Külföld

EU-s nem Orbánnak, IMF-nek

Kiss Gábor
Kiss Gábor

2012. 03. 07. 12:19

Brüsszel szerint korai bármilyen pénzügyi támogatásról tárgyalni. A hatások a devizahitelesekig érhetnek.

Az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében az Európai Bizottság folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól.

Az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelynek során úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek.

Ugyanígy járnak el – szintén további információkat kérnek – az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be. Az EB új állásfoglalását még szerdán eljuttatja a magyar kormánynak, amelytől mind a négy ügyben választ vár. Most, a második szakaszban egy hónapot adnak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.

Az Európai Bizottság adatai szerint a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó szabályozás 274 bíró, illetve ügyész nyugdíjazását vonná magával. A brüsszeli testület megállapította: az az ígéret, hogy meg fogják változtatni a központi bank függetlenségét befolyásoló magyar jogszabályt, választ ad “néhány kulcsfontosságú aggályra”. Most arra van szükség, hogy testet öltsenek, tényleges új jogalkotásban igazolódjanak ezek a magyar kötelezettségvállalások. Emellett Magyarországnak további kötelezettségvállalásokat kell tennie, és további pontokat kell tisztáznia.

“A Bizottság e pótlólagos bizonyítékok és tájékoztatás függvényében fog dönteni a további lépésekről. Ugyanakkor a Bizottságnak még mindig vannak aggodalmai az igazságszolgáltatást érintő intézkedésekkel és az ország adatvédelmi felügyelőjének függetlenségével kapcsolatban” – olvasható a Brüsszelben írásos formában is közzétett tájékoztatásban.

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke úgy nyilatkozott: Magyarország választ adott néhány jogi aggályra, “de továbbra is súlyos kérdéseink vannak az EU-jog esetleges megsértését illetően”. Reding e tekintetben a bírói tevékenység felső korhatárára és az adatvédelmi hatóságra vonatkozó szabályozást emelte ki.

“Most, hogy a Bizottság átlépett a kötelezettségszegési eljárás második szakaszába, lényeges, hogy a magyar hatóságok gyorsan választ adjanak a Bizottság jogi aggályaira. Valódi változtatásokat szeretnék látni a szóban forgó jogszabályokat illetően” – fogalmazott Reding.

Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök üdvözölte, hogy Magyarország kész kijavítani a központi bankra vonatkozó jogi szabályozást.
“Mindazonáltal világos kötelezettségvállalásokra és bizonyítékra van szükségünk, például olyanra, ami törvénytervezetben tükröződik. A levelünkre érkező válasz alapján fogunk dönteni arról, hogy folytatjuk-e vagy sem a kötelezettségszegési eljárást” – mondta Rehn a jegybanki függetlenség témájában, amely bár szintén jogi kérdés, nem Reding, hanem az ő portfóliójába tartozik Brüsszelben.

Az Európai Bizottság szerint még nem teljesültek annak a feltételei, hogy bármilyen pénzügyi támogatásról nemzetközi tárgyalások kezdődhessenek Magyarországgal.

A feltételek

Pia Ahrenkilde Hansen, a bizottság szóvivője elmondta, hogy a feltételek közé tartozik, hogy a testület megkapja a tisztázó információkat, amelyeket a bizottság a jegybankra vonatkozó szabályozással kapcsolatban kért a magyar hatóságoktól, továbbá a bizottság korábbi kérdéseire adott válaszokban szereplő vállalások “tettekre fordítása”
.
“Jogi szövegekre van szükség, menetrendre van szükség az érintett szabályozások hatályba lépéséhez, és további magyarázatra van szükség a jegybankelnök javadalmazását illetően is” – fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, hogy a bizottság szerdán a jegybank függetlenségével összefüggő kötelezettségszegési eljárásban nem lépett tovább.

