsam, jól választottak”.
Valon Saracini (Fotók: Angyal Ágnes)
Valon Saracini szerint a miniszterelnök nagyon energikus, a kormány rengeteget dolgozik. „Gyakran délben kezdődnek a kormányülések és hajnali 3-4-kor érnek véget. Még szombaton is van egy rendszeres ülésünk, így csak vasárnap látom a családomat, a feleségemet” – mondta a fiatal, ám láthatóan kialvatlan miniszter, aki tavaly nyáron házasodott meg.
A macedón kormányban a miniszterek átlag életkora 36 év. „Igyekszem a munkatársaimat is ösztönözni, új módszert vezettem be: bejelentettem, hogy a legrosszabbul teljesítő tíz százalékot elküldjük. Ezáltal mindenkinek hajtania kell”.
Adóparadicsom
Macedónia gazdasága kifejezetten stabil, a válság ellenére még erősödni is tudott. A Világbank szerint Macedónia a harmadik az üzleti topreformerek között, az üzleti sikerességi listán a 22. helyen áll, ezzel 19 EU-s országot előz meg. „Ez többek között annak köszönhető, hogy nálunk a legalacsonyabb az adó egész Európában. 2011-ben 3,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak, de az első három negyedévben már 4,2 százalékos volt. 2012-re 4,5 százalékos növekedést várunk” – sorolja az eredményeket a miniszter.
A munkanélküliség viszont még mindig magas, 30,7 százalék. „Az előző kormány alatt 38 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a nagy európai gazdasági válság alatt sikerült nyolc százalékkal leszorítanunk. Az a tervünk, hogy 2015-ig 25 százalékra vigyük le ezt a számot. Idén sok új befektetőre számítunk, akik további munkahelyeket teremtenek majd. Az infláció 3 százalék, ami szintén nagyon jó szám” – véli Valon Saracini. Bár a jelenlegi macedóniai gazdasági helyzet sokkal jobb, mint a legtöbb európai országban, még van tennivaló: a munkanélküliség mellett a bérek emelése is tervben van, jelenleg ugyanis nagyjából 370 eurót keresnek ott. (Ez körülbelül 107 ezer forint. Összehasonlításul: a KSH adatai szerint Magyarországon 2011-ben 212 ezer forint volt a bruttó átlagbér). Az államháztartási hiányuk viszont mindössze a GDP 28 százaléka.
Napkollektor és biomassza a jövő
A fél éve kinevezett ifjú miniszter, aki albán származása ellenére a macedónok között is rendkívül népszerű, fő célja az energiaszektor megreformálása, a megújuló energiaforrások hangsúlyozása. „Macedóniában évi 280 napsütéses napunk van, nagy lehetőség, ha napelemeket használnánk. De a biomasszából is lehetne energiát nyerni” – mondta.
Függnek az EU-tól, de nem rázta meg a válság
A görögökkel az elmúlt években nagyon megromlott a viszony, ennek ellenére a miniszter sajnálja a déli szomszédjuknál zajló gazdasági folyamatokat. „Gazdaságilag szorosak a kapcsolataink, sok itt a görög befektető, a macedónok pedig minden hétvégén Thessalonikibe mennek bevásárolni. A két ország között az alapvető problémát a névvita okozza. Emiatt akadályozta meg Görögország csatlakozásunkat a NATO-hoz, illetve blokkolta az uniós integrációs folyamatot. Az egy furcsa dolog, ha valaki azt kéri tőlünk, hogy változtassuk meg a nevünket. De remélem, hamarosan megoldást találunk erre is” – fogalmazott Valon Saracini. A névvita komolyságát mutatja, hogy a macedónok 66 százaléka azt mondja, ne csatlakozzanak az EU-hoz, ha ennek az az ára, hogy meg kell változtatniuk országuk nevét.
