A rendőrség felszólítása ellenére sem hagyta el az ellenzékiek egy csoportja a moszkvai Puskin teret a hétfői engedélyezett tüntetést követően.
A Dozsgy független televízió tudósítása szerint az OMON karhatalmi egység emberei folyamatosan szorították ki a térről a tüntetőket. A rendfenntartók keményen léptek föl, Szergej Udalcovot, a Baloldali Front radikális szervezet vezetőjét őrizetbe vették. Ugyanez a sors jutott osztályrészül Alekszej Navalnijnak, a neves ellenzéki ügyvéd-bloggernek.
Az akciót a helyszínen hirdette meg Udalcov azzal a jelszóval hogy addig nem hagyják el a teret, amíg a hatalom nem teljesíti követeléseiket. Több százan követték felhívását. A tüntetés szervezői előre hozott parlamenti és elnökválasztást akarnak.
Közben hivatalosan is bejelentették Vlagyimir Putyin győzelmét. A szavazatok száz százalékának összegzése alapján az urnánál megjelent szavazók 63,60 százaléka adta voksát a kormányfőre. Putyin ellenlábasai közül Gennagyij Zjuganov, a kommunista párt elnöke kapta a második legtöbb voksot: 17,19 százalékot. Az egyéni jelöltként induló Mihail Prohorov a harmadik helyet szerezte meg 7,98 százalékkal. Vlagyimir Zsirinovszkij, az ultranacionalista liberális demokrata párt (LDPR) vezetője 6,22 százalékos eredményt tudhat magáénak, míg Szergej Mironov, a Kreml-barát Igazságos Oroszország párt elnöke mindössze 3,85 százalékot ért el a moszkvai tájékoztatás szerint.
Vlagyimir Csurov, a központi választási bizottság vezetője a választást érvényesnek mondta, hozzátéve, hogy a végleges eredményt hivatalosan a választás napjától számított tíz napon belül közlik. A jelöltek közül egyedül Gennagyij Zjuganov nem gratulált Putyin győzelméhez. Az orosz kommunista párt vezetője szerint a választás törvénytelen volt. Vlagyimir Putyin a Vedomosztyi című lap következtetése szerint egyedül a fővárosban nem szerezte meg az első fordulós győzelemhez szükséges ötven százalék fölötti szavazatarányt. Moszkvában a voksok mintegy 47 százaléka jutott neki. A győztes politikus gesztust tett és tárgyalni hívta hétfőn legyőzött ellenfeleit; a találkozóról csak a kommunista párt elnöke, Zjuganov hiányzott.
A Rosszija 24 hírtelevízió által utólag közvetített beszélgetés során az orosz kormányfő kijelentette: utasítani foga a központi választási bizottság elnökét, hogy a testület ellenőrizzen minden értesülést a szavazás során történt állítólagos visszaélésekről.
Nemzetközi megfigyelők szerint komoly problémák voltak az orosz elnökválasztás tisztaságával. Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a képviselői Moszkvában sajtótájékoztatón mondták el kifogásaikat. A magyar Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter, aki szintén megfigyelőként volt jelen, az MTI-nek úgy fogalmazott: a választás szabad volt, de tisztasága megkérdőjelezhető több esetben.
Már a kampányban aránytalan előnyt élvezett a jelenlegi kormányfő, a szavazók választása korlátozott volt – jelentette ki az ET Parlamenti Közgyűlése által delegált megfigyelőcsoport vezetője. “A választási versengés igazságtalan volt, hiányzott az elfogulatlan bíró” – fogalmazott a strasbourgi küldöttség élén álló Tiny Kox holland képviselő.
Tonino Picula, az EBESZ egyik megfigyelője keményebben bírálta a vasárnapi elnökválasztást. Szerinte komoly problémák merültek fel kezdettől fogva. “A választások lényege az, hogy nem lenne szabad előre tudni annak kimenetelét. Ezt nem lehet megállapítani az orosz elnökválasztásról” – mondta.
Az EBESZ megfigyelői szerint nem volt valódi verseny, és azzal, hogy visszaéltek a kormányzati pénzügyi forrásokkal, a választás kimenetele egy percig sem volt veszélyben a végső győztes számára.
A szervezet megállapításaiban ugyanakkor nem szerepelt olyan állítás, mint amilyen szerepelt az orosz független megfigyelőkében, akik szerint nagy tömegben fordult elő többszöri szavazás.
A választást követő első orosz sajtókommentárok messzire mutató következményekkel számolnak Putyinnak az államfői posztra való visszatérése nyomán.
“A meglehetősen nagy különbségeket felmutató győzelem ellenére a hatalom nem tudta véghez vinni a legnagyobb feladatot, megnövelni saját, így azzal együtt Vlagyimir Putyin legitimitását, amely az utóbbi hónapok óta tartó tiltakozó mozgalom miatt elveszni látszott” – fejtette ki a Vedomosztyinak Nyikolaj Petrov, a Carnegie Központ moszkvai intézetének elemzője.
A Novije Izvesztyija kommentárja szerint az ellenzék, amely nem akarta Putyin visszatérését a Kremlbe, szintén ünnepelhet, mert Putyinnak ettől kezdve figyelembe kell vennie a kisebbség véleményét is. “Egy másik országban ébredtünk fel, 2000 óta először tudta a társadalom arra késztetni a hatalmat, hogy rá figyeljen.”
A kormány lapja, a Rosszijszkaja Gazeta szerkesztőségi cikke szerint az elnökválasztás Oroszországban az igazság pillanata volt.
A Moszkovszkij Komszomolec című lap azt írta: nem akarja használni a “tisztességes” szót az elnökválasztásra. A többszöri szavazások, a választások előtti, csupán az egyik jelöltet középpontba állító “játékok” fényében sem lehet tisztességes választásokról beszélni. Mindazonáltal törvénytelennek sem lenne helyes minősíteni a választásokat, hiszen Putyin túlsúlyát nem lehet a csalásokkal magyarázni. Természetesen ez kellemetlen az ellenzéki politikusok számára, ők már most szerettek volna nyerni.
A nemzetközi sajtó is nagy teret szentelt Vlagyimir Putyin győzelmének.
A Financial Times szerkesztőségi kommentárjában azt írta: alig néhány hónappal ezelőtt is még az volt az általános feltételezés, hogy Putyin két periódusra is visszatérhet az államfői tisztségbe, a vasárnapi elnökválasztás azonban minden valószínűség szerint Putyin utolsó elnöki mandátumának és a Putyin-korszak végének a kezdetét jelzi.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásának kommentárja szerint hosszú még az út Oroszország számára a demokráciába való átmenet felé. A lap feltételezése szerint Putyintól újabb elnöki megbízatása során a “Nagy Oroszország” nacionalista irányvonalának követése várható.