Nyugdíjkérdés

A Bruxinfo értesülései szerint Brüsszelt a „nyugdíjkérdésben” nem győzte meg a kormány érve, hogy más köztisztviselői foglalkozásokhoz hasonlóan a bírák és az ügyészek számára is lehetővé teszi a karrier meghosszabbításának lehetőségét 62 év után egyedi elbírálás révén, ezért akar továbblépni az eljárásban. A lap szerint Brüsszel kielégítőnek tartja a kormány magyarázatát az új adatvédelmi hatóság jövőbeni függetlenségét illetően, továbbra is fenntartja viszont az aggályait amiatt, hogy az előző adatvédelmi biztosnak mandátumának letelte előtt kellett távoznia a hivatalából.

 

orbán (orbán, )
Fotó: AFP / Georges Gobet

Az uniós szabályozás szerint a kötelezettségszegési eljárás három fokozatból áll, de bármikor leállítható, amikor a végrehajtó testület azt állapítja meg, teljesültek azok a feltételek, amelyek révén az érintett tagország szabályozása összhangba kerül az uniós joggal. A jogsértési procedúrák több mint 90 százaléka nem jut el a harmadik fázisba, az Európai Bíróságon folytatandó per szakaszába.

Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen az eljárásokat. Egy hónapot adott a válaszadásra, most pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.

A brüsszeli döntés hazai reakcióiról itt olvashat.

Schmitt Pál köztársasági elnök a közrádióban reggel azt mondta, hogy Magyarország a “legjobb szándék szerint” vezeti át az unió által kezdeményezett módosításokat.

Kell-e nekünk IMF?

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban az InfoRádióban azt mondta: van egy-két olyan ügy, amelyben Brüsszel elmarasztalhatja Magyarországot, a bírák nyugdíjazásának ügye például az Európai Bíróság elé kerülhet. Varga Mihály tagadta, hogy emiatt ne lehetne tető alá hozni az IMF-megállapodást. Szerinte a Nemzetközi Valutaalap részéről hivatalosan soha senki sem kötötte össze a hitel ügyét az ellenünk indított uniós eljárásokkal.

Az államtitkár szerint kimondható, hogy az egyezség az IMF-fel független minden más Magyarországgal szembeni eljárástól.„Ha a kötelezettségszegés ügyében arra gondolunk, hogy Úristen, akkor az IMF most ezt vajon előfeltételnek tekinti-e vagy sem, akkor sohasem fogjuk elkezdeni az IMF-fel a tárgyalásokat” – fogalmazott az államtitkár. Ennek némiképpen ellentmondva ugyanakkor arról is beszélt, hogy szerinte Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter mindent megtett azért, hogy a tárgyalások elindulhassanak, de most elakadtak „azon a ponton, hogy az Európai Unió vagy az IMF milyen feltételeket kér Magyarországtól”. Varga Mihály – személyes véleményeként – azt mondta: neki Washingtonnál keményebb diónak tűnik Brüsszel, a személyi átfedések miatt.

Megállapodás nélkül védtelen a forint és a devizahiteles

Sorra jönnek ki az elemzőintézetek pesszimista forgatókönyvekkel Magyarország IMF/EU hitelmegállapodásáról. A híreket árgus szemmel figyelő befektetők közül sokan a forint gyengülésére játszhatnak, így már a közeljövőben 300 forintra drágulhat az euró és sok más deviza és valuta (forintban mért) ára is megemelkedhet.

Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője szerint a kormány szándékai világosak: nem akar megállapodni az IMF-fel és az EU-val, ha ezt el tudja kerülni. Ugyanezt írta kommentárjában Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland londoni közgazdásza is. „Úgy érzem ezt kezdik felismerni a befektetők is” – teszi hozzá. A kormány ugyanis a forint jelenlegi árfolyamszintjét látva nem gondolja úgy, hogy érdeke a mielőbbi megállapodás bármi áron. Még mindig azt gondolja, hogy van mozgástere a tárgyalásokon. Ám a tárgyalások elhúzódásának legtöbb embert közvetlenül érintő következménye talán a forintgyengülés, amely miatt rosszul járnak a devizahitelesek is. A Magyar Nemzeti Bank egy friss kutatása szerint 2008 óta a forintgyengülés és a bankok kamatemelése mintegy 120-130 milliárd forintot húzott ki az emberek zsebéből. 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.